Space 2.0: A köz- és a magánszféra közös projektje (x)

1957-ben a Szputnyik-1 volt az első műhold, amelyet a világűrbe jutattak, és ezzel kezdetét vette az űrkorszak, illetve az űrverseny a Szovjetunió és az USA között. Ezután következett Jurij Gagarin űrrepülése (1961), a Nemzetközi Űregyezmény aláírása (1967) és az Apollo-11 legénységének - Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak - holdra szállása (1969).

Az Apollo-program óta viszont - a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kivételével - nagyon ritkán tudták az űrszektor által elért eredmények átlépni a sajtó és a közvélemény ingerküszöbét. 1969 óta azonban az űripar hatalmas átalakuláson ment keresztül, különösképpen az utóbbi évtizedben. Ennek a változásnak az eredményét szokás "Space 2.0"-nak vagy "NewSpace"-nek nevezni, aminek most lehetünk szemtanúi, illetve akár kedvezményezettjei is.

Általános jellemzője volt az űriparnak a 2000-es évek előtt, hogy a legnagyobb befektetéseket és fejlesztéseket kormányzati forrásokból és kormányzati űrügynökségeken keresztül (ld. NASA, ROSCOSMOS, ESA) hajtották végre. A Space 2.0 lényege, hogy a magánvállalatok is jelentős szereplőivé váltak ennek az iparágnak. Mindez magánbefektetők - elsősorban kockázati tőke- és más befektetési alapok, üzleti angyalok vagy akár a közösségi finanszírozás - támogatásával lehetséges. 2000 és 2014 között - az űrszektortól teljesen független - kockázati tőke- és befektetési alapok összesen 2.9 milliárd dollárt fektettek be az űriparban tevékenységet végző startupokba. Ezzel összevetve hatalmas növekedésnek számít, hogy csak a 2015-ös évben az 1.8 milliárd dollárt is meghaladták ezek a befektetések. Ebből az adatból is látszik, hogy a magánszektor betette a lábát az űriparba, és egyre inkább erősödik.

Szintén érdemes megfigyelni, hogy több, milliárdos nagyvállalkozó is saját űrvállalattal rendelkezik. Elég csak megemlíteni Elon Musk SpaceX-ét vagy Jeff Bezos Blue Origin-jét, továbbá a Google vezetőinek Lunar X Prize programját. Látható, hogy az űripar magánvállalatai között ugyanúgy megtaláljuk a nagyvállalatokat, mint a kis- és középvállalkozásokat vagy startupokat.

A kérdés az, hogy egy új űrversenynek lehetünk-e szemtanúi a kormányzatok és a magánvállalatok között vagy egy új típusú kooperációnak? A kooperáció gondolatát erősíti Luxemburg példája. Augusztus 1-jén Európában elsőként - a világon másodikként az USA után - Luxemburgban hatályba lépett egy új jogszabály az űrbányászat támogatásáról. A luxemburgi vezetés felismerte, hogy támogató jogalkotással és kedvező gazdasági környezet kialakításával elő tudja segíteni azoknak a magánvállalkozásoknak a tevékenységét, amelyek a jövőben aszteroidák bányászatával és ritka ásványkincsek kinyerésével szeretnének foglalkozni. Ezzel a lépéssel mind a luxemburgi gazdaság, mind a magánvállalkozások, mind a fogyasztók nyernek, hiszen hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos fogyasztási cikkekhez ennek következtében.

Ez jó példa Magyarország számára is, amely már megtette az első lépéseket egy fejlett űrszektor irányába: 2012-ben küldte fel első műholdját (MASAT-1), illetve 2015-ben lett az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja, és jó kapcsolatot ápol más országok űrügynökségeivel is. Magyarország fejlődő űrszektora és jól képzett munkaereje nagy lehetőséget jelent, hogy nagyobb szerepet vállaljon a Space 2.0 rendszerében.

Szerző: dr. Sárhegyi István - Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda
www.sarhegyi.hu

(x)

• Címkék:
• prémium