Ditróy Gergely

Ditróy Gergely

Cikkeinek a száma: 248
Lakásáfa ingyenmilliók - Aki szül, megkapja!?

Lakásáfa ingyenmilliók - Aki szül, megkapja!?

Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.

Jön a bérleti díjak emelkedése az ingatlanpiacon!

A különböző ingatlanalapok népszerűsége ugyan növekedést mutatott az elmúlt időszakban a hazai befektetők körében, azonban még így is el vagyunk maradva a nyugati tendenciákhoz képest. A növekvő befektetési kedv az alapoknál is több vásárlást, eladást és akár fejlesztést eredményezett, miközben az elérhető hozamok az építőipari költségek növekedése miatt egy-két százalékpontot csökkentek. Mehetnek még vajon lejjebb a hozamok, vagy már elérte a piac az alsó határt? És ha így van, ki fizeti meg a magas építési költségeket? Miért nem jellemző a magyar befektetőkre, hogy hosszú távra tervezzenek? Mit gondolnak erről a legnagyobb ingatlanalapok? Perlaky Zsolt, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő ingatlangazdálkodási igazgatója válaszolt a kérdéseinkre.

Újabb különleges épületeket terveznek Budapestre

A március közepe két dolog miatt is fontos számunkra. Egyrészt nemzeti ünnepünk van (és ha szerencsénk akkor hosszú hétvége is), másrészt ilyenkor rendezik meg a világ legnagyobb ingatlanpiaci expóját, kiállítását, összejövetelét a MIPIM-et Cannes-ban. Idén is itt vagyunk a helyszínen, és bemutatjuk a legfontosabb minket érintő történéseket és érdekességeket.

Elképesztő vérengzés jöhet a lakáspiacon

Persze megint kicsit el van túlozva a cím, úgynevezett "klikkmágnes", igazából vér nem valószínű, hogy fog folyni, de a cikk végére kiderül, hogy egyeseknek fájó veszteséget kell majd elkönyvelniük a közeljövőben. Hónapok óta írogatjuk itt a Portfolio Ingatlannál azokat a lakáspiaci cikkeket, elemzéseket, amik arra mutatnak rá, hogy akár komoly bajok is lehetnek a következő 1-2 évben az új építésű lakóprojektek "háza táján". A korán elindított értékesítések, és ebből fakadóan bedőlni látszó üzleti tervek, a munkaerőhiány, az alapanyaghiány, a munkaerő és az alapanyag költségének drasztikus növekedése, az ezekkel szorosan összefüggő kivitelezési csúszások és minőségi problémák, az árak brutális emelkedése, az 5%-os áfa miatti bizonytalanság, és most már, egyes esetekben, a tisztességtelen (jogilag is visszás) hozzáállás is mind-mind egyfelé mutatnak. Hónapokon belül borulhat a bili, és sokan megégethetik magukat.

Az állam tényleg fel fogja vásárolni az egész belvárost?

Tavaly decemberben elfogadtak egy jogszabályt, mely szerint az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található (nem lakó- és nem mező- vagy erdőgazdasági) ingatlanokra. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A befektetők részéről nem biztos, hogy érdemes pénzt és időt szánni egy olyan tranzakció előkészítésére, amit végül nem a vevő, hanem a magyar állam köthet meg. Ugyanakkor az eladó és vevő között kitárgyalt szerződések sokszor olyan elemeket is tartalmazhatnak, amit az állam nem vállalna, így könnyen elképzelhető, hogy elállna az elővásárlási jogától. Az új rendelet okozta piaci változásokról, a jogi háttérről, illetve a lehetséges kiskapukról Perlaki Szabolccsal, az OPL partnerével és Limp Adriánnal, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerével beszélgettünk.

Mi lesz a Telekommal? - Közeledik a hatalmas váltás

Végéhez közeledik a Magyar Telekom új székházának építése, a tervek szerint az év második felében készülhet el a nagyságrendileg 4500 fő befogadására alkalmas irodaház. A bruttó 105 ezer négyzetméteres épület nemcsak kívülről lesz látványos, de belső funkcióiban és megoldásaiban is sok újdonságot tartogat. Az új székház nyújtotta lehetőségekről, a változó munkavállalói igényekről és a projekt időzítéséről Pollák Tiborral, a Magyar Telekom Infrastruktúra Szolgáltatások Igazgatójával beszélgettünk.

Lesznek még nagy meglepetések! - Megszólalt a legnagyobb hazai ingatlanalap vezetője

Az ingatlanpiaci aktivitás erősödésével hatalmas növekedést könyvelhettek el az elmúlt években az ingatlanalapok is, a befolyó összegek pedig folyamatos vásárlásra késztették őket. Pázmány Balázzsal, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatósági elnökével beszélgettünk arról, milyen stratégiát érdemes követni, melyek azok az ingatlanok, amivel a legmagasabb hozamok érhetőek el, vajon befejeződik-e minden bejelentett projekt, vagy várhatóak meglepetések, milyen irányba alakulhat át a piac, lehet-e érdemi változás a kiskereskedelemben vagy a logisztikai ingatlanoknál, illetve, hogy miért adtak el nagyobb Spar-csomagot az Appeninn-nek.

Így építenék tovább Mészárosék az ingatlanbirodalmukat

A Konzum-csoport berobbant az ingatlanpiacra. Még hivatalosan nem is az övék az Appeninn többségi tulajdona, de már elindult az ingatlanos birodalom szisztematikus építése, a stratégia megtervezése, a portfóliótisztítás előkészítése, és az egyre inkább jövedelem termelő ingatlanok akvirálása. Az ügymenetnek már csak formális akadályokon kell átjutnia (a GVH jóváhagyása szükséges), és onnantól minden tekintetben nyitott az út az ingatlanportfólió stratégiai átalakítására és a terjeszkedésére. A jövőbeli tervekről, a 18 Spar által bérelt ingatlan megvásárlásáról, az A kategóriába történő nyitásról és a külföldi terjeszkedésről beszélgettünk Fekete Péterrel, a Konzum vezérigazgató-helyettesével és Székely Gáborral, az Appeninn Holding Nyrt. igazgatótanácsának tagjával, operatív vezetőjével.

Mi történik a magyar plázákban? - A prémium márka vagy a fast fashion a jövő győztese?

A legjelentősebb bevásárlóközpontok üzletpolitikája is sokat változott az elmúlt években, a fast fashion térnyerésével a plázákban sokszor több bevételt generálnak a legnépszerűbb brandek, mint a prémium márkák. Mindeközben a vásárlók egyre tudatosabbá válnak, hódít az e-kereskedelem és a legtöbb prémium márka már rendelkezik saját outlet üzlettel. A hazai kiskereskedelmi piacon végbemenő változásokról, a legnépszerűbb bevásárlóközpontok helyzetéről és a kereslet alakulásáról beszélgettünk Berendi Andrással, a Roland Divatház tulajdonosával.

Maradhat az

Maradhat az "olcsósított" magyar lakás

Annak ellenére, hogy eddig csupán néhány tízezer, itthon vagy külföldön élő honfitársunkat, illetve nálunk saját tulajdonú lakásban élni vagy abba befektetni vágyó külföldi állampolgárt érint direkten a 2016 januárja óta létező, 27%-ról 5%-ra csökkentett lakásáfa kérdése, nem túlzás azt állítani, hogy tömegeket érdekel és közvetett módon milliókra van hatással a kérdés. Természetesen, hiszen az új lakások megvalósulása és ára végeredményben kihatással van a teljes lakáspiacon keresztül minden lakóingatlanra, illetve számtalan kapcsolódó iparágra és azok szereplőire. Némelyikre jobban, másokra kevésbé. De mi lesz a lakásáfával miután lejár a hivatalosan 2019 végéig megszabott határidő? Mintegy fél éve rázza a vészharangot a piac az ügyben. Mostanra viszont egyre több a megnyugtató, vagyis a hosszabbítás tényét előrevetítő jel. Kezdhet lassan mindenki megnyugodni, aki a folytatásban bízik.

"Beépítjük az ország legértékesebb telkét"

Sokak számára okozott meglepetést, amikor 2015 novemberében a TriGranit egy 600 millió eurós vagyonelemet értékesített az amerikai TPG Real Estate részére. A közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének azonban még így is jelentős portfólió maradt a kezében, amit Gránit Pólus néven működtet tovább. A szétválással kapcsolatos kérdésekről, a vállalat új stratégiájáról és a várható fejlesztésekről Demján Sándort, a Gránit Pólus tulajdonosát és Ágházi Gyulát, a cég vezérigazgatóját kérdeztük.

Nőhet még tovább az új lakások ára?

A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.

Elszálltak az árak az ingatlanpiacon? - Ugyan, még csak most kezdődik!

Elszálltak az árak az ingatlanpiacon? - Ugyan, még csak most kezdődik!

Az ingatlanpiac a legtöbbünknek a lakáspiacot és azon belül a különböző lakástípusok eladási árát, bérleti díját jelenti. Nyilván, hiszen közvetve ezek árváltozását érezzük a leginkább a bőrünkön. Persze ha esnek az árak, akkor az a baj, ha nőnek akkor meg nyilván az. Ám balgaság lenne azt gondolni, hogy a gazdasági szereplők által használt irodaházak és logisztikai központok, vagy a fogyasztás szentélyeinek minősülő, legtöbbünk által látogatott bevásárlóközpontok és parkok mindennapi üzemeltetésének kihívásai és problémái ne ugyanúgy érinthetnének minket is, sőt a mi pénztárcánkat is. Mert bármennyire is evidenciának vesszük, hogy kulturált, tiszta, biztonságos, rendezett körülmények között dolgozhatunk, vásárolhatunk, abban több tucat ember folyamatos munkája van benne. Ezeket az embereket viszont egyre nehezebb megtalálni és ahogy szinte minden területen, úgy itt is egyre magasabb bérrel kell honorálni. Az egyik legaktívabb hazai ingatlanbefektető üzemeltetésre szakosodott cégének vezetőjét, a Diófa Ingatlankezelő Kft. ügyvezetőjét Várnai Máriuszt kérdeztük, hogy ők mire számítanak a közeljövőben. Annyit elárulhatunk, hogy árcsökkenésre nem.

Hozzá fogunk szokni a belvárosi milliós négyzetméterárakhoz

Bár a lakáskiadással elérhető hozamok csökkenésnek indultak, a lakóingatlanok még mindig rendkívül vonzó alternatívának bizonyulnak más befektetési termékekkel összevetve. Budapest egyik legaktívabb lakásfejlesztője, a Biggeorge Property tulajdonos-vezérigazgatója szerint a magyarországi lakásárak és bérleti díjak hosszú távon növekedni fognak és folyamatos lehet a felzárkózás a nyugat-európai városok szintjéhez. Nagygyörgy Tibor beszélt a Portfolio Ingatlannak piaci várakozásairól.

Tényleg félnünk kell az ingatlanpiac bedőlésétől Magyarországon?

Rohamléptékben zajló fejlesztésekkel, hatalmas toronydarukkal és a semmiből felépülő épületekkel találkozhatunk ma Budapest számos kerületében. A város egyre több pontján válnak kézzelfoghatóvá a közelmúltban bejelentett irodaház-fejlesztések. Hogy hol tartunk most a felívelésben, mekkora igény van ilyen volumenű beruházásokra, mi és hogyan alakíthatja a piacot arról Pados Gergelyt, a Cushman & Wakefield ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Nem kell lakást venned ahhoz, hogy rendesen kaszálj az ingatlanpiacon

A száguldó, bővülő, emelkedő árakat és vonzó hozamokat produkáló hazai ingatlanpiac minden befektetőt vonz. A pénz pedig ömlik, amit az ezzel foglalkozó alapok állománya is igazol. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai pénzintézet ingatlannal foglalkozó területe sem hagyja szó, illetve új tervek és termékek nélkül. A piaci trendekről, az OTP Ingatlan Alapkezelő új stratégiájáról és termékeiről, a jövőbeli terjeszkedés lehetőségeiről, az OTP pénzügyi edukációs felelősségéről Dr. Tóth Nándorral, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgettük.

A munkahelyünk hamarosan mindent tud majd rólunk

A munkahelyünk hamarosan mindent tud majd rólunk

A válság és az azóta eltelt évek jelentős változásokat hoztak az ingatlanüzemeltetési szakmában. Komoly munkaerőhiánnyal és nem mindig tudatos fejlesztőkkel kell szembesülnie a piac szereplőinek. Az aktuális kihívásokról beszélt Vágó László, a Strabag Property and Facility Services Zrt. vezérigazgatója.

A munka, ami nem látszik, de nélküle "összeomolhat" az iroda

Hétköznapjaink jelentős részét kereskedelmi ingatlanokban töltjük, az irodaházi klíma elromlásáig vagy épp a bevásárlóközpont liftjének meghibásodásáig azonban bele sem gondolunk, hogy szakemberek sora felel ezeknek a létesítményeknek az "észrevétlen" működéséért. Az ingatlankezelés és -üzemeltetés ugyanakkor rendkívül fontos és ingatlanos berkekben sokszor méltatlanul mellőzött üzletág, melynek kihívásairól Szeifert János, a Cushman & Wakefield ingatlan- és vagyongazdálkodási vezetőjét kérdeztük.

Saját ingatlanalapot hoz létre az MNB alapítványainak vagyonkezelője

A közel 70 milliárd forintnyi ingatlanvagyont kezelő, köztük számos műemléki épületet, fejlesztési területet magában foglaló, jelenleg projektcégeken keresztül működő Optima Zrt. a Portfolio számára exkluzív interjúban jelentette be, hogy a működését átstrukturálva egy új alapkezelőt hoz létre. A cég a kiválasztott ingatlanokat egy zártkörű alapban kezeli tovább. Hogy a meglévő portfólióból mely ingatlanok kerülnek be az alapba még kérdéses, de lesz miből válogatni, hiszen jelenleg is 18 ingatlan tartozik hozzájuk (lentebb a fontosabb ingatlanok listája), amit nem lenne meglepő, ha a jövőben tovább növelnének. Jelenleg ez akár egy 60 milliárdos alap is lehet.

Terjednek a három százalék alatti lakáshitelek

A lakáspiacot befolyásoló aktuális kérdésekről, az állami ösztönzőkről, egyre dráguló kivitelezési költségekről, szárnyaló újlakás-piacról, sosem látott alacsony hitelkamatokról és a meglévő lakásállomány felújításának fontosságáról beszélgettünk Tokodi Gáborral, az FHB Bank vezérigazgató-helyettesével és dr. Hegedüs Gáborral, az FHB Bank projektfinanszírozási vezetőjével.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elképesztően gyenge GDP-adat érkezett - ismét technikai recesszióban Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.