A szerződéses végintézkedések között jelenleg az öröklési szerződés a leggyakoribb, amelyet tartalmát tekintve úgy is jellemezhetünk, hogy a tartási szerződés egy különös formája. A két szerződésfajta között a leglényegesebb különbség, hogy a tartás ellenértékeként a vagyontárgyon a szerződés megkötésével tulajdonjogot szerez, az öröklési szerződés alapján pedig úgynevezett örökségi váromány keletkezik. Az öröklési szerződés végintézkedés, és az örökhagyó (eltartott) tulajdonjoga csak annak halála esetén száll át a szerződéses örökösre (eltartóra).
Az ilyen szerződések elismerésére, szabályozására bevezetése óta komoly társadalmi igény van, mivel hazánkban is fokozatosan emelkedik azoknak a száma, akik életkoruknál fogva ápolásra, gondozásra szorulnak, melynek anyagi fedezetét meglévő vagyonuk biztosítja. A gondozás, mint szolgáltatás értéke is egyre inkább felértékelődik, így a hatályos szabályok alapján érvényes öröklési (tartási) szerződésnek minősül az a szerződés is, melynek a gondozás jelentősebb eleme, mint a saját vagyonából történő tartás. Az öröklési szerződés nagyobb arányú elterjedését az is befolyásolta, hogy a szerződés alapján a gondozott a szükséges ellátáshoz anélkül juthat hozzá, hogy anyagi helyzetében jelentős változás következne be.
Az új Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi azt is, hogy az örökhagyó a szerződésben meghatározott harmadik személy javára is kössön szerződést, például olyan hozzátartozójáról (szülőjéről, gyermekéről) kell gondoskodnia, aki a szerződő fél halála után is ellátásra szorul. Korábban az ilyen tartalmú szerződéseknek a tartalmi megítélése bizonytalan volt, a joggyakorlat sem volt egységes, a jelenlegi szabályozás azonban feloldotta ezt a bizonytalanságot.
Öröklési szerződésben tehát az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
A törvény az öröklési szerződés érvényességét szigorú alaki feltételekhez köti, az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szerződésre akkor is a más által írt (allográf) végrendelet alakiságai az irányadók, ha az valamelyik fél saját kezű kézírásával készült. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében - vagyoni jognyilatkozatai tekintetében - részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A szerződéses örökös jogának biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
Mind a tartalma, mind a szerződés megkötésére vonatkozó formai szabályok bonyolultsága miatt annak, aki ilyen szerződés megkötését tervezi, érdemes jogi szakemberhez fordulnia, azon túl, hogy érvénytelenség esetén a szerződés eredeti célja is meghiúsul, az addig teljesített szolgáltatás és ellenszolgáltatás elszámolása sem tartozik a legegyszerűbb jogi ügyek közé.
Több személy együttes öröklési szerződése továbbra is tilos, azonban a házastársak esetében kivételt tett a törvényalkotó. A házastársak, mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt érvényesen köthetnek ugyanabban az okiratba foglalt öröklési szerződést. Ennek a különleges szabálynak a bevezetését az indokolja, hogy jogrendszerünkben ma is gyakori, hogy a házastársak vagyona közös vagyon, és e vagyonról kívánnak öröklési szerződésben rendelkezni, ami a gyakorlatban egyszerűbbé teszi a tartási szolgáltatás ellenértékének meghatározását.
A szerződéses örökös részéről pedig -emiatt kell gondosan eljárni a szerződés tartalmát illetően. A szerződéses örökös a tartás ellenértékét a házastársak feltehető halálának eltérő időpontja miatt külön-külön szerzi meg, ilyenkor többnyire csak a lekötött vagyon felét örökli meg, illetve adott esetben a házastársaknak különvagyonuk is lehet, ilyen esetben a szerződésben kell pontosan meghatározni a vagyontárgyak körét, illetve az egyik fél halála esetén a megörökölt vagyon feletti rendelkezés feltételeit.
A cikk szerzője: Dr. Horváth Gyöngyi, közjegyzőhelyettes BKK
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki irányról. A magyarok nemzetközi összevetésben zöldek, és a zöld jeg
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek tekintett 10 éves amerikai államkötvény hozama. Mindez nem normális,
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukkal, feltörjék-e valamilyen lakáscélú felhasználás é
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok vele, akkor még megy fel biztosan, akár a 130-at is eléri gyorsan, de a Pepsi is
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat \"jogi\" lezárására, az élettársakat és közös kiskorú gyermekeiket, valamint a vagyoni igényeket é
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja, a korábbi, az 1985-ben elfogadott irányelvvel kialakított termékfelelősségi r
Küszöbön állhat a Google feldarabolása, legalábbis az amerikai szövetségi kormányzat nagyon szeretné, ha az Alphabet, a Google anyavállalata megválna a Chrome-tól. Szerintük ugyanis a Chrome.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz!
Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor?
Sajnos az utóbbi időben nagyon megszaporodtak az ilyen, és ehhez hasonló kérdések... kötelező ez, köt
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
