Mennyi múlik a csapaton és mennyi a vezetőedzőn? Régi nagy kérdése ez a futballnak, amire egy friss elemzés most meglepő választ adott. A közvélekedéssel szemben még a legjobb edzők sem képesek tartósan jó eredményeket hozni. Akár csak megközelítőleg sem. Sőt, igazából kevesebb lehet a hozzáadott értékük, mint egy-egy sztárjátékosnak - derült ki az Economist 15 évnyi adaton alapuló elemzéséből. Kivételek persze mindig vannak.
Az internet, a hálózatok hálózata, a technológia, ami örökre megváltoztatta az emberek életét. Vajon milyen magasztos üzenetet küldhettek elsőként egy ilyen elképesztő rendszeren keresztül? A válasz elsőre csak meglepő. De ha összerakjuk a betűket, akkor jó nagyot fogunk nevetni.
Donald Trump köti az ebet a karóhoz, és ragaszkodik a kerítéséhez. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyit is használ az USA terebélyes déli határán egy ilyen építmény: vajon tényleg visszafogja a migrációt? Egy friss kutatás úgy találta, hogy a 2006-os Secure Fence Act értelmében felhúzott közel 900 kilométeres kerítés szinte semmit sem ért: pusztán 0,6 százalékkal vetette vissza a migrációt. Eközben ráadásul a munkásosztályon kívül tulajdonképpen mindenki rosszul járt vele egy közgazdasági modell szerint. Jegyezzük azért itt meg, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül általánosíthatóak Donald Trump aktuális tervére.
A pénz egy megkerülhetetlen eszköz az életünkben, de e kiemelt szerepe ellenére mégis óriási homály fedi a vele kapcsolatos tényeket. Ezen most egy cikksorozattal kívánunk változtatni, először azt mutatva be, hogy tulajdonképpen mire is jó a pénz. Nem, nem csak arra, hogy elköltsük. A közgazdaságtudomány három alapvető funkciót azonosított a pénzek kapcsán: lehet velük fizetni, képesek értéket mérni és lehetővé teszik az értékőrzést. Az alábbiakban most elmeséljük, mire is jó valójában ez a különleges eszköz, amit mindenki nap mint nap használ.
Sokkal mélyebbre nyúlnak a Brexit gyökerei, mint eddig gondoltuk: egy friss elemzés szerint a 10 évvel ezelőtti bankválságra adott elfuserált reakció tehet mindenről. A megszorítások túl nagy mértékben csapódtak le a szegényebb rétegeken, akik emiatt fogékonnyá váltak az UKIP EU-ellenes üzeneteire. Ezen emberek pedig nagy arányban szavaztak a kilépésre, és valójában emiatt sodródhatott a szakadék szélére a brit politika.
Mi jut eszedbe akkor, amikor beleharapsz egy Big Mac szendvicsbe? Hát nyilván az árfolyamelmélet, és hogy miért ennyire túlértékelt a dollár a forinttal szemben. A legfrissebb Big Mac Index (ilyen McMenüt sajnos még nem lehet kérni) szerint ugyanis alig van már olyan deviza, ami ne volna alulértékelt az amerikai fizetőeszközzel szemben. A forint például 45,6 százalékkal lehetne erősebb a szendvics szerint. A Big Mac Indexet humorosnak szánták, de mégsem teljesen vicc az egész: mint kiderült, kellően hosszú távon gyakran igaza van. Ezért az alábbiakban kicsit utánajárunk ennek a népszerű falatnak: lesz szó előrejelzésekről és árfolyamelméletről is, de persze fogyasztható formában.
Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.
- Hát mi lapul ebben a gyönyörű szép csomagolásban?
- Egy jó nagy holtteherveszteség!
Bizony, a közgazdaságtudomány szerint az ajándékozás nem más, mint gazdasági rombolás, mivel nem vagyunk képesek eltalálni a másik preferenciáit. A többség a kapott ajándékait vagy egyáltalán nem venné meg magának, vagy csak az ár töredékéért tenné. Ez utóbbi és az ajándékok tényleges ára közötti különbség pedig nem más mint a karácsony holttehervesztesége. Egy olyan veszteség ez, amit könnyen elkerülhetnénk, ha inkább csak készpénzt adnánk egymásnak. A gond csak az, hogy nem mindenki örülne egy ilyen közgazdaságilag optimális ajándéknak. Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!
Eddig 39 800-szor írták le az interneten azt a rémes kifejezést, hogy "fizetőképes kereslet". Sőt, a közbeszédben még ennél is sokkal többször követik el ezt a bűntényt az emberek. Nem várhatunk hát tovább, harcba kell szállnunk, hogy mindenki megtudja: nincs olyan, hogy fizetőképes kereslet. Fizetőképesség van és kereslet van, de a kettő együtt értelmetlen. A kereslet önmagába foglalja azt, hogy egy jószágot valaki képes és hajlandó megvenni az adott áron. Tehát keresletet csak fizetőképesen lehet támasztani. Próbáljon csak meg bárki fizetésképtelenül bevásárolni, hamar rá fog jönni, hogy az komplikációkat eredményez. Az alábbiakban ezzel a magyar társadalmat régóta fertőző kifejezéssel próbálunk meg végleg leszámolni.
A bitcoin leértékelődése komoly veszteségeket okozott a rövidtávú befektetőknek, de magának a pénznek nem feltétlenül ártott. Egy hagyományos devizaválsággal szemben, a bitcoinnál sokkal tompábban hat a gazdasági szereplőkre az áresés. Mivel értékmérésre és vagyontartásra eddig sem nagyon használta a többség, a pénzfunkciói nem igazán romlottak tovább. Kevesen voltak olyan merészek, hogy a pénzük nagy részét bitcoinba tegyék, így a leértékelődésével járó negatív vagyonhatás összességében mérsékelt lehet. Ebből pedig az következik, hogy a bitcoin-alapú piacokon nem valószínű, hogy érdemben visszaesett volna a termékek iránti kereslet. Végül pedig a rendszer működését és biztonságát garantáló bányászat is úgy van megtervezve, hogy alkalmazkodjon az ilyen változásokhoz. A bitcoin gazdaság tehát a nagy áringadozások közepette, és a temérdek spekulatív szereplő elvérzése mellett is valójában gond nélkül működhet tovább.
Korábbi cikkünkben a bitcoin áresését abból a szempontból jártuk körbe, hogy azt milyen nehéz is objektíven elemezni:
2018.12.07 16:28 Mit lehet mondani a bitcoin elképesztő zuhanására?
Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat. Eközben pedig a tanáraink a világtrendekkel ellentétben még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat. Elgondolkodtató kutatási eredmények következnek.
Óriásit zuhant a bitcoin árfolyama az elmúlt egy év során. Ha ilyet látnánk egy részvénynél, kötvénynél vagy devizánál, biztosan csődöt jósolnánk. A bitcoin ugyanakkor egy speciális állatfajta, aminél a jól megszokott elemzések nem működnek. Cikksorozatunk első részében most elmagyarázzuk, hogy miért annyira nehéz tisztán látni a bitcoin árával kapcsolatban. Mint látni fogjuk, a masszív spekuláció kihat a legfontosabbnak vélt teljesítménymutatókra is, homályossá téve a fundamentális elemzéseket. Nem kizárható, hogy ez a masszív áresés pusztán a spekulatív szereplők tevékenységének köszönhető, és a bitcoinnak ezen túl valójában kutya baja.
A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.
Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.
A mai diákok sokkal kevesebbet tanulnak az elődeikhez képest, és ez a hanyag hozzáállás bizonyítottan alacsonyabb tudáshoz is vezet. A közgazdászok és társadalomtudósok empirikus kutatások egész sorával álltak már elő ezen a téren, amire viszont máig hiányzik a válasz, hogy mégis mit lehetne velük kezdeni. Erre a felhívásra nemrég egy fáradságos kísérletet csináltak, amiben megpróbálták noszogatni és támogatni a fiatalokat. Mint kiderült: ennek semmi hatása.
Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.
Száz évvel ezelőtt, az első világháború utolsó évében egy különösen erős influenza ütötte fel a fejét a Földön, amiről ideje felfrissíteni mindenki emlékezetét. A legújabb becslések szerint 50 millió ember halálát okozhatta az 1918-ban kitört járvány, de nem kizárt, hogy még a 100 milliót is elérte az áldozatok száma. Ezzel pedig a világháborúkat is megelőzve, a 20. század legsúlyosabb emberi katasztrófáját jelenthette ez a betegség: a spanyolnátha. Hogy lehetséges, hogy egy influenzavírus, aminek a fajtáival szinte minden télen találkozunk, egykor ilyen veszélyes volt? Az alábbi cikkben ezt a sötét történelmi esetet tekintjük át röviden.
Mennyit ér egy emberélet? Ebbe az elsőre nagyon furcsa és ellentmondásos témakörbe kívánunk betekintést adni az alábbiakban, bemutatva, hogy a válasz megkerülhetetlen. Amikor a politika arról dönt, hogy mennyi pénzt szánjon az egészségügy finanszírozására, vagy hogy éppen mennyire biztonságos közlekedést építsen, tulajdonképpen folyamatosan véleményt nyilvánít az emberélet értékéről is. Hogy tényleg létezik ez a fajta kapcsolat emberélet és állami ráfordítások között, arra most két igen szemléletes példát mutatunk.
A tehetség és a szorgalom egyáltalán nem elég, szerencsére is szükségünk van a munkaerőpiacon - bizonyította be egy friss kutatás. Ha ugyanis éppen egy recesszió alatt kezdjük el a karrierünket, az akár éveken át kísérthet. Tartósan beragadhatunk egy alacsonyabb fizetési szinten és mindez az évek alatt összeadva akár több mint félévnyi fizetéstől is megfoszthat minket.
Drámai sebességgel pusztul az állatvilág a Földön: 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent a vadonban élő gerinces állatok populációja - áll a Living Planet Report 2018-as kiadványában. A kutatók szerint vajmi keveset érnek az aktuális természetvédelmi intézkedéseink, ezért egy új, nagyszabású megállapodást sürgetnek a világ politikai és üzleti vezetői között.
Megszületett Justin Bieber és elkezdett csökkeni mindenki koleszterinszintje, de aztán jött Mark Zuckerberg a Facebookkal és mindent tökre tett. Igen, a számok ezt mutatják, de persze jobban tesszük, ha ezt a lenyűgöző ostobaságot azért nem hisszük csak úgy el. Mint ahogy a millió másikat se, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Az emberi agy alapvetően okozati összefüggésekben gondolkodik, de a világban főként csak együttállásokat meg együttmozgásokat látunk. Nem véletlenül sulykolják oly erősen a diákok fejébe, hogy a korreláció nem jelent (feltétlenül) oksági kapcsolatot. Ebben a cikkben most néhány őrült grafikonnal szeretnénk ráerősíteni erre az üzenetre.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
