2017-től a korábbi Raiffeisen Evolution szerkezeti átalakításával és átnevezésével jött létre a Strabag Real Estate ingatlanfejlesztő vállalat, amely a korábbi projekteken tovább dolgozva, valamint új lakásfejlesztési lehetőségek után kutatva egy régi, mégis új szereplője a magyar, valamint a kelet-közép-európai fejlesztési piacnak. Az aktuális projektekről és a további lehetőségekről Rudolf Riedlt, a Strabag RE magyarországi ingatlanfejlesztési divíziójának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A Futureal-csoport jelenleg 35 párhuzamosan futó projektben és összesen egymilliárd eurónyi értékben épít irodaházakat, bevásárlóközpontot, illetve a Cordia név alatt közel 50 projektje van különböző fejlesztési szakaszokban három ország öt városában (Budapest, Varsó, Krakkó, Gdansk és Bukarest). A lakáspiaci kilátásokról és az alternatív befektetési lehetőségekről Futó Gábort, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosát kérdeztük.
Igazán aktív évet tudhat maga mögött a BIF, az első féléves jelentés alapján 55 százalékos volt a bevételnövekedésük, ősszel a részvényei bekerültek a prémiumkategóriába, 20 milliárdos hitelkeretről írtak alá szerződést az MFB-vel, illetve december 31-től váltottak SZIT vállalkozási formára. Az események a vállalat részvényeinek is nagy lökést adtak, január elején, két nap alatt több mint 10 százalékos növekedést mutatott az árfolyam. Arról, hogy milyen további terveik vannak, hogyan szeretnék az intézményi és a kisbefektetőket is elérni, milyen ingatlanpiaci lépésekre készülnek, illetve hogyan látják a piacot a jövőben, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Hrabovszki Róbertet kérdeztük.
A tavalyi év elején a CPI Property Group megvásárolta a Pólus és a Campona bevásárlóközpontot, de a cseh ingatlanbefektető magyarországi portfóliójában számos irodaház is szerepel. A cég legjelentősebb lépése az elmúlt évben az volt, hogy a Tokiói, Dublini és Zürich-i Értéktőzsde jóváhagyta a belépését a kötvénypiacra, így a jövőben onnan is gyűjthetnek finanszírozást. Magyarországon viszont kétségtelen, hogy a Campona teljeskörű felújítása és közel 30 ezer négyzetméterrel történő bővítése tartja lázban a piacot, melynek részleteiről Gereben Mátyással, a CPI Ingatlan Csoport magyarországi részlegének Country Managerével beszélgettünk.
Aki valamelyest jártas az építészetben, építőipari folyamatokban, valószínűleg nem találja újdonságnak a BIM (épületinformációs modellezés) kifejezést, vagy akár azokat a BIM alapú szoftvereket, amelyekkel digitalizálható és összekapcsolható egy épület tervezése, kivitelezése és üzemeltetése. De miért ennyire fontos, hogy megismerkedjünk a BIM-mel? A válasz többek között, hogy Magyarországon már a nagyobb tervezők és kivitelező cégek használják, jövőre pedig EU-s szinten válik kötelezővé, az egyetemeken külön kurzusként tanítják, és mindezek mellett a projektek különböző részein sok költséget és időt takaríthatnak meg a használói. Reicher Péterrel, a GRAPHISOFT SE régióigazgatójával beszélgettünk a BIM elterjedéséről, az építészeti szoftverek kalóz felhasználóinak arányáról és az egyetemek hozzáállásáról.
Egy közel 300 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió kezelése, ingatlanértékesítés, irodaházak átépítése, értékbecslés és tanácsadás köthető többek között az ESTON International nevéhez, ezáltal az ingatlanpiac jelentős részét lefedik, és sok oldalról látják a piaci viszonyokat, lehetőségeket. Arról, hogy egy esetleges ciklusváltás mit okozna a befektetéseknél és fejlesztéseknél, valamint a jelenlegi kockázatokról az ESTON vezérigazgatóját, Salamon Adorjánt kérdeztük.
A WestEnd City Center melletti 9,5 hektáros területen egy új, izgalmas városrész tervezése zajlik. A Central Park fejlesztése egy olyan koncepció kialakítását jelenti, amely a környék többi projektjének bevonásával, egy intelligens városi környezetet, vagy másként fogalmazva élhetőbb Budapestet jelentene. A beépítési koncepcióterv elkészült, 2020-ban a kivitelezés is elkezdődhet. A nyolcéves projekt jelenlegi állásáról, a finanszírozási tervekről és a jövőt illető várakozásairól Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatóját kérdeztük.
Vajon városi legenda a 6 százalékos irodapiaci prime yield? És miért jó ötlet mégis olyan alternatív ingatlanbefektetésekben gondolkodni, mint a magánkollégium? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója, aki arról is beszélt, vajon mitől függ, hogy meddig tart a piac szárnyalása.
Igazán aktív évet tudhat maga mögött a Wing Zrt.: belevágtak a lakásfejlesztésbe, átadták az ibis Styles Budapest Airport Hotelt, az Ericsson és a Telekom új székházát, valamint átadás előtt áll a Wizz Air új repüléstechnikai oktatóközpontja. Eladták az érdekeltségüket a MOM Parkban, és megvették a Bécsi úti Eurocenter bevásárlóközpontot. Ezen túl folyamatban van az evosoft-Siemens új magyarországi központjának építése, így nemsokára újabb székház készülhet el a budapesti irodapiacon. A lakáspiaci helyzettel, az irodapiacon tapasztalt bérlői igényekkel, valamint a felgyorsult világ legnagyobb kihívásaival kapcsolatos kérdésekre válaszolt Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Brutális turistatömegek érkezhetnek Budapestre a következő években, de vajon hol szállnak majd meg? Hazánkban is fellendült a turizmus, folyamatosan növekszik az ideutazók száma, a hotelpiac azonban csak az elmúlt néhány évben kezdett magához térni, így kérdéses, hogy a jelenlegi kapacitásokkal vajon mennyi utazót tudunk még befogadni. A piac érdekessége, hogy bőven lennének befektetők, fejlesztők, akik akár most is belépnének erre a területre, a gond viszont az, hogy Budapesten lényegében elfogytak a jó lokációban lévő, szállodafejlesztésre alkalmas telkek. A jelenlegi helyzetről és a lehetséges megoldásokról, Erdei Bálintot a RedWood Real Estate Holding vezérigazgatóját kérdeztük.
Hatalmasat fejlődött a tervezői, kivitelezői és üzemeltetői iparág a digitális technológiáknak, elsősorban a BIM-nek (épületinformációs modellezés) köszönhetően. Ennek ellenére számos projektnél tartanak a kivitelezők attól, hogy a megszokott építészeti rajzok helyett modern számítógépes technológiákkal optimalizálják a munkafolyamatokat. Várkonyi Viktorral a GRAPHISOFT SE vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy az általuk fejlesztett ARCHICAD építészeti tervező szoftver, ami egyben a világ első BIM-szoftvere, hogyan segíti nemcsak a tervezést, hanem a kivitelezési folyamatokat, mekkora költségcsökkenést jelenthet a használata és látott-e olyan konkrét projektet, aminek csúfos vége lett volna az integrált BIM munkamódszer nélkül.
Nem akármilyen bejelentés érkezett a tőzsdén jegyzett BIF-től (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.), a cég ugyanis egy nagyon alacsony kamatozású, 10 évre fixált hitelkeret-megállapodást kötött az MFB-vel. A kérdés már csak az, hogy mit kezd ezzel a rengeteg pénzzel, vagy még inkább ezzel az óriási lehetőséggel a SZIT-té válás előtt álló, egyik legnagyobb magyar tulajdonú ingatlanfejlesztő és befektető. A bejelentést követően a cég vezetőjével, dr. Ungár Annával az igazgatótanács elnökével beszélgettünk röviden a pénz helyéről, a SZIT-té válásról, a Nyugati téri Skála mögé tervezett grandiózus fejlesztési tervekről, és a BIF jövőjéről.
Számos változással néz szembe nemcsak az egész ingatlanpiac, de a kiskereskedelmi szektor is, az online vásárlások térnyerése, a most épülő egyre modernebb plázák biztosan változásokat fognak hozni a magyar, de főleg a budapesti vásárlási szokásokra. Az új bevásárlóközpontok miatt vajon bezárhatnak a régebbi, kevésbé forgalmas üzletekkel rendelkező helyek? Lesz még értelme fizikai boltokat fenntartani, ha egyre népszerűbbé válik az online vásárlás? Leválthatják a robotok az eladókat? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Berendi Andrással, a Roland Divatház Zrt. tulajdonosával. A divatház neve alá olyan márkák tartoznak, mint a Hugo Boss, Tommy Hilfiger, Marc O'Polo, vagy épp a Calvin Klein.
Bár 2018 első hat hónapjában a magyarországi ingatlanbefektetési piac a vártnál gyengébben teljesített, az év hátralévő részében lezárni tervezett tranzakciók listája optimizmusra ad okot. Benjamin Perez-Ellischewitz MRICS, a JLL regionális igazgatója és magyarországi tőkepiaci részlegének vezetője új befektetésekről, feltörekvő befektetési termékekről és mindent felforgató technológiákról beszélt a Portfolio-nak.
A nyár (egyik) legfontosabb bejelentése volt, hogy a BMW Debrecenbe költözteti legújabb gyárát. A hírről számtalan cikk és elemzés látott napvilágot a Portfolio-n is, most azonban a térség egyik legfontosabb befektetőjét és ingatlanpiaci szereplőjét, "A 100 leggazdagabb 2018"-as listájának 39. helyezettjét, a debreceni repülőtér üzemeltetőjét, és több tízezer négyzetméter ipari terület fejlesztőjét, Herdon Istvánt, a Xanga Csoport tulajdonosát kérdeztük. Hova szárnyalhat Debrecen a következő években? Mi lesz a reptérrel? Honnan lesz megfelelő mennyiségű munkaerő Debrecenben? Miért nem tetszik neki a SZIT szabályozása? És miért nem száll be a robbanás előtt álló debreceni lakáspiacba?
Szinte már hihetetlen, ami a hazai ingatlanalapok körül történik. Csak júniusban több mint 40 milliárd forint áramlott ebbe a befektetési termékbe. Úgy tűnik, hogy legyen szó a bárki által vásárolható nyilvános befektetési jegyekről, vagy csak a bizonyos összeg felett elérhető zárt alapokról, a piaci szereplők még mindig jó befektetésnek tartják az ingatlant. De vajon mennyire ismerjük ezeket a portfóliókat? Tudjuk, hogyan döntenek az alapkezelők a kisbefektetők pénzéről, vagy milyen típusú ingatlanokat vásárolnak? És talán az egyik legfontosabb kérdés a befektetéseknél, hogy milyen hozammal működik most a piac? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Czifra Balázzsal, a Diófa Alapkezelő Zrt. ingatlanbefektetési igazgatójával.
Döbbenetes tempóban fejlődik és alakul át a főváros egyik legfelkapottabb, üzleti szempontból is kiemelt része, a XIII. kerület. A Váci úti irodafolyosó folyamatosan bővül új házakkal, megszámlálhatatlan lakóprojekt került átadásra és készül el a következő években, ami több ezer új lakást is jelent egyben. Ezeken túl ebben a kerületben építhetik meg Pest legmagasabb toronyházait, amelyek szintén jelentősen hozzájárulnak a környék városképi átalakulásához. A kerület leendő és jelenleg is zajló projektjeiről, az itt lakókat, dolgozókat és fejlesztőket érintő ingatlanpiaci kérdésekről, és az építésztársadalom szomorúan alacsony szinten lévő presztízséről is beszélgettünk Arató Györggyel, a XIII. kerület főépítészével. Nem fukarkodott az erős kritikákkal a főépítész.
A sokaknak csak lepukkant és értéktelen telephelyeknek, régebbi irodaházaknak tűnő, úgynevezett B és C kategóriás ingatlanokból lett az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb ingatlanosa, aki a 150 cégből álló birodalmát egy panellakásból indulva építette fel 25 év alatt. Jellinek Dániellel, az ország "legújabb" milliárdosával, a több mint 1 millió négyzetméter ingatlanterületet tulajdonló és kezelő Indotek csoport tulajdonosával beszélgettünk az első 6000 forintjáról, ingatlanszakmáról, és arról, hogy miért nem Ferrarival megy tárgyalni a bérlőihez.
Eseménytelennek biztosan nem mondható az elmúlt néhány hónap az ingatlanpiacon. Többször is beszámoltunk az építőipari kapacitáshiány miatti problémákról, arról, hogy nagyjából minden drágult, amit el lehet képzelni egy építkezésen, ezt pedig nem csak a kivitelezők, majd a fejlesztők, de a sor végén a vásárlók is megérezték, legyen szó akár egy lakóparkról, egy irodaházról, vagy bármilyen egyéb építkezésről. Ebbe a környezetbe robbant be a pénzügyminiszter bejelentése, miszerint nem várható az új lakások kedvezményes áfájának meghosszabbítása. Ettől egyfelől talán páran fellélegeznek az építőipar megrendelői oldalán (gondoljunk csak azokra a projektekre, amelyek ennek hatására leállnak, így kevesebb kapacitást kötnek le), másrészről viszont ez a bejelentés a piaci szereplők többségének komoly fejtöréssel is jár (csúszások, feszített tempó, projektek leállása, minőség tartása, további drágulás). Korábbi cikkeinkben már megkérdeztük a fejlesztőket, összefoglaltuk az 5%-os áfa melletti érveket és ellenérveket, most a magyar piac egyik legnagyobb kivitelezőjét, a Market Építő Zrt. vállalat vezérigazgatóját, Scheer Sándort kérdeztük azokról az eseményekről, amik jelenleg lázban tartják a piacot.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
