• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Nemzeti hip-hop Oroszországban: Putyin ki nem állhatja a rappereket, de az érzés kölcsönös

Nemzeti hip-hop Oroszországban: Putyin ki nem állhatja a rappereket, de az érzés kölcsönös

Az Egyesült Államokból származó hip-hop zene az utóbbi években Oroszországban is egyre népszerűbbé vált, olyannyira, hogy terjedése idővel az orosz vezetés ingerküszöbét is elérte. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-ban azt mondta, a rapzene a szexen, a drogon és a tiltakozáson alapszik, de nem betiltani kell, hanem a megfelelő mederbe terelni. Az állami atyáskodás azonban nem mindegyik orosz rappernek tetszett, sokan nyílt kritikusává lettek a Putyin-rendszernek, az ukrajnai háború kitörése után pedig a represszió elől többen is elmenekültek. Vannak azonban olyan rapperek is, akik egyértelműen Putyin mellett foglalnak állást, például Timati, aki egy dalában a legjobb barátjának nevezte az orosz elnököt.

Totális káosz a korábban stabil országban, blokád alatt az amerikai kontinens legfontosabb útja

Totális káosz a korábban stabil országban, blokád alatt az amerikai kontinens legfontosabb útja

A közép-amerikai kis ország, Panama ritkán kerül a világsajtó címlapjaira, akkor is általában az olyan hozzá csak érintőlegesen kapcsolódó ügyekkel, mint a 2016-os Panama-iratok. Most viszont a Noriega-diktatúra 1989-es megdöntése óta nem látott felfordulás van az országban: hetek óta zajlanak a tüntetések az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint más gazdasági és társadalmi bajok miatt. Bár a társadalmi különbségek jelentősek, az ország mindeddig viszonylag stabil volt, ám a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború okozta sokk felborította az élet megszokott rendjét. Panama – olyan országok, mint például Srí Lanka mellett – jó példája annak, hogyan képesek a globális folyamatok felszínre hozni és felerősíteni a korábban is meglévő problémákat, gyúanyagot szolgáltatva egy társadalmi felkelés kirobbanásához.

Putyin titkos ideológusa, aki már évtizedekkel ezelőtt eltervezte az ukrajnai háborút

Putyin titkos ideológusa, aki már évtizedekkel ezelőtt eltervezte az ukrajnai háborút

Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja kapcsán gyakran előkerül egy kortárs orosz politikai gondolkodó, Alekszandr Dugin neve, aki ugyan semmilyen formális tisztséget nem tölt be az orosz államapparátusban, mégis, sokak szerint az orosz elnök gondolatai és tettei nagyrészt az ő elképzeléseit követik. De ki is az eurázsiai gondolat újjáélesztője, a nyugat- és liberalizmusellenes politikai eszmét létrehozni kívánó filozófus-ideológus, aki már 25 évvel ezelőtt leírta, hogyan kéne földarabolni és Moszkva fennhatósága alá vonni Ukrajnát?

Nemrég még Putyinnál kilincselt segítségért, azóta elmenekült hazájából az elnök – Hogyan süllyedt totális káoszba egy ország?

Nemrég még Putyinnál kilincselt segítségért, azóta elmenekült hazájából az elnök – Hogyan süllyedt totális káoszba egy ország?

Srí Lankán március vége óta zajlanak a tüntetések, amelyek egyre hevesebbé váltak, olyannyira, hogy a demonstrálók szombaton betörtek az elnök rezidenciájába, a kormányfőét pedig lángba borították. A dél-ázsiai szigetországot családjával szinte teljesen uraló Gotabaja Radzsapaksza államfő aztán szerdán elmenekült az országból, totális káoszt hagyva maga után. Az ország gazdasági helyzete rendkívül súlyos: nincs üzemanyag, gyógyszer, fogytán az élelem, humanitárius katasztrófa fenyeget, a devizatartalékok pedig szinte teljesen kimerültek. Hogyan jutott ide Srí Lanka, és van-e kiút a totális összeomlásból?

Kongatják a vészharangot: éhínség, káosz és teljes összeomlás jöhet egy országban

Kongatják a vészharangot: éhínség, káosz és teljes összeomlás jöhet egy országban

Az egyébként is súlyos válságokkal küzdő afrikai országok helyzetét tovább súlyosbítják az ukrajnai háború és a klímaváltozás hatásai miatt elszálló élelmiszerárak, ami miatt a nemzetközi szervezetek már a vészharangot kongatják. Az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő Szomália mellett Szudánt és Dél-Szudánt is akut élelmezési válság fenyegeti, Szudánban hamarosan a lakosság 40 százaléka nézhet szembe az éhínség rémével. A kelet-afrikai muszlim országban októberben zajlott le katonai puccs, ami félresiklatta a korábban megindult demokratikus változásokat. A tüntetések azóta folyamatosak a fővárosban és környékén, miközben az évtizedek óta etnikai konfliktusok sújtotta nyugat-szudáni Dárfúr tartományban újabb véres összetűzések voltak. Az országban több tízezren kényszerülnek lakhelyük elhagyására, akik részben Szudánon belül maradnak, részben Észak-Afrika országaiba vándorolnak az Európába jutás reményében. Június végén súlyos incidens történt szudáni menekültek részvételével Marokkó és a Spanyolországhoz tartozó Melilla határán, ahol több mint 20-an vesztették életüket, zömében Dárfúrból menekülők.

Döbbenetes beszámolóban vallott az orosz börtönök kegyetlen valóságáról Putyin esküdt ellensége

Döbbenetes beszámolóban vallott az orosz börtönök kegyetlen valóságáról Putyin esküdt ellensége

Alekszej Navalnij neve akkor lett Magyarországon is szélesebb körben ismertté, amikor 2020 augusztusában egy Oroszországon belüli repülőúton idegméreggel, novicsokkal megmérgezték. A korrupcióellenes aktivistát, a Putyin-rendszer legmegveszekedettebb kritikusát Németországba vitték gyógykezelésre, ahol leleplezte, hogy megmérgezését az orosz titkosszolgálat, az FSZB hajtotta végre, valószínűleg legfelsőbb utasításra. 2021 januárjában aztán visszatért Oroszországba, ahol rögtön börtönbe zárták, és azóta is büntetését tölti. Visszatérése után tette közzé a Putyin titkos fekete-tengeri dácsájáról szóló filmjét, amelyben lerántotta a leplet az orosz elnök hatalmas vagyonáról. Navalnij megmérgezéséről és annak utóéletéről nemrég dokumentumfilm készült, amelyet a magyar nézők is megtekinthetnek az HBO Maxon. Alekszej Navalnij börtönbe zárása óta folyamatosan posztol börtönbeli életéről, de öccse, Oleg már korábban eltöltött három és fél évet Putyin börtöneiben. Kálváriájáról könyvet írt, amely nemrég magyarul is megjelent Három és fél címmel.

Meglepő helyre vezetett Putyin első külföldi útja a háború kitörése óta – Miért fontos Moszkvának a világ egyik legszegényebb országa?

Meglepő helyre vezetett Putyin első külföldi útja a háború kitörése óta – Miért fontos Moszkvának a világ egyik legszegényebb országa?

Tádzsikisztán a legszegényebb volt szovjet tagköztársaság, és a világon is a 20. hely környékén található a legszegényebb országok rangsorában. Az ország még ma is belső és külső konfliktusoktól terhelt, nem beszélve arról, hogy délről teljes egészében Afganisztán határolja, ami folyamatos fenyegetést jelent számára. Bár már több mint három évtizede függetlenedett Moszkvától, gazdaságilag és biztonságát illetően még mindig nagyban Oroszországra támaszkodik, elnöke Putyin egyik leghűbb szövetségese, és jelentősen függ a főleg Oroszországban dolgozó vendégmunkások hazautalásaitól. Az ukrajnai háború és a Moszkvára kivetett szankciók ezért hatalmas mértékben érintik az országot is, azonban az autoriter rendszernek és az erős orosz politikai, kulturális és médiabefolyásnak köszönhetően aligha valószínű, hogy a lakosság Putyinban vagy a vele szövetséges elnökben találná meg a bajok okozóját.

Újabb állam válhat Putyin nagyra törő terveinek áldozatává – Milyen jövő vár a két nagyhatalom közé szorult országra?

Újabb állam válhat Putyin nagyra törő terveinek áldozatává – Milyen jövő vár a két nagyhatalom közé szorult országra?

Az elmúlt években, de különösen az ukrajnai invázió megindulása óta egyre több szó esik Oroszország és Kína közeledéséről. A világon van egy állam, amely földrajzi helyzetét tekintve teljesen e két nagyhatalom közé van szorulva: Mongólia. A részben még ma is nomádok lakta ázsiai ország plurális demokrácia, amely bár az elmúlt évtizedekben törekedett arra, hogy bővítse nemzetközi kapcsolatait és ezzel szélesítse mozgásterét, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, na meg a két nagyhatalom közeledése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, és egyre inkább kénytelen kiszolgálni két szomszédja érdekeit. Ennek jele, hogy pár nappal az ukrajnai invázió elindulása után Mongólia jóváhagyta, hogy területén épüljön meg a Szibéria Ereje 2 gázvezeték, amely földgázt szállítana Oroszországból Kínába, és amellyel hosszabb távon Moszkva részben ki tudná váltani az Európából kieső gázexportot.

Itt támadna Putyin, ha kitörne a harmadik világháború – Meg lehet védeni a NATO leggyengébb pontját?

Itt támadna Putyin, ha kitörne a harmadik világháború – Meg lehet védeni a NATO leggyengébb pontját?

Lengyelország és Litvánia határát avagy a Suwalki-folyosót tartják a NATO legsebezhetőbb pontjának, Achilles-sarkának. Az alig több mint 100 kilométeres szakasz ugyanis Fehéroroszország és a kalinyingrádi orosz exklávé között húzódik, és ha Putyin két oldalról támadást indítana ellene, nemcsak szárazföldi korridort létesíthetne a balti flottának is otthont adó orosz város felé, hanem elszigetelhetné a balti államokat a többi NATO-tagállamtól, utána pedig könnyen megszállhatná Észtországot, Lettországot és Litvániát. De vajon mekkora a veszélye egy ilyen orosz lépésnek, és mit tenne a NATO, ha bekövetkezne a Suwalki-folyosó elfoglalása?

Történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország? – Ijesztően ismerős forgatókönyvet követ Putyin

Történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország? – Ijesztően ismerős forgatókönyvet követ Putyin

Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán gyakran kerül elő a Szovjetunió utolsó nagy háborúja, az 1979 és 1989 közötti afganisztáni háború. A két esemény között valóban feltűnőek a hasonlóságok, és sokak szerint az ukrajnai invázió ugyanúgy Vlagyimir Putyin nemezise lehet, ahogy az afganisztáni háború hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Eközben a négy évtizeddel ezelőtti véres események ma már idős veteránjai és a rajtuk élősködő szervezetek a Kreml fontos támogatóivá váltak az ukrajnai invázióban.

Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Miközben a világ figyelmét leköti Oroszország ukrajnai háborúja, egy afrikai ország óriási katasztrófa felé közeledik. Az Afrika szarvában lévő, 15 milliós Szomália négy évtizede nem látott szárazsággal szembesül, amit tetéz az, hogy az ukrajnai háború miatt nem jut elég gabonához, illetve az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át. Úgy tűnik, a kelet-afrikai ország legalább egy súlyos politikai káoszból kiszabadult az új elnök májusi megválasztásával, illetve Joe Biden amerikai elnök is visszaküldte annak az amerikai katonai kontingensnek nagy részét, amelyet még elődje, Donald Trump vont ki az országból. A segítségre szükség is van, Szomáliában tevékenykedik ugyanis a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab, amely folyamatos merényletekkel hívja fel magára a figyelmet, és az ország egy jelentős részét ellenőrzése alatt tartja.

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak.

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

A nagy francia forradalomtól legkésőbb a Szovjetunió összeomlásáig az erőszakos forradalmakat erőteljes kultusz övezte: olyan különböző gondolkodók és politikai aktorok, mint Maximilien Robespierre, Petőfi Sándor vagy Karl Marx mind azt gondolták, hogy egy erőszakos és elnyomó rezsimet csak erőszakos, véres forradalommal lehet megdönteni. Petőfi az 1848-as forradalom után még ki is kérte magának, hogy mozgalmuktól el akarják vitatni a forradalom nevet, mert vér nem folyt. A XXI. századra azonban a véres forradalom elvesztette korábbi ázsióját, és egyre inkább az erőszakmentes ellenállás vált az elfogadott magatartássá az elnyomó rezsimekkel szemben. A civil ellenállásokkal foglalkozó két kortárs kutató egy széleskörű empirikus történelmi vizsgálódással pedig azt is igazolta, hogy az erőszakmentes mozgalmak jóval sikeresebbek céljaik elérését illetően, mint erőszakos társaik.

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Vlagyimir Putyin egy tavaly júliusi cikkében hosszú történeti érveléssel azt igyekezett bizonyítani, hogy az orosz és az ukrán egy nép. A cikk megjelenése óta eltelt majdnem egy évben azonban hatalmasat fordult a világ, miután a Putyin vezette Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az ukrán nép sohasem látott egységet mutat az orosz invázióval szemben, amire láthatóan az orosz vezetés sem számított. Az orosz–ukrán háború – úgy tűnik – végérvényesen megteremti az ukrán nemzetet, ennek a nemzettudatnak pedig döntő eleme lesz az oroszokkal való szembenállás.

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Miközben a Nyugat rég nem látott egységet mutat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, a NATO-n belül súlyos törésvonalak kezdtek megmutatkozni. A fő problémát a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország okozza, amely nemcsak azt lengette be, hogy megvétózza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, ha azok nem teljesítik a feltételeit, hanem régi ellenfelével, az ugyancsak NATO-tag Görögországgal is újra megromlott a viszonya. A két déli állam konfliktusa a NATO legnagyobb belső erőpróbája, amely állandó feszültséget jelent a védelmi szervezeten belül. Az utóbbi hetekben egyre durvább nyilatkozatok hangzanak el főleg török részről, és Görögország is bejelentette, közeledik türelme határához.

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

A 2011-es arab tavasz után egyetlen országban tűnt úgy, hogy a demokratikus átalakulás sikeres lehet: Tunéziában. Tartós stabilitást azonban nem sikerült elérni az országban, amelyet a hazai problémák mellett a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja mostanra súlyos gazdasági-pénzügyi válságba taszított. A 2019-ben megválasztott elnök már lassan egy éve rendeletekkel kormányoz, és folyamatosan építi le a nagy nehezen kiküzdött demokratikus intézményrendszert. Az ország legnagyobb szakszervezete június közepére országos sztrájkot hirdetett, a nép elégedetlensége fokozódik az elnökkel szemben. Jöhet-e újabb forradalom az észak-afrikai országban, és lehet-e Tunézia ismét egy arab tavasz kiindulópontja?

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

A múlt héten az eddig a moszkvai pátriárkát egyházfőjüknek elismerő ukrajnai ortodox főpapok kinyilvánították függetlenségüket az orosz ortodox egyháztól, elítélve Kirill moszkvai pátriárkát az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez néhány éven belül már a második egyházszakadás az ukrajnai ortodox közösségen belül: 2019-ben az ukrán ortodox egyház vált ki az oroszból, most pedig a még az orosz egyháznál maradt egyházközségek is deklarálták elszakadásukat. Az ukrán ortodox egyház és az oroszból kiszakadt egyházközségek egyesülése ugyanakkor nincs napirenden. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója tehát tovább bonyolította Ukrajna zavaros történelmének köszönhetően így is meglehetősen bonyolult vallási összetételét, amelyet a történelem folyamán és most is elsősorban a politikai lojalitások formáltak. Oroszországban eközben Kirill pátriárka vezetése mellett az ortodox egyház teljes mellszélességgel támogatja a Kremlt és Putyin ukrajnai háborúját, szent háborúnak tartva azt.

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Oroszország ukrajnai háborúja természetesen a művészet és a kultúra világát sem hagyta érintetlenül. Az invázió megindulása után számos nyugati kulturális intézmény szankcionált Putyin-barát művészeket és orosz állami alkotóműhelyeket. Ukrajnában drasztikusabb folyamatok indultak el: a szovjet korszakból származó emlékműveket távolítanak el, és orosz-szovjet történelmi személyekről elnevezett köztereket neveznek át. A legnagyobb pusztítást az ukrán kulturális örökségben azonban az orosz rakéták és a fosztogató orosz megszállók végzik. De nemcsak pusztulnak műalkotások, hanem születnek is: a háború ukrán és nyugati művészeket ihletett meg, akik politikai állásfoglalással felérő műveikkel folytatják a háborút más eszközökkel.

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Kelet-ázsiai körútra ment Joe Biden amerikai elnök, amelyen előbb az új, az Egyesült Államokkal szemben elkötelezettebb dél-koreai elnökkel találkozott, majd Japánban folytatta látogatását, ahol találkozott az ország miniszterelnökével, Kisida Fumioval, illetve részt vesz a csendes-óceáni biztonsági megegyezés, a QUAD országainak (Egyesült Államok, Japán, India, Ausztrália) csúcstalálkozóján is. A japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Bidennek szegezték a kérdést, hogy Amerika fegyverrel is megvédené-e Tajvant, mire az elnök igennel válaszolt. Kijelentése rögtön diplomáciai hullámokat keltett, a Fehér Ház pedig azonnal igyekezett is elvenni az élét, mondván, nem változott az amerikai Tajvan-politika. Van-e jelentősége – és ha igen, mi – Biden kijelentésének? Mennyire reális, hogy az Egyesült Államoknak fegyverrel is meg kelljen védenie Tajvant? És hogyan próbálja meg Joe Biden szorosabbra vonni az Egyesült Államok kapcsolatait Dél-Koreával és Japánnal?

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility