• Megjelenítés
Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 877
Előlépett az árnyékból Putyin rettegett zsoldosvezére – Már a Kreml is aggódik Prigozsin mesterterve miatt?

Előlépett az árnyékból Putyin rettegett zsoldosvezére – Már a Kreml is aggódik Prigozsin mesterterve miatt?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy mára Jevgenyij Prigozsin, a „Putyin séfjeként” emlegetett orosz oligarcha vált az orosz elit egyik legfontosabb szereplőjévé. Ennek nem csupán az az oka, hogy üzletemberként hatalmas cégbirodalmat irányít, hanem az is, hogy kis túlzással ő intézi Oroszország legszennyesebb, legellentmondásosabb „melóit.” Prigozsin irányítja a Wagner-csoport nevű zsoldosformációt, ő alapította az amerikai választásba beavatkozó "Internetkutatási ügynökséget," mindezt úgy, hogy ő maga Oroszországban is kilenc évet ült börtönben és előkelő helyen szerepel az FBI körözési listáján, 250 ezer dolláros vérdíjjal a fején. A Wagner-csoport ukrajnai háborúban tapasztalható, néha a reguláris erőket is túlszárnyaló harctéri teljesítménye, illetve a zsoldoscsoport nemzetközi „árnyékmissziói” miatt Prigozsin pár hónap alatt sosem látott népszerűségre és befolyásra tett szert Oroszországban, emiatt pedig a korábban nyilvánosságot egyértelműen kerülő oligarcha is kilépett az árnyékból. Mindennek a Kremlen belül nem biztos, hogy mindenki örül, ennek pedig már most mutatkoznak előjelei.

Bajban vannak Bidenék – Nagyon csúnya számok érkeztek, nagyon rosszkor

Bajban vannak Bidenék – Nagyon csúnya számok érkeztek, nagyon rosszkor

Érdekes közvélemény-kutatást tett közzé az amerikai CNBC gazdasági hírportál, melynek fő konklúziója, hogy az amerikai választók gazdasági kérdésekben jobban bíznak a Republikánus Párt megoldásaiban, mint Joe Bidenben és a Demokrata Pártban. Mivel két és fél hét múlva országos, időközi választás esedékes, a számok nem sok jót jósolnak Bidenéknek.

Valós veszélye van annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában – Mit jelent ez Magyarországra nézve?

Valós veszélye van annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában – Mit jelent ez Magyarországra nézve?

A kubai rakétaválság óta nem volt akkora esélye a nukleáris armageddonnak, mint most – mondta ezt szűk két hete Joe Biden amerikai elnök, miután Oroszország négy ukrán megyét annektált. Oroszország szinte napi szinten fenyegetőzik atomcsapással, mind Ukrajna, mind a NATO irányába, a katonai szövetség pedig üzenetet juttatott el Moszkvának, melyben egyértelműen leírták, milyen válaszcsapás születik, ha atomfegyvert vetnek be Ukrajnában. Közben a napokban kezdődött mind Európa NATO által uralt részében, mind Oroszországban egy-egy nagyobb nukleáris erők készültségét ellenőrző hadgyakorlat. Remélhetőleg a világ vezetői észnél lesznek, és nem dönti le épp Vlagyimir Putyin a második világháború óta ápolt tabut, a nukleáris fegyverek éles bevetését, de szomorú tény, hogy jelentősen növekedett az elmúlt két hónap során legalább egy limitált rombolóerejű, taktikai atomfegyver bevetésének az esélye Ukrajnában. Ha atomtámadás történik Magyarország szomszédjában, ennek lehetnek következményei hazánkra nézve is - ezzel kapcsolatosan megpróbáltunk megválaszolni 5 darab fontos, gyakran elhangzó kérdést.

