Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.
Elemzők szerint az ENSZ Glasgow-ban megrendezett 26. klímacsúcsa nem volt kellően ambiciózus, néhányan "hatalmas kudarcnak" nevezték azt. Még a csúcstalálkozó házigazdája, Boris Johnson brit miniszterelnök is elismerte, hogy a csúcson elért megállapodást „csalódást keltő” részek árnyékolják be. Ez aligha meglepő: ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a legtöbb klímavédelmi ígéretet nem sikerült megvalósítani.
Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.
Egy hamarosan megjelenő Lancet tanulmány szerint a fiatalok világszerte szörnyen félnek a klímaváltozástól.
A klímaváltozás terén történő „rendkívüli intézkedések” megtételére vonatkozó, nemrégiben megfogalmazott felhívásukban a világ vezető orvosi folyóiratainak szerkesztői nagyrészt arra a félrevezető állításra támaszkodtak, amely szerint a hőség okozta halálesetek száma gyorsan növekszik.
Bár rendszeresen hallunk nagy károkat okozó árvizekről, az ingatlanok és az emberéletek terén bekövetkező veszteségek mértéke csökken.
Folyamatosan ki vagyunk téve a klímaváltozással kapcsolatos vészjósló hírek áradatának, óránként jelennek meg hurrikánokról és természeti katasztrófákról szóló felvételek. Ennek nagy részét azonban egyszerűen csak a CNN-hatás magyarázza – ma már sokkal több kamera veszi fel a természeti katasztrófákat, és azokat folyamatosan visszajátsszák. Ha e téren megfelelő intézkedéseket kívánunk hozni, ahhoz hosszú távú adatokat kell figyelembe venni.
A média túlzott figyelmet szentel a repülőgép-szerencsétlenségekre. Az ezekről szóló beszámolók azonban nem adnak megfelelő betekintést a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan. Statisztikai adatokra van szükség ahhoz, hogy felismerjük: a repülőgépek jóval biztonságosabbak az autóknál.
Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.
Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.
A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a gazdag országok azt ígérik, hogy 29 év múlva felhagynak a fosszilis energiaforrások használatával. Ahogy ez egyre költségesebbé válik, a G7-ek most azt tervezik, hogy ennek árát a világ szegény országaival fizettetik meg. Ennek súlyos következményei lesznek.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
