A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.
Az energiaárak elszállása alapvetően fundamentális okokkal magyarázható, de ezzel együtt is egy tökéletes viharról van szó, amelyből csak előre lehet menni: energiahatékonysággal, megújuló energiával és más tiszta energiával – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Varró László. A Royal Dutch Shell Plc globális szcenárióelemző csapatának vezetője, a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az energia globális piacán az online rendelések globális felfutásának, az elmaradó brazil esőknek, a Gazprom gázszállításainak és a gyengébb angliai, illetve németországi szélnek egyaránt köze van a gázárak drasztikus emelkedéséhez. Varró figyelmeztetett: ha a már lefelezett olaj- és gázipari beruházások mellett nem ruházunk be eleget megújuló energiába, nem helyezünk elég figyelmet az energiahatékonyságra, akkor tartósan magas energiaár-környezet alakul ki, annak minden makroökonómiai és társadalmi hatásával.
Hosszú évek után először borulhat fel a magyar gazdaság külső egyensúlya. A nemzetközi hatások és a koronavírus válság hazai következményei mellett a gazdaságpolitika is aktívan tesz azért, hogy a romló tendencia erősödjön. Jövőre vaskos folyó fizetési mérleg hiány keletkezhet, de várhatóan már az idén sem látunk többletet. Visszatért az ikerdeficit Magyarországra, vagyis amikor a gazdaság külső egyensúlyromlásáért elsősorban az állami túlköltekezés felel.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a tegnap megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
Három fontos tényszerű bejelentése volt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában. Változik a boltok nyitvatartási rendje, az iskolák két héttel a tavaszi szünet után nyithatnak, és a nyár szabad lesz. A pontos bejelentések itt olvashatók, az alábbiakban az ezek kapcsán még tisztázásra váró legfontosabb kérdésekre világítunk rá.
Információink szerint a kormányzat azzal számol, hogy a következő napokban a napi új koronavírus-fertőzési számokban már meggyőzen jelentkeznie kell a március 8-tól hatálya lépett szigorító intézkedések fékező hatásának. Ez azt jelenti, hogy kényes helyzetben kell döntést hoznia szerdai ülésén a kormánynak a március 29-ig érvényben lévő korlátozások sorsáról. A keddig ismert járványügyi adatok ugyanis még nem meggyőzőek: bár vannak már halvány reménykedésre okot adó adatok, de közben az egészségügy extrém terhelés alatt áll, amelyet minél előbb szükséges lenne csökkenteni. Az alábbiakban azokat a szempontokat vesszük sorba, amelyeket valószínűleg a kormány is mérlegel mai ülésén, illetve a következő időszakban, amikor a korlátozások sorsáról dönt.
Kisebb könyvet lehetne már írni a magyar járványügyi statisztika látványos fiaskóiról. A mai fertőzéses adat közlése külön fejezet lenne benne.
Felelős, de elkésett döntést hozott a kormány az újabb korlátozások bevezetésével. A járványkezelés európai, "húzd meg, ereszd meg" stratégiája folytatódik Magyarországon is. Az első negyedévben a kellemes meglepetést hozó tavaly év vége után újra visszaesik a gazdaság. Március 17-én a kormány nagy valószínűséggel nem fog tudni érdemi feloldásokról dönteni. Gyorsértékelés a mai bejelentésekről.
Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.
A kormány kanyarban előzne, mindenki kapaszkodjon - nagyjából így foglalható össze a Gazdasági Évnyitó üzenete, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszélt a 2021-es tervekről, kilátásokról. Segély továbbra sincs (csak a keveseknek, keveset segítő bértámogatás), ezért a koronavírus-válságban bajba jutott ágazatok ezután is csak magukra számíthatnak, igaz, egy új hiteleszköz mégis valamiféle bújtatott támogatásfélét jelenthet a korlátozások alatt nyögő vállalkozások és dolgozók számára. Az igazi remény azonban nem ez, hanem az uniós pénztömeg, amiből a felborult költségvetési egyensúly mellett is folytathatja óriási beruházásösztönzését a gazdaságpolitika.
Miközben a kormány a jelek szerint arra készül, hogy - a hazai járványügyi folyamatokkal összhangban - meghosszabbítja a korlátozó intézkedések időbeli hatályát, addig egyre többen és hangosabban szólalnak fel az újranyitás mellett. A gazdaság szereplői lassan három hónapja élnek korlátozások mellett, a nyitás melletti érvek egyre népszerűbbek a lezárásokkal sújtott cégek és az egyre türelmetlenebb lakosság körében egyaránt. Nem árt azonban tisztában lenni a veszélyekkel.
A koronavírus-válság kezelésének európai (és magyar) módja, hogy a választók akaratával nemigen próbáltak meg szembe helyezkedni a kormányok. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy a magyar vezetés úgy dobta be a köztudatba a kínai vakcina bevetésének lehetőségét, hogy ennek egészen látványos az elutasítottsága a társadalomban. Az ok: a kormány mindenképpen meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a járványt az év első felében lezárja.
Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.
Az MNB koronavírus-válság ellen összeállított javaslatcsomagja jól strukturált, a problémákra igen széles körűen reagáló, nagy hatékonyságú lépésekkel és sok régóta sürgetett intézkedéssel megtűzdelt program. Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy ez micsoda bullshit értékelés, akkor mondunk még nagyobbat: ez egyszerre a dicsérete és a bírálata a dokumentumnak.
Igen, tényleg 23 óra előtt és után ugyanúgy fertőz a koronavírus, de ettől még egyáltalán nem ördögtől való a szórakozóhelyek nyitvatartásának a korlátozása. Sőt, az iskolai hőmérőzés sem, hiába tűnik kényelmetlennek. A védekezési stratégiával más gondok vannak.
A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokra a fővárosi szállodák nagy része bezárással reagált, hiszen egyszerűen nem tudtak gazdaságosan üzemelni. Nyáron újranyitottak ugyan, de – különösen a fővárosban – a belföldi turizmus nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégek elmaradását. A hoteleket ősszel újabb sokk sújtja a határzár bevezetésével: a lépés tulajdonképpen nullára írja a külföldi idegenforgalmat Magyarországon. Nem kell nagy jóstehetség, hogy belássuk, a szállodaipar újra le fog fagyni.
Még csodaszámba menő második féléves teljesítménnyel sem tudjuk megúszni, hogy a 2020-as év összességében ne hozzon gazdasági visszaesést – ezt mutatják a második negyedéves eredmény megismerése után elvégzett számításaink.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A prudens népek gondolnak a jövőre - sablon, de alapvetően igaz. Ahogy a heti grafikonon jól látszódik: a skandináv... 
Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek száma 6 egymást... 
Néha szombatonként kiteszek egy-egy régebbi cikket azok kedvéért, akik nem olvasták ezeket a cikkeket 8-10-14 éve....
Infláció, PMÁP eladók, elkeseredett kripto-tesók és meritokrácia… minden forró témát előveszünk Szabó...
A kereskedelmi hajózás egyre több szereplője látja a zöld korridorokat az egyik leghatékonyabb eszköznek a szektor...
Az elmúlt időszakban sokat erősödött a magyar deviza.
Mit tervez Donald Trump és Elon Musk
A magyar tőkepiac dinamikus fejlődését is tükrözte az elmúlt év.
