Aki 2-3 éve bitcoinba fektetett, az ma több száz százalékos hozamnak örülhet. Aki pedig még régebb óta ül benne, talán már a hobbijának él. Na de mi van azokkal, akik csak most kapcsoltak? Hol tart ez a történet, és hogy lehet ezen a piacon megtalálni az "új bitcoint"?
Ez az, amire mindenki lázasan keresi a választ.
Annyi mára kikristályosodott, hogy a kriptovaluták nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. Ez nem egy lufi, ahogy azt sokan harsogták. A kriptopénzek mögött álló technológia forradalmi, de hogy pontosan melyik változatból lehet egyszer jól működő pénz, az még mindig nyitott kérdés.
Két megközelítés verseng egymással ezen a téren: az egyik, hogy a bitcoin helyzeti előnye - mert ő volt az első - önmagában garancia a sikerre. A másik oldal viszont úgy érvel, hogy a kriptoeszközök tulajdonságai számítanak igazán. Vagyis ha egy altcoin jobbnak bizonyul a bitcoinnál, akkor idővel értékesebb is lesz.
Ha a kriptopiaci kapitalizáció alakulását nézzük, akkor az elég egyoldalú képet fest: a bitcoin "first mover" előnye szinte behozhatatlannak tűnik. De ne siessük el ezt a konklúziót. Ez nem olyan dominancia, mint például a dolláré a devizapiacon, ahol tényleg több évtizedes világgazdasági átalakulásra lenne szükség a trónfosztáshoz. A kriptopiac sokkal fiatalabb és sokkal változékonyabb, mint az FX világa.
Hogy lehet itt szelektálni?
Nyilvánvaló, hogy a bitcoin nagyon előretört, de sokan gondolják úgy, hogy ez még nem egy lefutott mérkőzés. A millió dolláros kérdés viszont az, hogy pontosan min is múlik majd ez a meccs. Vagyis miként dőlhet el, hogy pár év múlva az egyik vagy a másik kapitalizációja tör fel a csúcsra.
Ha felmegyünk a Coinmarketcap kriptodevizákat listázó oldalára, akkor több ezer technológiát láthatunk. Az altcoinok száma 1 év alatt durván megduplázódott, így kezd különösen színessé válni ez a világ. De azért mégsem teljesen reménytelen a tájékozódás, ha értjük, miről van szó.
Először is: nem mindegyik kriptoeszköz akar világmegváltó pénzzé válni. Sokuk pusztán a már jól bevált blokkláncokra alapozva szeretne valamilyen plusz funkciót kiépíteni. Őket hívjuk általában tokeneknek, míg az önálló pénzként berobbanni akaró ötleteket coinoknak.
Híres token például ma a tron vagy a chainlink, míg a coinok királya jelenleg a bitcoin.
Ne értsük persze félre: egy tokennek besorolható kriptoeszköz is lehet jó befektetés, csak az alapvetően nem arra lett kitalálva, hogy a bitcoinnal vagy az etherrel versenyezzen. Az elemzésünk szempontjából ezért most érdemes lehet csak a coinokra fókuszálnunk. Azokon belül is csak az értelmezhető kapitalizációval bíró eszközökre, mert a frissen született kriptodevizáknál túl magas a halálozási ráta.
Ezzel a lépéssel pedig a több ezerről máris csak néhány százra szűkítjük a versenyzők számát, attól függően, hogy hány száz millió dolláros piaci értéket tartunk komolyan vehetőnek. Persze itt most fel lehet vetni, hogy talán pont a legkisebbek között van a gyémánt, és őket is érdemes lenne elemezni. De ha valaki hosszabb időt eltölt ezen a piacon, akkor hamar rájön, hogy még a milliárdos kapitalizációval bíró kriptodevizáknál is sokszor teljesen kifürkészhetetlen az irány.
Emiatt egyes elemzőcégek már arra specializálódtak, hogy az új technológiákat különféle szempontok mentén értékelik. Megnézik például az adott coin mögött álló csapat múltját, a whitepaper minőségét, és még az ötlet egyediségét is megpróbálják megítélni. De a helyzet az, hogy még nincs kiforrott módszertan az új kriptoeszközök felmérésére. Ez nem olyan, mint a vállalatértékelés. Sokkal rosszabb. A legtöbb, amit várhatunk az ilyen elemzésektől, hogy a teljes kóklerségre meg a csalásra felhívják a figyelmünket.
Maradjunk tehát a nagyobb, már kipróbált, és a piacon megmérettetett technológiáknál. A helyzet az, hogy még így sincs könnyű dolgunk. Tennünk kell ezért még egy nagy egyszerűsítést a versenyzők szelektálásában.
A klónok háborúja
Szakmai szempontból - és némi egyszerűsítéssel élve - két nagy tábort azonosíthatunk a coinok között: az egyikbe a bitcoin-klónok tartoznak, a másikba pedig az Ethereum technológia (és az ether) különféle koppintásai.
A sztori mindenkinél ugyanaz: szinte azonos technológiai alapokról indulva rukkolnak elő valami újítással, amiben jobbak akarnak lenni. A bitcoin-klónok főleg az alábbi kritikus szempontokra próbáltak eddig választ adni:
- mit kezdjünk a rendkívüli volatilitással (stablecoin koncepciók),
- hogyan javítsunk a privacy-n (még erősebb anonimitás),
- vagy éppen hogyan gyorsítsuk meg a tranzakciók feldolgozását és tegyük azokat olcsóbbá.
Végül de nem utolsó sorban, pedig egyesek abba az irányba is elmentek, hogy a bitcoin energiaigényét hogyan lehetne csökkenteni. Ennek az egyik megoldása a proof-of-work mechanizmus lecserélése valami másra.
Ezek mind olyan témák, amiről már hosszú-hosszú ideje folyik a szakmai vita, és konkrét fejlesztések is létrejöttek. A litecoin nevű kriptoeszköz például abban kíván jobb lenni a bitcoinnál, hogy sokkal gyorsabban képes blokkokat generálni, ezáltal a másodpercenkénti tranzakciószám - ami a bitconnál pusztán 7 - nála nem jelent problémát. Az erősebb anonimitást kívánoknak pedig létrehozták a monero-t, ami már szinte lehetetlenné teszi, hogy a pénzáramlásokat egy konkrét azonosítóhoz lehessen kötni. Ez a kormányzatok rémálma és a kriptoanarchisták menyországa.
Csakhogy ezek a klónok eddig mégsem tudtak annyira felfutni, mint a bitcoin. A helyzet ugyanis az, hogy a legtöbb fejlesztő, kereskedő és vásárló is elsősorban a már ismert technológiákat választja. A bitcoin elsősége pedig egyértelmű.
Amikor az Economist megkérdezte a Brave New Coin nevű kutatócéget, hogy ők mit látnak a piacon, akkor ők is pont ezt a trendet erősítették meg. Elmondásuk szerint a bitcoin rendületlenül a legnépszerűbb technológia, és a GitHubon fellelhető legtöbb projektben is őt használják. Egyszóval: a "first mover" előny nagyon erősnek tűnik.
Az Ethereum világa
Egy jó ideje már, hogy piaci kapitalizációt tekintve az ether számít a bitcoin legnagyobb kihívójának. Nála a fő csapásirány az, hogy a bitcoinhoz képest ügyesebb blokkláncot kínál. Ezalatt pedig elsősorban a smart contractok (okos szerződések) programozhatóságára kell gondolni.
De mi is az a smart contract, és miért annyira fontos?
Úgy képzeljük el ezt a dolgot, mintha egy programkódban pontosan meghatározhatnánk a szerződések tartalmát, amit aztán a blokkláncunkba illeszthetünk be. Ha pedig oda betettük, akkor az egyrészt megváltoztathatatlan, másrészt pedig képes előre kitalált logika szerint működni. Például ha bekövetkezik valami jól definiált esemény - bejegyzik a tulajdoni jogunkat, stb. - akkor mondjuk végrehajt egy kifizetést.
A szerződéses megállapodások olyasfajta programozhatósága, amely transzparens és a blokkláncnak köszönhetően kikezdhetetlen, óriási potenciált jelent a gazdaságban. Hiszen tele van a világ körülményes és drága szerződéses folyamatokkal, amik sokszor még csak garanciát sem nyújtanak arra, hogy a felek betartsák az adott megállapodást. Az IT és a kriptográfia segítségével most szinte mindegyik szektor komoly átalakuláson mehet keresztül, és pontosan emiatt nem mindegy, hogy az adott kriptoeszköz mit nyújt ezen a téren.
Sokan azt hiszik, hogy smart contractokat csak az Ethereum tud, és emiatt van óriási előnyben a többiekhez képest. De ez egy alapvető tévedés: a bitcoin blokklánca is képes smart contractok befogadására, a fő különbség csak a programozhatóságban és a rugalmasságban van. Ez utóbbiakban viszont tényleg az Ethereumot tartja a szakma a jobb iránynak, és emiatt alakult úgy, hogy például a DeFi (decentralizált pénzügy) mozgalomban is az Ethereum technológiája vált a legnépszerűbbé.
De azért jegyezzük meg: valójában a bitcoin is képes egy csomóféle okos szerződést kezelni, és ma még nem jelenthetjük ki, hogy az ne volna elég. Hiába régi az okos szerződések ötlete, még nagyon az elején jár a történet. Az viszont tény, hogy az aktuális fejlesztési trend az Ethereum és a rá épülő különféle klónok irányába mutat.
Az Economist elemzése is emiatt az Ethereum mellett teszi le a voksát - még ha ezt ennyire egyértelműen nem is merik kijelenteni. De legyünk óvatosak ezen a téren! Az Ethereum rajongói régóta várják már, hogy eljön a nagy piaci fordulat, de a bitcoin népszerűsége és pozíciója mindeddig makacsul tartotta magát. Gondolhatjuk úgy, hogy a kriptopiac még éretlen, de ez akkor is egy fontos jelzés.
A trónfosztás eddig elmaradt
Hiába találták már ki a sokkal energiahatékonyabb proof-of-stake-et, meg futtatták fel az innovatív Cardanót, ma még mindig a bitcoin ül a királyi székben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kriptopiac egy speciális állatfaj. Itt önmagában hatalmas értéke van annak, hogy mekkora a közösséged és mennyi bányád van. Ezek a technológiák ugyanis a saját hajuknál fogva húzzák magukat fölfelé, vagyis a korábbi siker újabb sikereket szül.
A bitcoin elsősége emiatt még kitartani látszik, hiába léptek a színtérre új - és bizonyos szempontból tényleg jobb - technológiák.
A helyes befektetői magatartás ezért az lehet, hogy az Ethereumot és klónjait nagyító alá vesszük, de eközben a bitcoint sem hanyagoljuk el. Ma még nincs elég bizonyíték arra, hogy az Ethereum vagy például az újabb ötleteket felvonultató Cardano képes lehet a trónfosztásra. A bennük rejlő újítások mindenképpen figyelmet érdemelnek, de jobb ha nem ugrunk csak úgy át az egyik hajóról a másikra. A helyes megközelítés a diverzifikáció lehet. Hiszen amikor ennyire jelentős piaci bizonytalansággal nézünk szembe, akkor jobb, ha nem teszünk fel mindent egy kártyára.
Címlapkép forrása: Getty Images
