Gereben Ágnes

2010. szeptember 06. 13:25 | Gereben Ágnes

Gereben Ágnes: Ukrajna az energetika fogságában vergődik

Putyin orosz miniszterelnök a 2010 elején megválasztott Moszkva-barát ukrán vezetéssel folytatott április 30-ai tárgyalásán Szocsiban mintegy mellékesen felvetette a Gazprom és az ukrán állami Naftogaz fúziójának ötletét. Az orosz óriás piaci tőkeértékének csupán 7 százalékát képviselő ukrán vállalat azóta kétségbeesett kísérleteket tesz, hogy enyhítse a Gazprom szorítását, csökkentvén az "egyesülés" veszélyét, ami már csak az erőviszonyokból következően is közönséges elnyelést jelentene. Sőt, a gazdasági diktátum (amint a 2006 januárja óta kitört három orosz—ukrán földgázháború során láttuk: a zsarolás) és a politikai nyomásgyakorlás eszköztárát nyújtaná Moszkva számára.

2010. augusztus 27. 11:55 | Gereben Ágnes

Washington és Moszkva küzdelme a "halál vigécéért"

A thaiföldi feljebbviteli bíróság augusztus 20-án általános meglepetésre úgy döntött, hogy az amerikai kérésnek eleget téve kiadják az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának Viktor But orosz állampolgárt, akit 2008 márciusában egy hátborzongató krimibe illő titkosszolgálati akcióval csapdába csaltak a bankoki Sofitel szállodában.

2010. augusztus 24. 08:02 | Gereben Ágnes

Korrupciómentes Moszkva?

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium honlapján augusztus 18-án megjelent közleményből kitűnően a végrehajtó hatalom magasan képzett szakközgazdász--reformerei, elsősorban Alekszej Kudrin pénzügy- és Elvira Nabiullina gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére Szövetségi Szerződési Rendszer (SZSZR) néven meghirdették az állami beszerzések - idézek - "totális ellenőrzését lehetővé tevő" új útját. "Csak így lehet mentesíteni az állami megrendeléseket a korrupciótól, a magas áraktól, az átláthatatlan megállapodásoktól", szól a szöveg.

2010. augusztus 13. 11:45 | Gereben Ágnes

Ellenáll az orosz nyomásnak a volt szovjet érdekszféra

Oroszország és a világ most a legnagyobb szovjet utódállam területén közel 40 millió ember életét megkeserítő, mintegy ezer tűzvészre figyel, a gabonatőzsdék hektikus árfolyam mozgása pedig vészjósolóan magas árakat gerjeszt a világpiacon. Ami az orosz gazdaságot illeti, az első becslések 15 milliárd dollárra, az orosz GDP 1 százalékára teszik a veszteségeket, ám ez sajnos, nem a végső szó. Minden egyes nappal rosszabb eredményeket prognosztizálnak a szakemberek: a 15—20 százalékra becsült élelmiszer árrobbanás mellett a államháztartási deficit és az infláció tekintetében egyenesen hajmeresztő kilátásokat jeleznek.

2010. augusztus 06. 12:35 | Gereben Ágnes

Az orosz természeti katasztrófa világpiaci következményei

Pusztító árvíz Magyarországon, egy hatalmas körzetben minden élőlényt kiirtó kőolajszennyezés a Mexikói öbölben, a helyenként 42 fokos, pokoli hőségben százszámra magasba lobbanó tűzvészek Oroszországban, borzalmas szárazság Ukrajnában és Kazahsztánban - a világgazdaságra a 2010. esztendőben a jelek szerint minden korábbinál jobban rányomja bélyegét a természeti katasztrófák hosszú sora.

2010. augusztus 02. 09:02 | Gereben Ágnes

Jön az orosz nadrágszíjhúzás

Vlagyimir Putyin kormánya a pénzügyminisztérium előterjesztése alapján ezekben a napokban tárgyalja a 2011—2013. évi költségvetés tervezetét. A nyilvánosságra került részletekből egyértelműnek látszik, hogy a gazdasági racionalitást a dokumentumban felülírja a politikai konjunktúra. Ennek jeleként - a 2011. évi állami dumaválasztások miatt -még a hajlíthatatlan szigoráról ismert Alekszej Kudrin pénzügyminiszter is késznek bizonyult a szociális kiadások növelésére.

2010. július 29. 15:00 | Gereben Ágnes

Konfliktuskezelésben profi az új BP vezér

Nyilvánvaló volt, hogy a Mexikói öbölben mindmáig beláthatatlan következményekkel járó környezeti katasztrófa miatt előbb-utóbb fejek hullanak a tragédiát kiváltó British Petroleum vezérkarában. Tony Haywardnak, a mamutcég első emberének az amerikai Kongresszus előtti meghallgatását követően a váltás halaszthatatlanná vált: a szakembernek a törvényhozók iránt leplezetlenül megvető, hellyel—közzel cinikus válaszai felháborodást váltottak ki - távolról sem csak az Amerikai Egyesült Államokban.

2010. július 26. 11:16 | Gereben Ágnes

Piacra dobják Moszkvában az aranytojást tojó tyúkokat

A változó világgazdasági környezet és a belső politikai erőviszonyoknak az előbbinél lassúbb, de szintén folyamatos módosulása nagyjából egyenlő szerepet játszik az orosz energiapolitikában tapasztalható mozgásban. Ez 2010 júliusára új helyzetet generált. A kormány - és nem az ilyen ügyekben korábban illetékes Rosznyedra, amely az ország természeti kincseit felügyeli -, úgy döntött, hogy piacra dobja a nyenyec autonóm területen található Roman Trebs és Anatolij Tyitov kőolaj lelőhely licencét. A versenytárgyalást 2010 harmadik negyedévére, esetleg a negyedik negyedév elejére tűzték ki. A kikiáltási ár egyelőre hasonlóképpen bizonytalan.

2010. július 13. 08:00 | Gereben Ágnes

Olaj- és gazdasági konfliktusok Kazahsztánban

Egy apró termetű, kövér, félvak fiatalasszony feltételes szabadlábra helyezése kellett ahhoz, hogy a világ figyelmét felkeltse, mi folyik a 2,7 millió négyzetkilométer kiterjedésű Kazahsztánban. A hét végén megjelent orosz gazdasági lapokban látható fényképen két fiatal rendőr kétfelől támogatja Veronika Jefimovát a Sosszejnaja utcai 6. számú moszkvai börtön kapujához.

2010. július 12. 08:49 | Gereben Ágnes

Az orosz nanotechnológia kilép a világpiacra

Néhány napja Svájcban bejegyezték a Rusnano Capital AG nevű céget, amelynek deklarált célja, hogy befektetőket toborozzon az orosz nanotechnológia fejlesztésére létrehozott állami nagyvállalat, a Rosznano projektjeihez. Az új cég egyetlen részvényese maga az 1990-es évek elejének "főprivatizátora", Anatolij Csubajsz vezette orosz gigaholding. A Rusnano Capital AG svájci partnere egy neves ügyvédi iroda, hazai pénzügyeit pedig a korábban befektetői bankárként dolgozó Irina Rapoport vezetésével létrehozott Rosznano Kapital AG. bonyolítja majd. Az utóbbi nem csak a Rosznano számára gyűjt befektetéseket, hanem igyekszik felkutatni azokat a nyugati projekteket, amelyekbe bekapcsolódván Moszkva jogot szerezhetne az ezek eredményeképpen majdan megszülető új technológiák felhasználására. A kitűzött cél mindenképpen előrelépés az ipari kémkedés szovjet és posztszovjet gyakorlatához képest, amellyel ezekben a napokban az Amerikai Egyesült Államokban letartóztatott, majd Moszkvával kicserélt kémek története kapcsán oly sokat foglalkozik a világsajtó.

2010. július 05. 08:42 | Gereben Ágnes

Jön az orosz Google és Microsoft?

A világ legnagyobb internet hálózata, a google két feltalálójának és milliárdos tulajdonosának egyike, az Oroszországból 1979-ben, alig hat évesen elszármazott Szergej Brin nemrég így jellemezte szülőhazáját:"hófödte Nigéria, amelyet cowboyok irányítanak".

"A felelőtlenségből és kalandvágyból hazájukban maradt" oroszok közül is sokan így látják. Ez az oka annak, hogy a részben vallási gyökerű, részben a két évszázados birodalmi múltból fakadó felsőbbrendűség tudata mellett a hatalmas ország polgáraiban, sőt elitjében is működik a nyugati világgal szembeni kisebbrendűség érzése. A szovjet korszakot szinte kezdettől - még a hidegháború félelmetes erejű szembenállása közepette is -- végigkísérte az Amerikai Egyesült Államok iránt egyszerre irigységből és meghaladni vágyásból szövődő, ellentmondásos felfogása. Nyikita Hruscsov pártfőtitkárként 1959-ben azzal fenyegette (szerinte bizonyára inkább kecsegtette) Eisenhower amerikai elnököt, hogy az ő unokái már a kommunizmus feltétlen hívei lesznek. Mint tudjuk, nem egészen így történt. Sőt, egyáltalán nem, amit mi sem érzékeltet jobban, mint hogy "Nyikita cár" unokái már nagyjából húsz éve amerikai állampolgárok. Pedig a Hruscsov-korszakban hivatalos politika lett "az utolérni és meghaladni Amerikát" jelszó.

2010. június 22. 16:41 | Gereben Ágnes

Moszkva ismét a csapokhoz nyúlt: a háború folytatódik, győztes nincs

Furcsa, hogy Moszkvában nem veszik észre, milyen kínos helyzetbe lavírozza magát az orosz vezetés az egyre újabb nemzetközi bonyodalmakat gerjesztő energetikai zsarolásokkal, amelyek közül a legújabb Belorussziát vette célba. Amint azt a Portfolio.hu a napokban megírta, a Gazprom vezetői bejelentették, hogy hétfőtől napi 15 százalékkal csökkentik a szomszédos országba irányuló földgáz exportot, mivel Minszk az év eleje óta közel 200 millió dollár tartozást halmozott fel.

2010. június 22. 14:36 | Gereben Ágnes

Újra működésben az orosz energetika pörölye

Mégiscsak van új a nap alatt: a Gazprom számára váratlanul vonzó, sőt szerfelett biztonságos lett az ukrajnai földgáz tranzit, noha azt Moszkva idáig -- Kijev megbízhatatlanságára hivatkozva -- dollármilliárdos költséggel épített vezetékekkel messzire el akarta kerülni. Alekszej Miller, az orosz cég első embere azonban a hét végén azzal zsarolta meg a szomszédos Belorussziát, hogy ha öt napon belül nem törleszti a földgázszállítások nyomán felhalmozott, az oroszok szerint mintegy 200 millió dolláros adósságát, akkor a Gazprom Minszk napi szükségletének 15 százalékára csökkenti az exportot és vele az európai tranzitot. A belorusz adósság úgy keletkezett, hogy Minszk idén önhatalmúlag a 2009. évi árat fizeti a Gazpromnak, noha a december utolsó óráiban kicsikart megállapodás szerint a tavalyi 150 dollár/1000 köbméter "kék fűtőanyag" helyett a 174 dolláros árat kellene érvényesíteni.

2010. június 16. 13:46 | Gereben Ágnes

A kirgiz válság tétje

Moszkva csaknem egy évtizede a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik kiszorítani 2001. szeptember 11-e után a szövetségesek Afganisztánba tartó katonai gépeinek kiszolgálására kirgiz területen létrehozott amerikai légi bázist. Rossz nyelvek szerint elsősorban ez áll a négy hónapja tartó kirgiz belpolitikai válság mögött. Tény, hogy az amerikai Kongresszus is foglalkozott az Alexander Cooley, a New York-i Columbia Egyetem professzora, valamint Sam Patten, a Freedom House eurázsiai ügyekben illetékes főmunkatársa által készített jelentéssel, amely szerint a most elűzött elnököt a Pentagon és a Fehér Ház tudtával évek óta megvásárolták: így tudták megszerezni a manaszi légi bázis orosz nyomásra már többször visszavont működési engedélyét.

2010. június 11. 09:10 | Gereben Ágnes

Újabb energetikai nagyberuházásról mondott le Moszkva

A verbális sikerpropaganda közepette az orosz kőolaj- és földgáz szféra a defenzíva félreismerhetetlen jeleit mutatja. Ennek külső okát nyilvánvalóan a pénzügyi világválság következményeiben kereshetjük. Főleg a fosszilis energia iránt drámaian csökkenő keresletben és az orosz gazdaság számára különösen fontos nemzetközi hitelek feltételeinek romlásában.

2010. június 09. 11:10 | Gereben Ágnes

Elképesztő folyamatok az orosz távközlésben

Az energetika mellett az orosz gazdaság szereplői a távközlést tekintik a legnagyobb üzletnek. Ebből a szférából azonban csak nagyon ritkán érkeznek hírek: többnyire készülő, majd rejtélyes okokból - feltehetőleg politikai jóváhagyás hiányában - meghiúsuló fúziókról.

2010. május 31. 09:14 | Gereben Ágnes

Vita a külföldi szovjet tulajdonról

Alighogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök az orosz-ukrán stratégiai együttműködést és a kölcsönös gazdasági előnyöket rögzítő tucatnyi egyezmény aláírása után kitette a lábát Kijevből, máris újabb, a jelek szerint áthidalhatatlan ellentétek támadtak az orosz—ukrán kapcsolatokban. Moszkva már kész tényként kezelte Gazprom—Naftogaz fúzió létrejöttét, ami azt jelentené, hogy az orosz földgázóriás elnyeli az ukrán céget. Kijevben azonban már megint visszatáncolnak az EU számára kedvezőtlen fordulatot jelentő üzlettől. Lassan meg kell szoknunk, hogy míg a januári elnökválasztáson csúfos vereséget szenvedett Viktor Juscsenko ex-elnöknek legalább elvei voltak, utóda, Viktor Janukovics szavának egyszerűen nincs súlya: állásfoglalásaiban néha 24 órán belül is 180 fokos fordulat következik be.

2010. május 17. 13:15 | Gereben Ágnes

Végleg orosz fennhatóság alá kerül Ukrajna?

Ha Dmitrij Medvegyev hétfőn kezdődő kijevi tárgyalásain a felek csakugyan megállapodnak az orosz Gazpromnak és az ukrán Naftogaznak a köztudatba nemrég bedobott fúziójáról, akkor Ukrajna két évtized után most már végleg a posztszovjet érdekszférába, vagyis az újjáépülő orosz birodalom fennhatósága alá kerül - viszont újabb érvet kapunk az esetleges nyugati fordulata miatt a Kreml számára bizonytalansági tényezőt jelentő Ukrajna elkerülésére tervezett, méregdrága és felesleges Déli Áramlat földgázvezeték megépítése ellen.

2010. május 14. 12:58 | Gereben Ágnes

Moszkva Ankarában is a volt szovjet köztársaságokért küzd

A főleg gazdasági célokat szolgáló politikai expanzió két látványos sikerével - Ukrajnában és Kirgíziában -- a Kreml 2010 első hónapjaiban komoly csapást mért az euroatlanti -- főleg az amerikai -- terjeszkedésre. Ám ezzel távolról sem fejeződött be a mindig alaposan és sokoldalúan előkészített, csillapíthatatlan revánsvágytól fűtött orosz térnyerés.

2010. április 30. 07:27 | Gereben Ágnes

A Déli Áramlatnak nincs értelme

A kőolaj és földgáz iránti igény világszerte még mindig nagyságrenddel elmarad a XXI. század első éveiben fékezhetetlenül növekedni látszó kereslettől és az annak arányában növekvő profittól. Ráadásul a cseppfolyósított földgáztól az egyelőre rejtélyes lehetőségeket kínáló olajpaláig mind népszerűbbek a kitermelési és szállítási költségek miatt korábban reménytelennek ítélt alternatív energiaforrások. Alig néhány napja írtak alá például Bukarestben szerződést az AGRI projektről, vagyis a Grúziában cseppfolyósított azeri földgáz Románián keresztül Nyugat-Európába történő szállításáról.