Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
35 milliárd dolláros tőzsdei bevezetésre készül az Ant Group, az Alibabát alapító Jack Ma techcége: ez lesz a valaha volt legnagyobb IPO, melynek értéke még a tavalyi, 29,4 milliárd dolláros Saudi Aramco-bevezetést is megelőzi. Az Ant letarolta a kínai mobilfizetési-, vagyonkezelési- és személyi kölcsönpiacot is; elmondható, hogy egy kifejezetten ígéretes cég megy a tőzsdékre, viszont első körben csak a sanghaji és a hongkongi piacon lesz elérhető.
Miközben a Facebook Libra virtuális devizáját (átmenetileg) elkaszálták a felügyeleti szervek, a nyugati jegybankok pedig többnyire még hallani sem akarnak arról, hogy digitális jegybankpénzt bocsássanak ki, Kína szép lassan építgeti a saját digitális devizáját. Az e-renminbi / digitális jüan néven ismert, hivatalosan digitális elektronikus devizaalapú fizetési rendszer (DC/EP) néven projektet már élesben tesztelik, a széles körű bevezetésre hamarosan sor kerülhet. Az e-jüan annyiban sajátos lehet, hogy inkább hasonlít majd egy mobilfizetési rendszerre, mint bármilyen működő virtuális devizára és ahelyett, hogy decentralizál, inkább még jobban elmélyíti a kínai államapparátus félelmetes megfigyelőrendszerét.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Több mint 2000 darab olyan jelentés szivárgott ki a nemzetközi médiában, melyben bankok ügyfeleik potenciális pénzmosási tevékenységeiről számolnak be az egyik amerikai pénzügyi felügyeleti szervnek, a Fincennek. A papírokból kiderül, hogy nagy, nemzetközi amerikai és brit bankok akarva-akaratlanul mostak pénzt a táliboknak, ex-szovjet oligarcháknak, drogcsempészeknek, piramisjátákosoknak, Észak-Koreának és Iránnak, a bankokon keresztül átfolyt, potenciálisan korrupcióhoz köthető összeg a jelentések szerint mintegy 2000 milliárd dollár, de valójában ez mindössze töredéke lehet a tényleges összegnek.
A koronavírus-krízis kapcsán jelentősen megnőtt ismét a kriptodevizák iránti érdeklődés, hiszen a bitcoin az egyik legjobban teljesítő eszköz volt a világon a válság alatt. A lakossági befektetők és a profi hedge fundosok mellett a csalók is visszatértek a piacra: újabb és újabb átverésekkel szórják tele az internetet, melyek virtuális pénzekhez köthetők. Néhány régi klasszikus, mint a "titkos kriptobánya" vagy a "verhetetlen kereskedőrobot" mellett most újfajta csalások is megjelentek a piacon; megnéztük, melyek most a legveszélyesebb kriptopénzes átverések.
A koronavírus-krízis elhozta a globalizmus végét, a XXI. század polgárháborúi már nem a nemzetközi utópia felépítéséről, hanem korábban egységes országok szétszakításáról fognak szólni – véli Dr. Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő, akivel az idei Brain Bar után beszélgettünk. Ha az Egyesült Államok nem omlik össze egy új típusú "hideg polgárháború" miatt, megvédhetik Kínától a domináns világhatalmi pozíciójukat; Kína túlságosan függ Amerikától ahhoz, hogy átvegye a szerepüket - mondta el a szakember. A napokban megkötött közel-keleti békeszerződésről Castel úgy gondolja, hogy bár semmi garancia nincs rá, hogy tartós lesz, mindenképpen valami újat mutat azokhoz képest a próbálkozásokhoz képest, melyeket az elmúlt 30-40 évben láthattunk a helyzet rendezésére. Egy amerikai-iráni háború lehetőségéről elmondta: nem áll Irán érdekében most egy konfliktus, a novemberi választásokat most biztosan kiülik, de Biden elnöksége kétség kívül kedvezőbb lenne számukra, mintha Trump maradna hatalmon.
Történelmi jelentőségű megállapodás született a napokban azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is végre elismerték Izraelt és fölvették az országgal a diplomáciai kapcsolatot. Hamarosan újabb szunnita országok csatlakozhatnak az egyezséghez, hosszabb távon pedig ez akár a több mint egy évszázada húzódó és 1948 óta több fegyveres összecsapáshoz is vezető arab-izraeli konfliktus végét is elősegítheti. Nagyon úgy néz ki, hogy Irán lassan teljesen magára marad a régióban, Izrael légiereje pedig hamarosan már közvetlenül fenyegetni fogja a perzsa ország atomlétesítményeit.
Fehéroroszország rengeteg erőforrást tett abba az elmúlt években, hogy felépítse a régió egyik legmodernebb IT-központját: több mint százezer ember dolgozik már informatikusként az országban, a GDP mintegy 5%-át ez a réteg adja és a programozás gyakorlatilag az egyetlen olyan munkakör, melyben egy átlagos belorusz fiatalnak esélye van arra, hogy európai bérezésben részesüljön. Egy ilyen környezetben talán nem a legprudensebb döntés az egyik pillanatról a másikra lekapcsolni az ország internet-hozzáférését, a Lukasenka-kormány mégis megtette annak reményében, hogy az országon végigsöprő tüntetéseket talán így meg tudják fékezni. Bár a tüntetők még mindig az utcán vannak, az informatikusokat sikerült elijeszteni: szeptemberre már a programozók mintegy 70%-a el szeretné hagyni az országot. A belorusz informatikusokért szabályos hajtóvadászat indult: Ukrajna, Kazahsztán, Oroszország és Lettország is mézes ígéretekkel kezdte el csábítani a szomszédból a programozókat.
Az elmúlt hetekben szinte elárasztották a Facebookot az olyan bitcoinos hirdetések, melyekben látszólag híres magyar emberek adnak interjút különféle TV-csatornáknak és felfedik a meggazdagodás titkát: egy noname bitcoin-kereskedőprogramot. Ezek természetesen álhírek és nyilván csalásról van szó, de a közösségi portál mégis látszólag ölbe tett kézzel nézi az átverős bitcoinos hirdetések terjedését és a felhasználókra bízza ezek kiszűrését, jelentését. Évek óta húzódó, nemzetközi problémáról van szó, melyet egy kicsit több erőfeszítéssel már rég orvosolni lehetett volna, de sajnos a helyzet érdemi megoldása nem feltétlen áll a Facebook érdekében.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.
Zalaegerszegen, a Zala Zone mellett épül meg az a német-magyar harcjárműgyár, ahol a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a KF41 Lynxet gyártják majd – mondta el Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos a Portfolio-nak. A projekt mintegy 2 milliárd euróból valósul majd meg, az üzem számos rendkívül korszerű, Ipar 4.0-hoz köthető technológiát használ majd.
Akkorára nőtt a Robinhood, egy díjmentes részvénykereskedést kínáló startup, hogy az már a teljes brókerpiacot is elkezdte átalakítani és talán azt sem túlzás kimondani, hogy a tőzsdék eddig megszokott működésére is hatással van. Már nem feltétlen a ravasz hedge fundosok, hanem fiatal, huszonéves kereskedők fújják fel egy-egy izgalmas befektetési sztori mögött álló vállalat részvényeinek árfolyamát, a Robinhood díjmentes modellje pedig olyannyira népszerű, hogy a régi motoros brókercégek is sorra vágják nullára a díjaikat. A Robinhood egyébként nemcsak, mint felforgató, hanem mint befektetési sztori is érdekes, hiszen hiába nincs náluk jutalék vagy számlavezetési díj, nagyon szépen híznak a bevételeik és rengeteg pénzt zsebelnek be a kockázati tőkésektől is.
Rohamos növekedésnek indult a profi befektetők által többnyire aktívan kezelt, pusztán kriptoeszközökbe fektető hedge fundok kezelt vagyona: míg tavaly duplázódott a piac, idén akár már háromszoros, négyszeres növekedés sem elképzelhetetlen. A Covid-válság bebizonyította, hogy a bitcoinnak helye van a befektetési portfóliókban és a szabályozói bizonytalanság eloszlása miatt is egyre nagyobb a kereslet a virtuális eszközök iránt. Bár látványosan híznak a kriptós hedge fundok, még mindig viszonylag kis részét adják mind a kriptodevizák, mind pedig a mainstream vagyonkezelés piacának, így hatalmas a növekedési potenciál. 2018 óta egyébként Magyarországon is működik ilyen hedge fund.
Lényegében kettészakadt a Fortnite, a világ egyik legnépszerűbb videojátéka az Apple és a játékot kiadó Epic Games jogi csatározása miatt. Azok, akik Apple-eszközökről játszanak, nem tudnak hozzáférni a Fortnite legújabb nagy updatejéhez, a Season 4-hez, mert az amerikai techcég leszedte a kínai tulajdonossal rendelkező fejlesztő alkalmazását az App Store-ról. Az Apple-eszközöket használó gamerek nemcsak frissíteni nem tudják ezentúl a Fortnite-ot, hanem más platformok játékosaival sem tudnak együtt játszani. Az Apple-Epic jogi háború kezd egyre inkább elmérgesedni, mindkét szereplő nagyobb szeletet szeretne szerezni a világ legnagyobb árbevételű videojátékából, a vitának pedig nemcsak a gamerek, hanem filmesek és tudósok is a kárvallottjai lehetnek.
Ahhoz képest, hogy a Covid-krízis korai hónapjaiban az egész világ bezárkózott és mindenki online kezdett el intézni mindent, meglepően sok kifejezetten digitális pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó fintechcég került bajba a válság alatt. Ennek oka egyrészt az, hogy a bizonytalanság miatt eleinte jelentősen visszaesett a cégek és a magánszemélyek költekezése is, emellett a turizmus és az ezt kiszolgáló kkv-k földbe álltak, sok „pénzügyi forradalmár” vezetése pedig az állami mentőcsomagokat sem tudta megfelelően kiaknázni. Megnéztünk pár fintechcéget, amely működési problémákba ütközött a Covid-krízis alatt.
Bár sokan az életbiztosítási piac visszaesésétől tartottak a koronavírus-krízis miatt, ez úgy tűnik, nemhogy elmaradt, de 2020 második negyedévében rekordmagasra ugrott az életbiztosítások új értékesítése Magyarországon. Az online eladás is felzárkózott az offline mellé, és úgy tudjuk, sok kockázati terméket kereső ügyfelet pedig sikerült átforgatni nagyobb jutalékterhelésű megtakarítási életbiztosításokba. A megugrott értékesítéssel együtt számos érdekes anomália is felütötte a fejét: jelentős összegek vándoroltak például ázsiai részvényalapokba, ami - ahogy az előző válságból is megtanultuk - nem feltétlenül a legprudensebb választás egy lakossági öngondoskodó ügyfél számára.
Bombaként robbant tegnap a hír, hogy Magyarország nemcsak rendszeresíti a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét, a Rheinmetall Lynxet, hanem itthon is fogják gyártani a páncélosokat a katonáink részére, illetve exportra is készítünk majd ilyen eszközöket. Megnéztük, mit tud az új magyar páncélos, a Lynx, illetve hogy milyen üzleti potenciállal kecsegtet a németekkel kötött megállapodás.
Százmilliárdokat költött már Magyarország haderőfejlesztésre a közelmúltban, legutóbb épp a múlt héten írt alá Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy egymilliárd dolláros rakétabeszerzési megállapodást az Egyesült Államokkal. A haderőfejlesztésnek ezzel még közel sincs vége; a magyar GDP egyre nagyobb szeletét alkotja majd a honvédelem a következő években, 4 éven belül pedig elérhetjük a NATO által elvárt, 2%-os arányszámot is. A növekvő büdzséből következik, hogy az eddig bejelentett fejlesztések mellett a közeljövőben várhatóan újabb, hatalmas volumenű vásárlások lesznek, hamarosan újabb harcjárművek és gyalogsági eszközök, hosszabb távon pedig újabb repülőgépek is beszerzésre kerülhetnek.
Hatalmas összeget, alsó hangon is egymilliárd forintot csalt ki jelentős részben magyar befektetőkből egy magánszemély, U. Attila egy éveken át folyó séma segítségével. Az MNB egy csütörtökön közzétett határozatban bejelentette, hogy 275 millió forintos bírságot szabtak ki rá és a befektetők tőkéjéből félmilliárd forintot lefoglaltak, de úgy tűnik, hogy a teljes lenyúlt befektetői vagyon még nincs meg. Jogosan merülhet fel bárkiben, hogy tudott ez a látszólag magányosan dolgozó személy ennyi pénzt kicsalni befektetőiből, az igazság viszont az, hogy tevékenységét U. Attila egy profi céges hálóval fedezte. Úgy tudjuk, még akkor is próbált további pénzösszegeket kicsalni befektetőiből, amikor már a hatóságok célkeresztjében volt.
