A létesítménygazdálkodás iparág már évek óta küzd a munkaerőhiánnyal, hiszen például egyik kiemelt tevékenysége, a takarítás elsősorban kétkezi munkát igénylő folyamatos feladat. Egy nagy létesítményben akár 100 takarító is dolgozik naponta, ekkora humán bázis napi szintű szervezése és irányítása, a minőség ellenőrzése egy komoly szakma, ami jelentős kihívás elé állítja az FM szakembereket. A B+N 20 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a területen és ma már országosan közel 5000 takarítót alkalmaz, több mint 3000 helyszínen.
Az alulértékelt munkák, amik most elképesztően fontossá váltak
A tisztaság és higiénia fontossága az elmúlt egy évben ugyan felértékelődött a koronavírus járvány miatt, de a hivatásos takarítói foglalkozást és más létesítményüzemeltetői munkákat társadalmunkban még mindig alulértékelik. A KSH 173 foglalkozás megítélését vizsgáló felmérése szerint a takarító a legalacsonyabb presztízsű tíz szakma között szerepel. Ezen az általános véleményen sokat javított a B+N által tavasszal indított, a takarítók megbecsüléséért harcoló, társadalom érzékenyítő médiakampány is.
„A takarítók szinte láthatatlanul dolgoznak, pedig munkájuk nélkül nem élhetnénk a megszokott életünket még normális körülmények között sem. Erre a társadalmi problémára próbáltuk felhívni a figyelmet a „Vedd észre” kampányunkkal. Mi közel 5000 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helyt állnak a közlekedési eszközök, kórházak, és a rengeteg irodaház takarításával, ahogy eddig is tették. Az ő munkájuk most kiemelten fontos. Tervezzük ennek a társadalmi érzékenyítő kampánynak a folytatását rávilágítva a létesítménygazdálkodás egyéb területein dolgozó szakemberek munkájának fontos szerepére is.” - hangsúlyozta Kis-Szölgyémi Ferenc vezérigazgató és hozzátette: „Sokan ebbe nem is gondolnak bele, de mi pontosan tudjuk, hogy mennyire nehéz munka a takarítóké. Természetesen a járvány miatt mindent megteszünk munkatársaink biztonságáért is: a frontvonalban, a fertőzött területen dolgozó kollégáink ugyanúgy „szkafanderbe” öltözve dolgoznak, mint az orvosok, ápolók: szemüveg, maszk, kesztyű viselete és ezek gyakori cseréje kötelező.”
Takarító és fertőtlenítő robotokat fejleszt és alkalmaz a B+N
Az FM-ben – mint minden más szektorban - a költségoptimalizálás továbbra is fókuszban van, de egyre nagyobb teret kapnak az automatizált megoldások, a robotika, az energiaoptimalizáció és a fenntarthatóság. Ezt támasztja alá, hogy egy tavalyi felmérés szerint a beruházók 63%-a tervez azzal, hogy a készülő ingatlanjaiba valamilyen okos eszközt épít be. Az automatizáció és a robotika fontosságát felismerve a B+N az innovációra nagy hangsúlyt fektet: már 2016-ban önálló K+F részleget alapított, ahol jelenleg 11 fejlesztő mérnök és 4 technikus dolgozik a létesítményüzemeltetésben használható robotikai megoldásokon.
A B+N Referencia Zrt. kutatás-fejlesztés csapata még a COVID-válság előtt kifejlesztette ROBIN elnevezésű ipari takarító robotját, amiből tavaszra már 50 robot segíti a dolgozóik munkáját. Ezeknek a robotoknak nem elsősorban a munkaerő kiváltásában van szerepe, hanem a munka hatékonyságának növelésében. ROBIN egy műszak alatt átlagosan 1500 nm területet takarít ki önállóan, így kezelője az aprólékos emberi munkát igénylő feladatokra tud koncentrálni.
A világjárvány felgyorsította az új műszaki és technológiai megoldások, így a robotok befogadását a piac részéről. „Elindultak a kutatás-fejlesztés részlegünkön újabb robotikai fejlesztések is. Már 2019-ben elkezdtünk UV fénnyel fertőtlenítő autonóm roboton dolgozni, úgy tűnik, megelőzve kicsit a korunkat. Másik fejlesztésünkből a tömegközlekedési eszközök csírátlanítására alkalmas mobil UV fertőtlenítő berendezésünkből február végére készül el az első 20 db-os széria. Ez sokféle felhasználási területen bevethető lesz, így közösségi terek, irodák nagyon gyors és hatékony fertőtlenítésére is.” – tette hozzá Szij Csaba vezérigazgató-helyettes.
(x)