A világ egyik legjobb páncélosát kapta meg Magyarország – Itt van 5 érdekes tény az új magyar fegyverről

A világ egyik legjobb páncélosát kapta meg Magyarország – Itt van 5 érdekes tény az új magyar fegyverről

A hétvégén hivatalosan is átvette az első Lynx gyalogsági harcjárművet a Magyar Honvédség, ezután pedig bemutatták az eszközt a Hősök terén a nyilvánosság előtt is. A Rheinmetall IFV-je kategóriáján belül az egyik legmodernebb a világon, Magyarország az első olyan ország, amely rendszeresíti a páncélost és hamarosan a tömeggyártása is megindulhat itthon. Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a rendszerbe állított, honvédségi Lynx felszereltségéből adódóan igencsak máshogy néz ki, mint az a prototípus, melyet a korábbi bemutatókon láthattunk. Íme 5 fontos tény a Magyar Honvédség új gyalogsági harcjárművéről és a döntéshozók hozzá kapcsolódó terveiről.

Lassan már roncstelepre való tankokkal harcolnak az oroszok - Egyetlen hatalmas probléma állhat a háttérben

Lassan már roncstelepre való tankokkal harcolnak az oroszok - Egyetlen hatalmas probléma állhat a háttérben

Eleinte hazug propagandának nevezte az orosz, oroszpárti közösség az első ukrán jelentéseket arról, hogy Oroszország az 1960-as, ’70-es években gyártott T-62-es harckocsikat tervez az ukrajnai háborúba küldeni. Azután pedig, hogy kikerültek az első felvételek, melyek hitelesítik a híradást, zseniális taktikai lépésként kezdték el jellemezni a manővert. Most ott tartunk, hogy a „szupermodern,” T-14 Armatával a fél világot egykor megijesztő Orosz Föderáció 800 darab T-62-est modernizál és állít vissza rendszerbe a következő három év során. Az ukrajnai fronton pedig 29 ilyen harckocsi veszett már el, többségében egy puskalövés nélkül feladták őket kezelőik. Bármennyire is szeretnék azt hinni az oroszfanok, hogy a T-62-esek reaktiválása része egy zseniális „4D sakknak,” melyet az orosz haderő játszik a világgal, az igazság az, hogy a harckocsik újbóli szolgálatba kerülése lesújtó képet ad mind az orosz haderő, mind pedig az orosz hadiipar jelenlegi állapotáról.

Háborúra készül Putyin legszorosabb szövetségese? Igazi katonai katasztrófa jöhet, ha megvalósul a legrosszabb forgatókönyv

Háborúra készül Putyin legszorosabb szövetségese? Igazi katonai katasztrófa jöhet, ha megvalósul a legrosszabb forgatókönyv

Az orosz mozgósítással párhuzamosan elkezdtek fehérorosz ellenzéki körökben arról pletykálni, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz vezető Vlagyimir Putyin nyomására nyolc hónap után katonákat küldene Ukrajnába. Lukasenka elnök a pletykákra reagálva eleinte viccelődni kezdett, az elmúlt napokban azonban sokkal tüzesebb retorikát kezdett el alkalmazni, mind Ukrajnával, mind pedig a NATO-val szemben. Közben pedig ismét intenzívvé vált az orosz haditechnika mozgása az országban és egy közös, belarusz-orosz harccsoport is létrejött. Mindazonáltal a legtöbb nyugati elemző továbbra is úgy gondolja, nem valószínű, hogy Lukasenka egyhamar megindítja katonáit Ukrajna ellen, ennek pedig egy oka van: a fehérorosz haderő képességei elhanyagolhatók mind az orosz, mind pedig az ukrán haderőhöz képest. Mivel a belarusz katonai beavatkozás jó eséllyel katasztrofálisan végződne Minszk számára, talán továbbra is sikerül elkerülni, hogy Lukasenka nyíltan beszálljon az ukrajnai háborúba.

Brutális rakétaesővel mutatkozott be Armageddon tábornok: tényleg egyetlen ember fordítja majd meg az ukrajnai háború menetét?

Brutális rakétaesővel mutatkozott be Armageddon tábornok: tényleg egyetlen ember fordítja majd meg az ukrajnai háború menetét?

Szombaton bejelentette az orosz védelmi minisztérium, hogy új parancsnokot neveznek ki az Ukrajna ellen zajló „különleges művelet” élére. Pár órával azután, hogy Szergej Szurovikin tábornok átvette a vezetést, rakétaesőt zúdítottak az orosz fegyveres erők Ukrajna áramellátó infrastruktúrájára. Az oroszok ünnepelnek; sokan úgy gondolják, most végre fordulópont jön a kezdetektől fogva döcögősen haladó „különleges műveletben.” Az igazság az, hogy az "Armageddon tábornok" néven ismert katonai vezető kinevezése önmagában közel sem biztos, hogy automatikusan megfordítja majd a háború jelenlegi dinamikáját, viszont erős jelzése lehet annak, hogy az orosz hadvezetés mostantól sokkal brutálisabb taktikákat fog használni Ukrajnában.

Hamarosan bemutatja Amerika a jövő páncélosait – A legendás orosz Armata már labdába sem rúghat?

Hamarosan bemutatja Amerika a jövő páncélosait – A legendás orosz Armata már labdába sem rúghat?

A hétvégén haditechnikai kiállítás lesz az Egyesült Államokban „A 2030-as hadsereg felépítése” címmel. Az egészben a legérdekesebb talán az lesz, hogy a General Dynamics, az Egyesült Államok Abrams-harckocsijának és Stryker AFV-jélnek fejlesztője várhatóan nyilvánosan is bemutatja az amerikai haderőnek tervezett, következő generációs harcjárműveket, így az AbramsX-et és a StrykerX-et is. Az időzítés azért is lesz érdekes, mert az orosz fenyegetésre (nem kis részben konkrétan a T-14 Armata miatt) az összes nyugati hadiipari vállalat szinte egyszerre állt neki annak, hogy új harckocsikat fejlesszen, jó esély van rá, hogy az AbramsX-ben számos, valóban működő következő generációs harckocsi-technológiát láthatunk majd.

Kétféle következménye lehet annak, hogy Oroszország sorra szenvedi a megalázó vereségeket, és az egyik nagyon aggasztó

Kétféle következménye lehet annak, hogy Oroszország sorra szenvedi a megalázó vereségeket, és az egyik nagyon aggasztó

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a február 24-ei, Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokan gondolták volna, hogy a háború nyolcadik hónapjára ott fogunk tartani, hogy az ukrán fegyveres erők szisztematikusan tolják ki a demoralizált és rosszul felszerelt orosz haderőt Ukrajna területéről. Még Mark Milley, amerikai vezérkari főnök is azt mondta egy zártajtós kongresszusi meghallgatáson, hogy Kijevet 72 óra alatt beveszik az oroszok, mielőtt az invázió megindult. Eleve ciki volt, hogy a rettegett orosz haderő, melyet rendre a világ második legerősebbjeként emlegettek a háború előtt, nem volt képes Herszon térségén, az Azovi-tenger partszakaszán és Luhanszkon kívül érdemi sikereket elérni offenzív műveletek során, az viszont kifejezetten megalázó, hogy az elmúlt bő egy hónapban számos stratégiai fontosságú városból egyszerűen fejvesztve menekültek el az orosz katonák az ukrán ellentámadás elől. A historikus precedens azt mutatja, hogy a következő lépés az orosz haderő teljes összeomlása, esetleg az orosz államapparátus összeomlása lesz. Vlagyimir Putyin viszont nem biztos, hogy beleillik ebbe a historikus képbe, ez pedig nagyon aggasztó következményekkel járhat.

Egyre durvább fegyvereket kapnak az oroszok Amerika ősellenségétől: már Ukrajnában vannak a rettegett Mohadzser-6-osok

Egyre durvább fegyvereket kapnak az oroszok Amerika ősellenségétől: már Ukrajnában vannak a rettegett Mohadzser-6-osok

Néhány napja bejelentette az ukrán katonai vezérkar, hogy lelőttek Herszon térségében egy iráni gyártmányú Mohadzser-6-os katonai drónt, melyet az orosz haderő kezelt. A Sahed-136-os kamikaze drónok után ez a második iráni dróntípus, melyet az ukrajnai frontvonalakon láthatunk és jó eséllyel nem az utolsó olyan géptípus, melyet Teherántól vásárolt meg titokban Moszkva a nyár folyamán.

Kezd kirajzolódni Putyin mesterterve: hamarosan alapjaiban változhat meg az ukrajnai háború

Kezd kirajzolódni Putyin mesterterve: hamarosan alapjaiban változhat meg az ukrajnai háború

Úgy tűnik, a „részleges” orosz mozgósítás az előzetes várakozásoknak megfelelően sokkal több embert érint majd, mint az eredetileg bejelentett, 300 ezer, katonai kiképzéssel rendelkező tartalékos: valójában 1-1,2 millió orosz állampolgár kaphat hamarosan behívót. Az orosz hadműveleti célok is egyértelművé váltak: Moszkva késő ősszel, a tél folyamán négy megyét akar elvenni Ukrajnától, ehhez pedig egyre inkább hajlandók lesznek a felhasznált fegyverarzenál szélesítésére is. Egyelőre nem túl valószínű, hogy rosszul felszerelt és kiképzett újoncok emberhullámait látjuk majd, amint ukrán lövészárkokra ömlenek rá; első körben a tartalékosok / sorkatonák többsége valószínűleg a reguláris erők képességeit fogja felszabadítani, akiknek offenzíváját külföldi drónokkal és talán durvább fegyverekkel fogja megtámogatni az orosz hadvezetés. A késő őszi, téli hónapok mind politikailag, mind harcászatilag teljesen új feltételeket teremthetnek az ukrajnai háború dinamikáját illetően.

Mindent beleadnak az ukránok az offenzívába, brutális videók jönnek a frontvonalról

Mindent beleadnak az ukránok az offenzívába, brutális videók jönnek a frontvonalról

Úgy néz ki, az ukránok jelentős mennyiségű erőforrást fektetnek a most már átfogó, országos szinten zajló ellentámadásba, mielőtt a mozgósított orosz katonák megérkeznek a frontvonalra. Több hadszíntéren is egészen durva csaták bontakoztak ki a megszállt területeket védő oroszok és az ukrán haderő közt. Úgy tűnik, Harkiv megyében továbbra is jól állnak az ukránok, míg Herszonnál nehezebb helyzetben vannak. A Donbasz térségéből vegyes hírek érkeznek.

Szép csendben felfegyverezte Oroszországot Amerika ősellensége – Már Ukrajnában pusztítanak a félelmetes Sahed drónok

Szép csendben felfegyverezte Oroszországot Amerika ősellensége – Már Ukrajnában pusztítanak a félelmetes Sahed drónok

Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő augusztus végén álhírnek nevezte azokat az amerikai hírszerzési információkat, melyek szerint Oroszország nagy mennyiségű katonai drónt vásárolt a Közel-Kelet renegátállamától, Irántól. Két hétre rá becsapódtak Kupjanszk térségében az első, orosz haderő által kezelt Sahed-136-os típusú kamikaze-drónok, azóta pedig szinte naponta érkeznek a felvételek az iráni robotgépek ukrajnai „szerepléséről.” Bár Irán hadiiparát régóta bénító szankciók korlátozzák, a perzsa állam drónipara meglepően fejlett, Oroszország pedig kritikus időpontban jutott hozzá a modern háborúkban döntő szerepet játszó drónképességhez.

3 rejtett tény, ami igencsak cudar képet fest arról, hogy mit is tervez valójában Putyin Ukrajnával

3 rejtett tény, ami igencsak cudar képet fest arról, hogy mit is tervez valójában Putyin Ukrajnával

Ma bejelentette Vlagyimir Putyin elnök a részleges mozgósítást, melynek kapcsán mintegy 300 ezer tartalékos katonával egészülnének ki az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok. A tegnap esti eseményekből kiindulva az orosz elnök talán az utolsó pillanatban táncolt vissza a teljes mozgósítástól, így is elképzelhető, hogy a „részleges” mozgósításra való hivatkozás csupán politikai lépés és drasztikus eszkalációnak ágyaz meg az orosz hadvezetés. Erre több kimondott és ki nem mondott előjel is utal; nézzük, melyek ezek.

Mi lesz Ukrajnában, ha Putyin tényleg elrendeli a mozgósítást?

Mi lesz Ukrajnában, ha Putyin tényleg elrendeli a mozgósítást?

Nagyon úgy néz ki, hogy a hadiállapot kihirdetésére és mozgósításra készül Oroszország, ennek a Duma törvénymódosítással, a szakadár „népköztársaságok” pedig népszavazásokkal próbálnak megágyazni. Ez azt jelenti, hogy hamarosan vége lehet a Moszkva által csak limitált katonai beavatkozásként emlegetett „különleges műveletnek” Ukrajna területén és jelentősen bővülhet az invázióban résztvevő katonák, katonai alakulatok létszáma és talán a bevethető fegyverek köre is. Azt, hogy mindez mennyiben jelent fordulópontot a háború alapvető dinamikájára nézve, még nem tudni, de valószínűsíthető, hogy a mozgósítás nem sok jót jelent Ukrajnára nézve.

Durva törvényeket vertek át a Dumán: nagyon úgy néz ki, hogy mozgósításra készül Oroszország

Durva törvényeket vertek át a Dumán: nagyon úgy néz ki, hogy mozgósításra készül Oroszország

Több törvényjavaslatot is elfogadott az orosz Duma, mellyel szigorítanák a hadiállapot ideje alatt elkövetett bűncselekmények büntetését, illetve az orosz haderőből való dezertálásnak, parancsmegtagadásnak büntetéseit, valamint kriminalizálják azt is, hogy ha valaki megadja magát az ellenségnek. Közben Oroszország azt tervezi, hogy hivatalosan is elcsatolja Luhanszkot, Donyec megyét, illetve Herszont Ukrajnától. Erős a gyanúja, hogy Oroszország mozgósításra készül.

3 ordító jel, hogy most már tényleg nagy a baj az orosz haderőben

3 ordító jel, hogy most már tényleg nagy a baj az orosz haderőben

Alapvetően igaz, hogy a háború első napjai óta rendszeresek nyugati és ukrán forrásokból azok a jelentések, melyek szerint az orosz haderőt már csupán egy hajszál választja el a totális összeomlástól: a leggyakrabban a precíziós csapásmérő eszközök és az élőerő hiányát emlegetik a szakértők. Bár ezeknek a jelentéseknek egy része egészen biztosan túlzó, most először a háború folyamán valóban úgy tűnik, hogy komoly problémákkal küzd az orosz haderő, melynek hatása van már Oroszország belső és regionális politikai dinamikájára is.

Hova tűntek Oroszország szupermodern Armata-tankjai? Van itt egy ravasz csel, ami mindent megmagyaráz

Hova tűntek Oroszország szupermodern Armata-tankjai? Van itt egy ravasz csel, ami mindent megmagyaráz

A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi, negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt hét év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet harckocsik dolgoznak, az Armatákat továbbra is csak parádékon, katonai látványbemutatókon láthatjuk. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.

Mekkora az esélye annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában?

Mekkora az esélye annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában?

Mióta a párnaposra tervezett, Ukrajna ellen indított orosz offenzíva megtört Kijevnél, azóta vissza-visszatérő téma különféle körökben, hogy mekkora az esély arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverhez nyúl. A rövid válasz az, hogy nem tudjuk, de remélhetőleg továbbra is alacsony. Ugyanakkor a kockázat kétségkívül nőtt az elmúlt hetekben, miután ukrán támadás érte a Krím-félszigetet, de különösen most, hogy Harkiv térségében az ukrán ellentámadás elsöpörte az orosz haderőt. Mindezek ellenére egy orosz atomcsapás Putyin számára is nagyon kockázatos manőver lenne, ami lehet, hogy többet ártana Oroszországnak, mint használna. Nézzük, miért.

Az egész világot meglepte Ukrajna elsöprő győzelme Harkiv megyében – De mi jön ezután?

Az egész világot meglepte Ukrajna elsöprő győzelme Harkiv megyében – De mi jön ezután?

Talán nem túlzás azt mondani, hogy még a kijevi vezetést és Ukrajna támogatóit is meglepte az, hogy az ukrán fegyveres erők milyen elsöprő és gyors győzelmet arattak Harkiv megyében: amellett, hogy visszafoglalták Izjum várost, északon egészen a határig tolták vissza az oroszokat. Ezzel azonban a háborúnak egyáltalán nincs vége, most mindenki azt találgatja, hogy meddig tart majd az ukránok lendülete, illetve, hogy mit reagál majd az orosz hadvezetés az igencsak kellemetlen kudarcra. Nézzük, melyek a lehetséges forgatókönyvek.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility