Miközben az ukrán haderő küszködik a Herszon térségében zajló offenzívával, nagyon úgy tűnik, hogy a Harkiv megyében indított meglepetés-támadás sokkal eredményesebben halad. Az ukránok több települést is felszabadítottak Balaklija térségében, illetve betörtek magába a városba is. A cél alighanem az orosz hídfőállásként használt Izjum visszafoglalása lehet.
A 2010-es évek közepe-vége óta zajló magyar haderőfejlesztési program elengedhetetlen része a hazai hadiipar fejlesztése is, e célból már közel egy tucat gyárépítést, üzembővítést vagy K+F központ létrehozását jelentették be az illetékesek. A Magyarországon gyártott fegyverek nem csupán a Magyar Honvédség használatába mennek, hanem a beruházásokat koordináló kormánytisztségviselők azt is remélik, hogy hazánk a nemzetközi fegyverpiacra is felkerül majd, mint jelentős exportőr. Bár vannak, akik már azelőtt temetni kezdték a projektet, mielőtt az első magyar gyártmányú páncélos egyáltalán legördült volna a futószalagról, az igazság az, hogy a hadiipari termékek piacán elég erős konjunktúra várható, Magyarország pedig nem egymaga vág neki, hogy a semmiből „Made in Hungary” feliratú termékekkel, új szereplőként robbanjon be egy erősen telített piacra. Persze ettől függetlenül az üvegplatfont nem biztos, hogy könnyű lesz áttörni, de több tényező is segíti a magyar fegyverek exportesélyeit.
Az orosz-ukrán háború miatt számos európai ország átfogó haderőreform-programot indított el. Miközben az európai vezetők egy része csak most kapott észbe a modern katonai képességek szükségessével kapcsolatosan, az esetleges orosz terjeszkedés által fenyegetett Lengyelország eddig sem tétlenkedett és saját hadiipari képességeik építése mellett Amerikából és Németországból is százával vásárolták a modern tüzérségi rendszereket, harckocsikat, harcjárműveket. Az ukrajnai háború azonban a lengyel haderőfejlesztési programot is felpörgette, ráadásul úgy tűnik, Varsó legnagyobb partnere a program megvalósításában nem Amerika vagy Németország lesz, hanem a távoli Dél-Korea.
Bár meglehetősen korai temetni a Herszon-Mikolaiv térségében indult ukrán ellentámadást, az pár nap után világossá vált, hogy vérfürdő lesz a dologból: a támadók oldalán (is) súlyosak a veszteségek és nagyon úgy tűnik, egyhamar nem sikerül eljutni a megyeszékhelyhez, Herszon városhoz. Bár egy ilyen támadóművelet, különösen nyílt terepen, egy megerősített védelemmel rendelkező nagyváros ellen senkinek sem lenne sétagalopp, az is kiütközött, hogy az ukrán fegyveres erők bizonyos kritikus fontosságú képességek híján indultak neki a támadásnak, részben emiatt is komolyak a veszteségek. Talán az is elmondható, hogy maga a támadás is egy kicsit elhamarkodott volt, bár Kijevet több szempontból is szorította az idő.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mindkét fél gyakran hangoztatja azt, hogy már csak „egy, döntő csata” van hátra ahhoz, hogy egyik vagy másik fél döntő győzelmet arasson, egészen idáig azonban nem volt egy olyan ütközet sem, amely olyan megsemmisítő vereséget mért volna egyik vagy másik félre, hogy az végül valóban eldöntse a háború menetét. Most úgy néz ki, az ukránok jelentős mennyiségű erőforrást tesznek bele az első komolyabb ellentámadásba a háború kezdete óta, amely, ha jól sakkozik az ukrán-amerikai hadvezetés, Herszon visszafoglalásával akár súlyos arcvesztést is hozhat, akár magának Vlagyimir Putyinnak is. Viszont, ha az oroszok összeroppantják az ukrán ellentámadást és képesek lesznek a momentumot fenntartva tovább menni Mikolaiv felé, ez az ukrán haderőre nézve jelenthet döntő vereséget.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz sétagalopp a Herszon térségében indult, átfogó ukrán ellentámadás. Bár eddig viszonylag kevés videó és kép jelent meg a térségben zajló eseményekről, az első felvételek alapján úgy tűnik, az ukránok többnyire nyílt síkságokon és szántóföldeken próbálnak átkelni gyalogsági alakulatokkal és páncélozott járművekkel, ahol igencsak kitettek az orosz tüzérség és légi képességek tüzének. Bár bizonyos területeken értek el sikereket, úgy néz ki, azért veszteségek is bőven vannak az ellentámadásban részt vevő ukrán csapatok körében.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
Hat hónap telt el azóta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója visszafordíthatatlanul megváltoztatta a világ politikai dinamikájának alakulását, de az egyelőre végeláthatatlannak tűnő konfliktus önmagában is számos fontos tanulságot tartalmaz, mind a NATO, mind Európa, mind pedig Oroszország katonai stratégiájára és politikai vezetésére nézve. Nézzük meg az 5 legfontosabbat ezek közül.
Tegnap hivatalosan is közzétette az orosz szövetségi hírszerzés, az FSzB, hogy kit gyanúsítanak Darja Dugina, a Putyin fő ideológusaként emlegetett Alexander Dugin lányát ért autóbombás merénylet elkövetésével. A gyanúsított az FSzB szerint egy Natalija Vovk nevű ukrán Azov-gárdista, aki több mint egy hónapon át élt Oroszországban, mielőtt a bombamerényletet kivitelezte. A hivatalos sztori több szempontból is sántít, Oroszország ráadásul lehet, hogy ürügyként használja majd az egészet a háború eszkalációjához.
A háború eleje óta több-kevesebb komolysággal rendszeresen értekeznek Kijevhez köthető véleményvezérek és döntéshozók arról, hogy kulcsfontosságú sikert jelentene Ukrajnának a háborúban, ha sikerülne megtámadni, esetleg megsemmisíteni a Krími hidat, azt az építményt, amely összeköti a Krím-félszigetet Oroszországgal. A híd egyfajta presztízsprojekt és szimbólum egyszerre, hiszen azután épült, hogy Oroszország annektálta a területet Ukrajnától és Vlagyimir Putyin elnök avatta fel azzal, hogy egy teherautó-konvoj élén áthaladt rajta. Most, hogy vélhetően Ukrajna folyamatosan támadja a Krím-félszigetet, ismét fölerősödtek azok a hangok, melyek a híd megsemmisítését követelik, netán még reálisnak is tartják, ha sikerül egy ilyen támadás kivitelezése.
Fontolgatja a magyar kormány, hogy az Ukrajnában nagy sikert arató, török gyártmányú Bayraktar TB2-esekből is bevásárol – derül ki egy interjúból, melyet Palkovics László technológiai- és ipari miniszter a török Anadolu Agency nemzetközi lapjának adott. Bár sokakat meglepett a kijelentés, úgy tudjuk, a magyar kormány egyéb típusok mellett régóta vizsgálja már a TB2-eseket is, az érdeklődés ráadásul bőven megelőzi az ukrajnai háborút. A TB2-esek mellett erős esélyes még a honvédség csapásmérő drónjának szerepkörére a Vestel / Lentatek Karayel drónja is, de az is lehet, hogy ezeknél újabb típus mellett döntenek majd az illetékesek. Hamarosan várhatóan átfogó drónstratégiával áll elő a kormány, melyből kiderül, milyen típusú lesz majd Magyarország első saját csapásmérő dróncsaládja. Az is valószínű, hogy nem csupán csapásmérő drónokat kapnak majd a magyar katonák, hanem lesznek majd "kamikaze" drónok is, jó eséllyel a Rheinmetall jóvoltából. Palkovics László energetikai és közlekedési témájú fontos üzeneteit egy másik cikkben írtuk meg.
A héten megnyitotta kapuit az évente megrendezésre kerülő Armija / Army haditechnikai expó Oroszországban, amely az ukrajnai háború miatt talán a szokásosnál nagyobb nemzetközi érdeklődésre tarthatott számot. A kiállítással Oroszország elsősorban az orosz haditechnika vásárlása iránt érdeklődő országokat próbálja megszólítani a legújabb orosz katonai felszerelések bemutatásával, de idén volt egy speciális szárny is, ahol csak az Ukrajnában zsákmányolt, többnyire külföldi gyártmányú haditechnikai felszereléseket lehetett megtekinteni.
Oroszországban nagyot dobott Vlagyimir Putyin elnök népszerűségén az Ukrajna ellen indított invázió, az orosz média pedig mindent megtesz azért, hogy úgy tálalja a „különleges műveletet,” mint a világ valaha volt legzseniálisabb hadjáratát. Az orosz propagandagépezet bűvkörén kívül viszont egyre inkább világossá válik, hogy mind az orosz elnök, mind Oroszország nemzetközi imidzsének és gazdasági, politikai helyzetének egyre jobban árt az ukrajnai háború, ráadásul már Moszkva érdekszférájában – Kazahsztánban, Grúziában, Üzbegisztánban és más, hagyományosan oroszbarát országokban is -, egyre nagyobb a törés és több az ellenérzés Moszkvával szemben. Emellett nagyon úgy néz ki, hogy a luhanszki orosz győzelem után visszaállt az ukrajnai háború a korábbi, döcögős pályára, ami Oroszország egyik fő exportcikkének, a haditechnikai eszközöknek és az orosz haderő gondosan felépített, professzionális imidzsének is komolyan árt. Még ha előbb-utóbb le is nyomja Ukrajnát Oroszország, jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy geopolitikai mozgásteréből inkább veszített, mint nyert Moszkva az invázió következtében, miközben a rivális katonai szövetség, a NATO folyamatosan erősödni tudott.
Elkezdtek megérkezni Magyarországra a Magyar Honvédség új Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackjai. Túlzás nélkül ezzel a világ egyik legjobb önjáró tüzérségi rendszerét kapják meg a magyar katonák, az északkeleti határ túloldalán éppen ódákat zengenek az ukrán katonák az eszköz képességeiről, amely úgy tűnik, valóban lényegesen jobb a szovjet / orosz, de még a legtöbb nyugati tüzérségi rendszernél is. Persze 24 darab Panzerhaubitze önmagában még nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy teljes pompájában visszaadja a 2000-es évek elején elveszett hazai önjáró tüzérségi képességet, de már folyamatban van a gondolkodás újabb, más típusú önjáró tüzérségi eszközök beszerzéséről. De miért is olyan jó a PzH 2000-es? Nézzük.
Érdekes beszámolót közölt a brit Guardian a Mozart-csoport nevű, többnyire amerikai veterán katonákból álló zsoldosformáció mindennapjairól. Az Ukrajnában tevékenykedő „magánbiztonsági vállalat” elsősorban ukrán katonák kiképzésében segít, de foglalkoznak segélyszállítmányok őrzésével és célba juttatásával is. A beszámoló abból a szempontból is érdekes, hogy jól körül járja az ukrán fegyveres erőkben uralkodó egyre nagyobb káoszt és azt is, hogy a nyugati zsoldosok hogyan próbálnak hatékony harcoló alakulatokat kovácsolni olyan emberekből, akiket úgy küldenek a frontra, hogy még fegyvereik irányzékát sem tudják beállítani.
A Kínai Népköztársaság hadereje ma több ballisztikus rakétát is Tajvan felségvizeire lőtt, illetve várhatóan több hadihajóval is belépnek majd a nap folyamán a sziget által ellenőrzött tengeri területre. Alapvetően az ilyen manőverek szinte biztosan háborúhoz vezetnének két szuverén ország közt, de a Tajvan-Kína kérdés ennél sokkal komplikáltabb.
Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőház-elnökének látogatása kapcsán ismét komolyan aggódni kezdett a nemzetközi közvélemény amiatt, hogy a Kínai Népköztársaság támadást indít Tajvan ellen, főleg, hogy Peking nemrég nagyszabású hadgyakorlatot is bejelentett a Tajvani-szoros szárazföldi oldalán. Bár a kínai haderő papíron a világ egyik legjobbja, nukleáris fegyverek alkalmazása nélkül nagyon komoly kihívás lenne a Népi Felszabadító Hadseregnek (PLA) egy Tajvan ellen folytatott invázió; nem véletlen, hogy nem is tett eddig komoly kísérletet Peking az offenzíva lebonyolítására. Nézzük, miért.
Hatalmas a feszültség a világpolitikában: Ukrajnában háború van, a kínai-amerikai viszonyok történelmi mélyponton, az egyre inkább elszigetelt Oroszország pedig Pekinghez próbál közelebb kerülni. Tajvan hovatartozása évtizedek óta érzékeny kérdés Kína számára, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke pedig épp most, egy ilyen feszült helyzetben döntött úgy, hogy történelmi látogatást tesz a de facto önálló államként működő szigetre. Pelosi pontosan tudta, hogy Peking provokatív lépésnek fogja tartani a dolgot, és a látogatás finoman szólva sem fog a világpolitikai feszültség csökkenéséhez vezetni, mégis Tajpejbe utazott. De miért vállalta be Pelosi épp most ezt az utat? Nézzük.
Az elmúlt évek katonai konfliktusai, háborúi jelentős változásokat hoztak a Magyar Honvédség fejlesztési terveivel kapcsolatosan, Magyarország pedig a vártnál korábban, már jövőre eléri a 2%-os, GDP-arányos védelmi költségvetést, melynek számottevő része haderőfejlesztésre megy majd el. Nemrég átadásra került a gyulai Airbus-gyár, augusztusra megérkeznek a Panzerhaubitze 2000-esek, illetve átfogó katonai drónstratégiát is bemutat majd a kormány – mondta el mindezt a Portfolio-nak Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára. A szakember arról is beszélt, hogy a hadiipari termékek felvevőpiacában jelentős bővülés várható, a kormány várhatóan szorosabbra fogja az együttműködését a Rheinmetall-lal, illetve Magyarország érdeklődik a HIMARS, illetve az ehhez hasonló nagy hatótávolságú rakétarendszerek iránt is.
A hét elején becsapott egy amerikai gyártmányú Switchblade 300-as kamikaze-drón egy ukrán határtól 2 kilométerre, Oroszország területén található határátkelő-állomás területére. A támadásnak legalább egy halálos áldozata van, egy moldovai állampolgár. Moszkva korábban többször is fenyegetőzött, hogy hadüzenetnek fogja venni, ha amerikai fegyverrel lőnek a területükre, de egyelőre még nem volt érdemi reakció a támadásra a Kreml részéről. Itt van három forgatókönyv, melyet elővehet az orosz vezetés, hogy a helyzetet rendezze.
Egy cég valós piaci cégértékének számítása nem csupán számok és pénzügyi mutatók összegzése, hanem egy összetett... 
A már jól ismert Pénzügyi Fröccs legújabb, 7. adásában Molnár Péter és Sándorfi Balázs vitatják meg a legforróbb...
Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél - ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával - lehet... 
Áprilisban elindult minden magyarországi banknál a fizetési kérelem. Őszintén, szerintem nagyon kevesen tudnak róla...
Az európai országok közötti együttműködés azt eredményezi, hogy az Európai Uniós tagállamok függésben állnak...
Sokan kérdezik, hogy miből tudnának saját ingatlant venni, vagy a nyugdíjas éveikre hogyan tudnának passzív jövedelmet...
Bírja a magyar gazdaság a drasztikus emelést?
Kijózanító beruházási adatok érkeztek.
Miért csökken a jegyzés?
