• Megjelenítés
Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 877
Mihez kezd Donald Trump, miután átadta a hatalmat? Komoly tervei vannak a leköszönő elnöknek

Mihez kezd Donald Trump, miután átadta a hatalmat? Komoly tervei vannak a leköszönő elnöknek

Lassan kezdenek lezárulni a novemberi elnökválasztással kapcsolatos jogi huzavonák és nagyon úgy fest, hogy Donald Trump elkezdte a hatalomátadást Joe Bidennek, demokrata kihívójának. Állítólag a leköszönő elnöknek már elég konkrét elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy mit fog csinálni 2021 után: politikailag aktív akar maradni, könyvet akar írni, aztán indulni akar a 2024-es amerikai elnökválasztáson. Még az is lehet, hogy saját hírcsatornát indít. Mindez nem lesz könnyű, perek egész sorozatával és erős politikai ellenszéllel kell megküzdenie az újra ingatlanmágnássá váló politikusnak.

Donald Trump brutálisan eladósodott – Hogy kerülheti el az anyagi katasztrófát?

Donald Trump brutálisan eladósodott – Hogy kerülheti el az anyagi katasztrófát?

Hatalmas adósságot halmoztak fel Donald Trump cégei az elmúlt évek alatt, emellett minden jel arra mutat, hogy az elnök újraválasztási kampányának költségvetése is jelentős mínuszba fordult, az elhúzódó jogi csatározás miatt pedig folyamatosan nő a tartozásuk mértéke. Trump milliárdos, de vagyonának nagy része egy évek óta veszteséget termelő ingatlanbirodalomban hever, melyet nem lehet egyik pillanatról a másikra likvidálni. Pedig valamilyen megoldást ki kell majd találnia, hogy gyorsan pénzhez jusson, hiszen 1,1 milliárd dolláros vállalati adósságából mintegy 400 millió dollárt pár éven belül vissza kell törlesztenie. A januárban leköszönő elnöknek állítólag van már néhány új üzleti ötlete, de hosszabb távon nehezeítheti a helyzetét, hogy egy régi, bizalmas üzleti partnere, a Deutsche Bank szakítani akar vele.

Sosem látott politikai cenzúrába kezdett a Facebook és a Twitter – meddig mehetnek el?

Sosem látott politikai cenzúrába kezdett a Facebook és a Twitter – meddig mehetnek el?

A novemberi amerikai elnökválasztás környékén sosem látott cenzúrát alkalmazott a Facebook és a Twitter politikailag aktív személyekkel kapcsolatosan, még Donald Trump amerikai elnök oldalán is tucatjával rejtettek el, jelöltek meg posztokat. Mark Zuckerberg Facebook-vezért és Jack Dorsey Twitter-vezért is kihallgatta az amerikai kongresszus a választás környéki tevékenységük miatt, de minden büntetőjogi felelősség alól mentesíti őket az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza, így továbbra is gyakorlatilag úgy moderálják, vagy nem moderálják platformjaikat, ahogy akarják. A demokraták és a republikánusok is egyetértenek abban, hogy ez a rendszer a jelenlegi formájában nem életképes, viszont nem tudnak abban megállapodni, hogy még több cenzúra kell, vagy inkább kevesebb. Ha a demokrata akarat érvényesül, melyre Biden hatalomátvétele után megvan az esély, szigorodó felhasználási szabályokra készülhetünk, amely miatt számos politikai szereplő elvesztheti közösségi oldalát.

Létrejött a világ legnagyobb gazdasági együttműködése, Amerika csak a partvonalról bámulhatja

Létrejött a világ legnagyobb gazdasági együttműködése, Amerika csak a partvonalról bámulhatja

Létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása 15 ázsiai és óceániai ország bevonásával, a résztvevők a világ 2019-es GDP-jének összesen mintegy 38%-át teszik ki. Az RCEP-egyezményből kihagyták az Egyesült Államokat, Kínát viszont bevették, ami erős üzenet a tengerentúli államnak, amely nemrég ráadásul kilépett a megállapodást ellensúlyozni hivatott TPP-ből is. Önmagában egyébként az RCEP nem jelent szoros együttműködést az érintett országok közt, inkább azért fájhat Amerika feje, mert az egyezmény később további gazdasági és politikai megállapodások alapja lehet olyan USA-szövetséges országok, mint Dél-Korea, Japán vagy Ausztrália és az Amerikával mostanában hűvös viszonyt ápoló Kína közt.

Lezárult korunk egyik legdurvább háborúja - Elszabadultak az indulatok, tömegek menekülnek

Lezárult korunk egyik legdurvább háborúja - Elszabadultak az indulatok, tömegek menekülnek

Örményország vereségével zárult a hat héten át dúló Hegyi-Karabah konfliktus, az örményeknek jelentős területeket kell átengedniük a régióból az azeri erőknek. Az örmény lakosság dühös a megállapodás miatt, megostromolták a parlamentet, politikusokat vertek és megpróbálták megölni a miniszterelnöküket is. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah örmény lakossága ezrével kezdett menekülni az átadásra kerülő régióból, még mielőtt az azeri katonák megérkeznek, otthonokat lángokban hátrahagyva maguk mögött. A konfliktusban egyébként Azerbajdzsán valószínűleg lényegesen több katonát vesztett, mint Örményország, de ezt jó eséllyel sosem fogják elismerni. Mivel egészen ritka a mai korban, hogy két ország közt közvetlen háború zajlik, az örmény-azeri konfliktus fontos tanulságokat hordozhat más országok számára is.

Bréking: vadiúj katonai repülőgépeket vásárol Magyarország

Bréking: vadiúj katonai repülőgépeket vásárol Magyarország

Két darab KC-390-es többcélú rámpás sugárhajtású katonai szállító-repülőgépet vásárol Magyarország Brazíliától – adta hírül a gépeket gyártó Embraer vállalat. Leszállításuk 2023-tól veszi majd kezdetét. A megállapodás része a Honvédség pilótáinak és műszaki személyzetének kiképzése is.

Nemzetközi krízisek egész sorozata szakad hamarosan Joe Biden nyakába

Nemzetközi krízisek egész sorozata szakad hamarosan Joe Biden nyakába

Nem fog unatkozni Joe Biden, ha egyszer átveszi a világ legerősebb katonai erejével és legnagyobb gazdaságával rendelkező Egyesült Államok irányítását: egy rakás olyan nemzetközi krízissel kell szembenéznie, melyet elődje, Donald Trump, sőt még volt főnöke, Barack Obama sem tudott megoldani. Néhány amerikai érdekek ellen fellépő ország Trump alatt csak még erősebb lett: ilyen Észak-Korea, amely már atomfegyverekkel rendelkezik vagy éppen Irán, amely számos régiós konfliktusba kezdett el beavatkozni. De eltávolodott az Egyesült Államoktól például Törökország is és Kína expanziója is felgyorsult a régióban. Emellett tombol a koronavírus-krízis és Trump teljesen elhanyagolta a klímaváltozás kérdését, ami hosszú távon kritikus problémává hízhat. Mit tervez Joe Biden kezdeni ezekkel a fenyegetésekkel, krízisekkel? Nézzük.

Ki Joe Biden, az Egyesült Államok legizgalmasabb elnökválasztásának győztese?

Ki Joe Biden, az Egyesült Államok legizgalmasabb elnökválasztásának győztese?

Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be.  Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.

Amerikai elnökválasztás 2020: elszabadulhat a pokol, ha szoros lesz az eredmény

Amerikai elnökválasztás 2020: elszabadulhat a pokol, ha szoros lesz az eredmény

A mai elnökválasztás számos olyan kihívást tartalmaz, amely történelmi jelentőségű: a koronavírus-járvány miatt rengetegen szavaznak levélben, így lehet, hogy napokig nem tudjuk majd a szavazás eredményét. Donald Trump elnök kampánya során számtalanszor kritizálta a levélszavazási rendszert és nem volt hajlandó kijelenteni azt sem, hogy átadja a hatalmat Joe Bidennek, ha ellenfele nyer. Bár a piac és a közvélemény-kutatók is sokáig fölényes demokrata győzelemre számítottak, a legfrissebb pollok szerint lehetséges, hogy sokkal szorosabb lesz az eredmény. Előfordulhat, hogy a vesztes megtámadja majd az eredményt, ez pedig olyan erőszakhullámot szülhet, ami egyesek szerint a teljes Egyesült Államokat destabilizálhatja. Az amerikai lakosság több mint fele számít erőszakhullámra, a nemzeti gárdát több államban mozgósították, a boltok kirakatait bedeszkázták és lerabolták a fegyverboltokat.

Komoly fejfájást okozhat a következő amerikai elnöknek az atomfegyverekkel állig felszerelt Észak-Korea

Komoly fejfájást okozhat a következő amerikai elnöknek az atomfegyverekkel állig felszerelt Észak-Korea

Észak-Korea kemény dió lesz a november 3 után megválasztott amerikai elnöknek, legyen az Joe Biden vagy Donald Trump. Kim Dzsongun országa már több mint 100 atomfegyverrel rendelkezhet, mire az új elnök hivatalosan is elfoglalja a székét, ráadásul megépítették a legnagyobb járműről indítható ballisztikus rakétát, amit valaha látott a világ. Míg Trump valószínűleg folytatná a nagy publicitásnak és kevés konkrét eredménynek örvendő tárgyalásokat Kim Dzsongunnal, Biden jó eséllyel személyesen szóba sem állna a diktátorral, hanem megbízottakon keresztül próbálna vele egyezkedni. Az utóbbi nem meglepő, hiszen úgy tűnik, Kim Dzsongun kifejezetten megveti Bident, akit veszett kutyának és haldokló, demens vénembernek nevezett, a volt alelnök pedig brutális zsarnoknak tartja Kim Dzsongut.

Mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást, Putyin nagy bajban van

Mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást, Putyin nagy bajban van

Donald Trump elnöksége nagy csalódás volt Oroszországnak. A Putyin-kormány remélte, hogy a republikánus politikus Obamánál barátságosabb Oroszország-politikát követ majd és talán még azt is sikerül elérniük, hogy az orosz gazdaságot megbénító szankciókat feloldják. Ez nemhogy nem történt meg, de a kongresszus által presszionált Trump elnök még növelte is az Oroszországra nehezedő szankciók súlyát. A Trumppal kapcsolatos csalódás ellenére egy Joe Biden elnökség még rosszabb lehet Oroszországra nézve, hiszen míg Trump inkább csak vállát rándítva, külső nyomásra vegzálta az oroszokat, Joe Biden nyíltan ellenséges retorikát folytat Putyinékkal szemben és úgy látja, Oroszország jelenti az Egyesült Államokra nézve jelenleg a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Bárki is legyen az Egyesült Államok elnöke november 3 után, Oroszország nem sok jóra számíthat.

Bigott konzervatív vagy progresszív élharcos lehet az első női alelnök Amerikában?

Bigott konzervatív vagy progresszív élharcos lehet az első női alelnök Amerikában?

Kamala Harris túlságosan igyekezett megfelelni a demokrata párt progresszív és mérsékelt szavazóinak is, ezért nem lehetett belőle 2020-as elnökjelölt, Joe Biden alelnökeként viszont kulcsfontosságú szerepe lehet a büntetőjogi reformfolyamat levezénylésében és az egyre romló amerikai faji ellentétek normalizálásában is. Harris sok esetben jóval progresszívebb álláspontot képvisel, mint főnöke, ami azért érdekes, mert ügyészi karrierje alatt néhány kérdésben (pl. halálbüntetés vagy marihuána-fogyasztás) kifejezetten konzervatív eljárásmódot követett. A Trump-kampány azzal vádolja a demokratákat, hogy valójában nem is Bident, hanem Kamala Harrist akarják az elnöki székbe juttatni Bidenen keresztül, ami bár nem tűnik túl reális elképzelésnek, Joe Biden idős kora miatt nem kizárható forgatókönyv. Megnéztük, mit kell tudni arról az emberről, aki az Egyesült Államok történelmének első női alelnöke lehet.

Kellemetlen a Biden-család botránya, de a Facebook válasza sokkal veszélyesebb

Kellemetlen a Biden-család botránya, de a Facebook válasza sokkal veszélyesebb

Jelentős mennyiségű kompromittáló anyag került elő Hunter Bidenről, Joe Biden demokrata elnökjelölt fiáról, aki állítólag egy ukrán energiavállalat igazgatósági tagjaként drogos bulikban vett részt, örömlányok kíséretében. Önmagában Hunter Biden múltja nem újdonság, hiszen a sztori még a bőven az anyag előkerülése előtt lezajlott elnökjelölti vitán is előkerült, az új anyagok szerint viszont Joe Biden, még Obama alelnökeként is találkozott az energiacég egyik vezetőjével. Nem valószínű, hogy az incidens jelentősen rontja Biden elnöki esélyeit, sokkal aggasztóbb az, hogy az eredetileg a New York Post által írt cikket tűzzel-vassal irtani kezdte közösségi felületeiről a Facebook és a Twitter, mert annak tartalma szerintük nem ellenőrizhető. Az, hogy egy közösségi oldal ilyen módon beleavatkozik egy demokratikus választásba és egy mainstream médiatermék munkájába, még sosem volt korábban tapasztalható és a jövő politikai eseményei kapcsán is nagyon komoly következményekkel járhat.

Miért dühösek a magyar bankok a Revolutra? Több súlyos indok is áll a háttérben

Miért dühösek a magyar bankok a Revolutra? Több súlyos indok is áll a háttérben

A Revolut, a Transferwise és más külföldi fintechek egyre népszerűbbek Magyarországon, mert jóval olcsóbb számlaszolgáltatásokat nyújtanak, mint a bankok. Ennek a bankok szerint részben az az oka, hogy a külföldi fintechek nem Magyarországon adóznak, és nem kell többek közt tranzakciós illetéket sem fizetniük, egy olyan, 0,3-0,6%-os terhelést, melyet a bankok az ügyfeleken hajtanak be. A pénzintézetek szerint a fennálló helyzet versenyhátrányt eredményez számukra és már tárgyalnak a szabályozókkal a helyzet megoldására, de konkrét javaslat még nem született. A szabályozói álláspont szerint viszont nem okoz lényeges versenyhátrányt a tranzakciós illeték, hiszen csak 20 ezer forintot meghaladó átutalásokra érvényes. Sok szempontból egyébként akkor sem tűnne el a Revolut vagy a Transferwise árazási versenyelőnye, ha sikerülne valahogy rájuk terhelni a tranzakciós illetéket, de kétség kívül csökkenne a fintechek vonzereje.

Egyre több tőzsdei cég zsákolja a bitcoint - itt az ideje végre komolyan venni a digitális aranyat?

Egyre több tőzsdei cég zsákolja a bitcoint - itt az ideje végre komolyan venni a digitális aranyat?

Egyelőre még túlzás lenne azt állítani, hogy mainstream befektetés a bitcoin, de kétség kívül egyre népszerűbb eszköz a tőzsdén jegyzett vállalatok körében. Már több mint 600 ezer bitcoint tartanak a kezükben tőzsdei vállalatok, ami 6,9 milliárd dollárnak felel meg, ez a teljes bitcoin-piac 2,86%-a. Bár az érdeklődő cégek száma folyamatosan növekszik, a kitettség nagy része mindössze egyetlen egy bálna kezében van.

Hamarosan egy újabb harcjármű gyártása indulhat el Magyarországon - már szivárognak a részletek

Hamarosan egy újabb harcjármű gyártása indulhat el Magyarországon - már szivárognak a részletek

Egy szingapúri hadiipari vállalattal tárgyal Magyarország újfajta harcjárművek gyártásának hazánkba telepítéséről – mondta el Szijjártó Péter egy Facebookon közzétett videójában. Bár nem tért ki arra, hogy melyik céggel tárgyalnak pontosan, a Portfolio úgy gondolja, hogy az ST Engineeringről van szó. A cég kerekes és lánctalpas többcélú harcjárművek mellett tüzérségi eszközöket is gyárt, az utóbbi téren már van is közvetett együttműködés a magyar kormány és az ST között. A gyártás a Rábával partnerségben valósulhat meg.

A koronavírus miatt frusztrált fegyveresek akartak megdönteni két amerikai államot

A koronavírus miatt frusztrált fegyveresek akartak megdönteni két amerikai államot

A múlt héten jelentette be az FBI, hogy meghiúsított egy Michigan állam kormányzója, Gretchen Whitmer ellen tervezett merényletet. A legfrissebb nyomozati anyagokból és bírósági dokumentumokból kiderült, hogy nemcsak Michiganben, hanem Virginiában is merényletet tervezett egy több államon, több szervezeten is átívelő szélsőséges politikai hálózat. A fegyveresek indítéka elsősorban a koronavírus-korlátozásokkal kapcsolatos frusztráció miatti elégtétel volt, hosszabb távon viszont egy decentralizált, önellátó közösséget akartak létrehozni az államapparátus megdöntésével. Illegálisan módosított fegyvereket és bombákat is felhalmoztak, az FBI beépített emberei buktatták le őket.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Titkos terv szivárgott ki: Magyarország az EU-s fegyverkezésben jött elő megosztó javaslattal
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility