• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Ezeket kockáztatja Amerika, ha valóban kitör a háború Magyarország szomszédjában

Ezeket kockáztatja Amerika, ha valóban kitör a háború Magyarország szomszédjában

A hidegháború vége óta nem volt olyan feszültség Oroszország és a Nyugat között, mint amilyet mostanában láthatunk. Az ukrán határ közelében 127 ezer orosz katona vonult föl, miközben az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett készenlétbe, hogy bevethetőek legyenek Kelet-Európában, állampolgárainak Ukrajna elhagyását javasolta, és elkezdte csökkenteni kijevi nagykövetsége létszámát. Cikkeinkben írtunk arról, hogy mi lesz, ha nyílt háború robban ki Ukrajnában, milyen gazdasági hatásokkal néz szembe Európa és Magyarország, és milyen motivációi lehetnek Putyinnak Ukrajna megtámadására. Ebben a cikkben pedig azt mutatjuk be, mi forog kockán a Nyugat számára, ha hagyja, hogy Oroszország inváziót indítson Ukrajna ellen.

Oltásellenes konteópápává nőtte ki magát az ifjabb Robert F. Kennedy, aki apja gyilkosát is szabadon engedné

Oltásellenes konteópápává nőtte ki magát az ifjabb Robert F. Kennedy, aki apja gyilkosát is szabadon engedné

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó nemrég elutasította Robert F. Kennedy gyilkosa, Sirhan B. Sirhan feltételes szabadlábra helyezését. A híres elnök, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccse 1968-ban esett merénylet áldozatául, amely bátyja halálához hasonlóan sokkolta Amerikát, és számos összeesküvés-elmélet terjed róla azóta is. A néhai szenátor és demokrata elnökaspiráns nevét viselő fia, Robert F. Kennedy Jr. is a konspirációs elméletek terjesztőihez tartozik: szerinte nem Sirhan a gyilkos, ezért még a kormányzót is külön cikkben szólította fel, hogy hagyja jóvá szabadlábra helyezését. A Kennedy család legtöbb tagja azonban nem osztja nézeteit, és megnyugvással fogadták, hogy a merénylő börtönben marad. Az ifjabb Robert F. Kennedy nemcsak a merénylettel kapcsolatos alternatív nézetei miatt vált hírhedtté, hanem azért is, mert alapítványa révén az oltásellenes nézetek egyik legfőbb terjesztőjévé nőtte ki magát az Egyesült Államokban, nemrég pedig könyvben is hangot adott nézeteinek, amelyben Anthony Faucit és Bill Gates-t is célba vette.

Küszöbön a háború: három nyomós ok, amiért Putyin lerohanhatja Ukrajnát

Küszöbön a háború: három nyomós ok, amiért Putyin lerohanhatja Ukrajnát

Az egész világ azt találgatja, vajon inváziót indít-e Oroszország Ukrajna ellen, vagy sem. A választ talán még maga Vlagyimir Putyin sem tudja, mindenesetre a kérdés hamarosan eldől, szakértők szerint ugyanis az időjárási viszonyok és más tényezők miatt még a tél folyamán el kellene indítani a támadást, hogy Oroszország minél kisebb veszteségekkel jusson ki belőle. De vajon milyen kérdéseket fontolgat az orosz elnök, és milyen motivációi lehetnek, amelyek Ukrajna elfoglalására ösztönözhetik? Összeszedtünk hármat.

Trump sapkáját is Kínában készítik – Szürreális utazás a kommunista kapitalizmus mélyére

Trump sapkáját is Kínában készítik – Szürreális utazás a kommunista kapitalizmus mélyére

Nem mindennapi utazásra invitálja nézőit az amerikai apától és kínai anyától született, az Egyesült Államokban felnőtt Jessica Kingdon, aki visszatér anyai ősei földjére, hogy bemutassa, milyen a mai kínai társadalom és gazdaság valósága. Az Erőltetett menet című film, amely az idei Oscar-díj tizenötös, szűkített listájára is felkerült a legjobb dokumentumfilm kategóriában, narráció és beszélő fejek nélküli „szürreális montázst” mutat be tömegtermelésben éllovas gyárakkal, a munkások katonai jellegű kiképzésével, a TikTok-influnszerek világával, nyugati etikettet és késsel-villával evést oktató felnőttképzővel, vagy éppen a kínai felső kaszt vacsorai beszélgetésével, amelyen az is elhangzik, hogy szeretik az Egyesült Államokat, mert vágyódnak a szabadság után. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak köszönhetően most Magyarországon is látható film bemutatja, milyen az, amikor a kapitalizmust ötvözik a kommunista pártállam katonás fegyelmével, és milyen az a társadalom, amely vágyik a nyugati jólétre és szabadságra, de addig is erőltetett menetben próbálja utolérni a szeretve gyűlölt riválist, Amerikát.

A KGB ölethette meg A pestis Nobel-díjas íróját, Albert Camus-t?

A KGB ölethette meg A pestis Nobel-díjas íróját, Albert Camus-t?

A Nobel-díjas író, Albert Camus nevét a koronavírus-járvány kitörése után sokszor hallhattunk, hiszen neki köszönhetjük az egyik legismertebb járványregényt, az eredetileg 1947-ben megjelent A pestist, amely egy az algériai Orán városát megtámadó pestisjárványról szól. A pandémia leírásán túl a könyv szimbolikusan az ordas eszmék terjedéséről is beszél, a fasizmus-nácizmus, illetve a kommunizmus elburjánzásáról. Camus a II. világháború után elkötelezett kritikusa lett a sztálini Szovjetuniónak és általában a kommunizmusnak, később pedig több beszédben és újságcikkben is kiállt a levert 1956-os magyar forradalom mellett. Az író 1960-ban autószerencsétlenségben vesztette életét, egy magyarul nemrég megjelent könyv viszont azt állítja, hogy nem egyszerű közúti baleset történt, hanem megtervezett gyilkosságról, méghozzá a szovjet KGB akciójáról van szó, amely meg akart szabadulni a Szovjetunió számára kellemetlen írótól. De vajon mennyire állja meg a helyét az elmélet?

Sorsdöntő választás következik: megvalósulhat a britek évszázados rémálma

Sorsdöntő választás következik: megvalósulhat a britek évszázados rémálma

Május 5-én parlamenti választások lesznek a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországban. A választások sorsdöntőek lehetnek az Ír-szigetre nézve, ugyanis először győzhet ír katolikus párt, az Írországban is előretörőben lévő Sinn Féin. A legnagyobb protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezzel elveszítheti vezető szerepét, ezért igyekszik a választásokat az úgynevezett északír protokoll elleni népszavazássá átkeretezni. A protokoll miatt továbbra is feszültség van az Európai Unió és az Egyesült Királyság között: az Európai Bizottság alelnöke és a brit külügyminiszter legközelebb január 24-én találkoznak, hogy megpróbáljanak közelebb jutni a megegyezéshez. Ha májusban valóban a Sinn Féin győzne, majd 2025-ben Írországban is kormányra kerülne, az egyesek szerint elvezethetne Észak-Írország Nagy-Britanniából való kiszakadásához és az Ír-sziget újraegyesítéséhez.

Nem csak Ukrajna tart Oroszországtól – A Kaukázusban sem mindenkinek tetszik, ahogy Putyin keveri a lapokat

Nem csak Ukrajna tart Oroszországtól – A Kaukázusban sem mindenkinek tetszik, ahogy Putyin keveri a lapokat

Ukrajna és Azerbajdzsán elnöke a múlt héten Kijevben találkozott, és megegyeztek, hogy közösen lépnek fel az orosz hibridháborús fenyegetéssel szemben. Míg Ukrajna egy esetleges orosz inváziótól tart, Azerbajdzsánnak nincs ugyan közvetlen félnivalója Moszkvától, ám egyre kevésbé tetszik neki, hogy a hivatalosan hozzá tartozó Hegyi-Karabahban orosz békefenntartók állomásoznak az Örményország és Azerbajdzsán között 2020-ban kitört és azeri győzelemmel végződött háború után. A térségben fontos szerepet betöltő Törökország Azerbajdzsán támogatója, ráadásul három évtizede nincs diplomáciai kapcsolat közte és Örményország között. A kapcsolatok rendezésére épp a múlt héten indultak meg tárgyalások Ankara és Jereván között. A kaukázusi térség maga is puskaporos hordó, és kérdés, mit hozna a régióban egy esetleges ukrajnai orosz invázió.

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.

Tovább játszanak a tűzzel a balkáni lőporos hordón

Tovább játszanak a tűzzel a balkáni lőporos hordón

Bosznia-Hercegovinában idén október 2-án általános választások lesznek – már ha addig nem bomlik fel az államszövetség. Az Egyesült Államok által tető alá hozott, 1995-ös daytoni megállapodás révén létrehozott törékeny békerendszer ugyanis 26 éve a legsúlyosabb válságát éli, miután az ország egyik entitása a kettő közül, a boszniai Szerb Köztársaság decemberben döntő lépést tett abba az irányba, hogy fontos jogköröket vegyen át a szövetségi kormányzattól. Ha ez bekövetkezik, megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a három nemzetiség lakta országban. A szerb entitás vezetője, Milarod Dodik az utóbbi időben egyre durvább retorikát folytat, a feszültség pedig folyamatosan nő Boszniában, sokasodnak a főleg muszlim bosnyákok ellen irányuló incidensek. Eközben több tízezren, főleg fiatalok vándorolnak el az országból az etnikai feszültségek és a nehéz életkörülmények miatt.

Egy litván tengerész leugrott egy szovjet hajóról, és egész Amerika felbolydult

Egy litván tengerész leugrott egy szovjet hajóról, és egész Amerika felbolydult

1970. november 23-án egy amerikai és egy szovjet hajó találkozott az amerikai partok közelében. A szovjet hajó litván rádiósa egyszer csak átugrott az amerikai Parti Őrség hajójára, és menedékjogot kért. Nem adták meg neki, hanem visszaszolgáltatták a Szovjetuniónak, ahol aztán hazaárulásért elítélték. De itt nem ér véget a történet, amelybe két amerikai elnök, Richard Nixon és Gerald Ford is belesodródott, miközben amerikaiak sokasága mozdult meg, hogy követelje a litván tengerész szabadon bocsájtását. Fél évszázaddal később a litván rendező, Giedrė Žickytė készített dokumentumfilmet a történtekről Egy nagy ugrás címmel, amelyben megszólal a már idős dezertőr, Simas Kudirka és a hidegháborús történet számos szereplője, köztük Henry Kissinger egykori külügyminiszter. A többszörös díjnyertes film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatkozik be a magyar közönség előtt. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)

1500 dokumentumot hoztak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságról, de a teljes anyagra még várni kell

1500 dokumentumot hoztak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságról, de a teljes anyagra még várni kell

1963. november 22-én Dallasban megölték az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt. Bár kevesebb mint egy évvel ezt követően bemutattak egy majdnem 900 oldalas jelentést a merényletről, sok ezer akta továbbra is titkosítás alatt maradt, ami táplálta a már a gyilkosság napján szárnyra kapó összeesküvés-elméleteket. A Biden-kormányzat nemrég 1500, eddig nem ismert aktát hozott nyilvánosságra, és ha további halasztások nem lesznek, 2022 decemberének közepéig a fennmaradó mintegy 10 ezer dokumentum is közkinccsé válhat. Az amerikai lakosság többsége a mai napig kételkedik a történészek többsége által is osztott hivatalos verzióban, mely szerint egy magányos merénylő ölte meg az elnököt, és a konspirációs teóriák burjánzásának vélhetően az újabb dokumentumok nyilvánosságra hozatala sem fog gátat szabni.

Putyin félelmetes ostora, a posztszovjet ellen-NATO, amelyet három évtized után most próbáltak ki először élesben

Putyin félelmetes ostora, a posztszovjet ellen-NATO, amelyet három évtized után most próbáltak ki először élesben

Először próbálták ki élesben a volt szovjet tagállamok lényegében 1992 óta létező katonai szövetségét, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), amelyet története során először Kazahsztánban vetettek be a múlt héten. A Varsói Szerződés utódjaként indult katonai szövetség Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre inkább egyfajta eurázsiai ellen-NATO-vá nőtte ki magát, amely azonban mindeddig csak közös hadgyakorlatokkal mutatkozott meg. Oroszország minden szempontból kiemelkedik a hattagú szervezeten belül, amely így inkább tűnik az orosz elnök hatalmi igényeit kiszolgáló klubnak, mint egyenrangú felek alkotta valós védelmi együttműködésnek. A kazahsztáni események során az is egyértelműen megmutatkozott, hogy Putyin beállt a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev mögé, cserébe erőteljesebb orosz befolyás jöhet Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságában.

Vlagyimir Putyin győzelmet hirdetett, leverték a véres tüntetéseket az olajbirodalomban

Vlagyimir Putyin győzelmet hirdetett, leverték a véres tüntetéseket az olajbirodalomban

Kazahsztánban nagyjából egy héttel a véres összecsapásokba torkolló tüntetések kitörése után helyreállni látszik a rend. A kazah biztonsági erőket az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű katonai szövetség segítette a felkelők leverésében. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn győzelmet jelentett, hangsúlyozva, szerinte külső beavatkozás történt. Kaszim-Zsomart Tokajev külföldről támogatott államcsínyről beszélt, miközben az utóbbi napokban sikerült megszilárdítania hatalmát, megszabadulván az előző elnök, Kazahsztán örökös vezetője, Nurszultan Nazarbajev gyámkodása alól. A kazah események éles diplomáciai pengeváltáshoz vezettek az Egyesült Államok és Oroszország között, de a külső beavatkozásról szóló híresztelések ellenére valójában Amerikának sem volt érdeke, hogy destabilizálódjon a helyzet a több amerikai energetikai vállalat számára is jól jövedelmező olajbirodalomban.

Szívmelengető és szívszorító színes mozgóképeken elevenedik meg a régi idők Budapestje

Szívmelengető és szívszorító színes mozgóképeken elevenedik meg a régi idők Budapestje

Ritka, hogy a múlt század első feléből színes filmfelvételek kerüljenek elő Budapestről, így a maga teljes pompájában elevenedjen meg a világháborús rombolás által még nem érintett főváros. A hiányt a fekete-fehér felvételek utólagos színezése azonban sok tekintetben pótolja, amely technika egyre jobban elterjed. Ennek köszönhetően már több, eredetileg szín nélküli felvételt is színesben élvezhetünk. Cikkünkben színes és utólag színezett mozgóképfelvételeket gyűjtöttünk össze Budapestről 1896-tól egészen 1948-ig. Megelevenednek a boldog békeidők, amikor még lovaskocsik uralták Budapest utcáit, a két háború közötti időszak, amikor amerikai, brit, német vagy holland forgatócsoportok is csodájára jártak a magyar fővárosnak, valamint a megrendítő 1945-ös év, ami hatalmas pusztítást vitt végbe, hogy aztán a háborús helyreállítás hosszú és viszontagságos évei következzenek.

Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát

Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát

Szudánban az újév második napján lemondott Abdalla Hamdok miniszterelnök. A kormányfőt a tavaly október 25-i katonai puccs után egyszer már eltávolították a hatalomból, ám az államcsíny után véres tüntetések kezdődtek, ezért a hadsereg alig egy hónappal később visszahívta a megbuktatott kormányfőt. Közben azonban elfogyott körülötte a levegő, egykori hívei szembefordultak vele, és most félő, hogy polgárháborús helyzet alakul ki az afrikai országban, amelyben 2019-ben, az akkor harminc éve regnáló diktátor megbuktatása után pozitív irányba mutató, demokratikus folyamatok indultak el. Szudánnal újabb afrikai ország süllyedhet pokoli körülmények közé. A kontinensen számos országban dúl polgárháború vagy zajlott le az utóbbi időben államcsíny, miközben a túlnépesedés, a klímaváltozás és az iszlám terrorizmus is fenyegeti őket.

Ledobták Putyin ejtőernyőseit, heves összecsapások árán állhat helyre a rend az olajbirodalomban

Ledobták Putyin ejtőernyőseit, heves összecsapások árán állhat helyre a rend az olajbirodalomban

A kazah elnök bejelentése szerint péntek reggelre az ország nagy részében sikerült helyreállítani az „alkotmányos rendet”. A tüntetések néhány napja törtek ki az autógáz árának duplára emelkedése miatt, és az ország nagy részére kiterjedtek. Mivel a demonstrációk a kezdeti engedmények után sem csillapodtak le, sőt véres összecsapásokba torkolltak, a kazah vezetés az Oroszország vezette katonai szövetség segítségét kérte. Oroszország – amely szerint külföldről támogatott megmozdulásokról van szó – már több mint 70 repülőgéppel küldött ejtőernyősöket az országba. A hatalmas olaj-, földgáz-, szén- és uránlelőhelyekkel rendelkező Kazahsztán, amely Moszkva egyik leghűségesebb szövetségese, régóta igyekszik kényes egyensúlyt fenntartani a Nyugat, Oroszország és Kína között – kérdés, hogy ez mennyire változik meg a mostani eseményeket követően.

Elszabadult a káosz az olajbirodalomban: Putyin a rettegett kéksapkásokkal tesz rendet

Elszabadult a káosz az olajbirodalomban: Putyin a rettegett kéksapkásokkal tesz rendet

Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.

Van egy lépés, amely biztosan kiverné a biztosítékot Vlagyimir Putyinnál – Két uniós ország is Oroszország célkeresztjébe kerülhet

Van egy lépés, amely biztosan kiverné a biztosítékot Vlagyimir Putyinnál – Két uniós ország is Oroszország célkeresztjébe kerülhet

Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

December 29-én több mint 200 rendőr rohanta le az egyik utolsó ellenzéki hongkongi lap, a Stand News szerkesztőségét, és őrizetbe vettek hét embert. A vád: felforgató anyagok kiadása és a terjesztésüket célzó összeesküvés leplezése. A lap azóta beszüntette működését. Fél évvel korábban hasonló történt a jelenleg börtönben ülő hongkongi médiamogul, Jimmy Lai napilapjával, az Apple Dailyvel is. Január 2-án pedig egy harmadik független hongkongi hírportál, a Citizen News jelentette be, hogy munkatársai biztonsága érdekében bezárják a lapot. A hongkongi demokrácia kínai bedarálása a 2020-as nemzetbiztonsági törvénnyel kezdődött el, a decemberben tartott törvényhozási választások és a három ellenzéki lap megszűnése után pedig egyértelműen kijelenthető: lényegében megszűnt az „egy ország, két rendszer” elve, Hongkong ténylegesen betagozódott a kommunista Kínába.

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility