Kiknek van lehetősége az áttérésre?
A hatályos számviteli szabályozás nem gördít akadályokat a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása elé. Gyakorlatilag euró vagy USA dollár alapú könyvvezetésre megkötés nélkül áttérhet az a gazdálkodó, aki jelenleg forint alapon vezeti a könyveit. Ezektől eltérő devizára történő áttérés esetén pedig az szükséges, hogy a megelőző és a tárgyévben a társaság bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei külön-külön legalább 25%-ban az adott devizában merüljenek fel.Minden esetben meg kell felelni azonban pár cégjogi előírásnak is. A létesítő okiratban a könyvvezetés devizanemét és az egyes tagok vagyoni hozzájárulását tulajdonosi határozattal szükséges módosítani, a változást pedig - a változástól számított 30 napon belül - a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni.
Fontos, hogy az áttérésre csak abban az esetben nyílik lehetőség, ha a cégjogi követelményeket a társaság az üzleti évének első napján már teljesíti, alapszabályként pedig nincs lehetőség az évközi áttérésre. A tulajdonosi határozatot az üzleti év első napját megelőző év utolsó hónapjában célszerű meghozni, a cégjegyzékbe történő bejegyzéshez a változás időpontja (hatálya) jelölhető a változásbejegyzési kérelemben.
Kiknek éri meg az áttérés?
Az áttérés azoknak a társaságoknak éri meg a leginkább, amelyeknél a lehető legnagyobb mértékben merülnek fel a bevételek és a költségek az adott devizában. Az áttérés tehát a vállalkozások sokkal szűkebb körének jelent kézzelfogható hasznot, mint amennyinek a jogszabály megengedi az áttérést. Sőt! Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez egy kétélű fegyver, ha egy társaság olyan devizát választ könyvvezetése pénznemének, amelyben bevételeinek, költségeinek vagy ráfordításainak elenyésző része merül csak fel, pont ellentétes hatást ér el a kívánthoz képest, és az eddiginél sokkal nagyobb devizakitettséggel szembesül.Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Tudni kell, hogy az áttéréssel egy társaság nem csak a kedvezőtlen árfolyamhatásoktól védi meg magát, hanem egyúttal az árfolyamnyereségek kedvező hatásairól is lemond Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az áttérés után már a forint számít külföldi pénzeszköznek, vagyis ettől kezdve a forintban realizált tételek lesznek azok, amelyeken az árfolyamkülönbség keletkezik. Éppen ezért érdemes mind a vevői, mind a szállítói szerződéseket felülvizsgálni, és ahol lehetséges, úgy módosítani a megállapodást, hogy a jövőben a számlázás már az adott devizában történjen. Van azonban pár olyan forintos tétel, amelyek esetében nem lehetséges a devizára való átállítás. Jellemzően ilyenek a helyi és központi költségvetés adói, amelyek a pénzvezetés pénznemétől függetlenül mindig forintban merülnek fel.Egy alaposan meggondolt átállással elérhető egyik legfőbb előny, hogy egy viszonylag stabil üzemi eredmény mellett a mérleg szerinti eredmény is viszonylag konstans maradhat. Ennek a kiszámítható tervezésen túl például adózási szempontból is van relevanciája. A pozitív átértékelési különbözet növeli a társaság adóalapját, ami így gyakorlatilag egy adózandó jövedelemmé válik, annak ellenére, hogy nem feltétlenül jelent tényleges kézzel fogható nyereséget egy társaság számára. A veszteség jellegű átértékelési különbözetnek pedig a könnyen veszteségessé tehet egy megfelelően prosperáló céget. Első hallásra az jut eszünkbe, az előző példa alapján, hogy ebben az esetben az adófizetési kötelezettségtől is mentesülhet a cég. Ez az adott évre igaz is lehet, viszont a továbbvihető negatív adóalap pozitív adóalapba történő beszámításának korlátozása, illetve a továbbvihetőséget a jövőben korlátozó szabályok miatt az is előfordulhat, hogy ez a veszteség adójogilag elveszik a társaság számára. Vagyis míg a felértékelődés után meg kell fizetni a társasági adót, addig a veszteség esetén nem lesz feltétlenül felhasználható a negatív adóalap.
Mire kell még figyelni?
Áttérés napját megelőző nappal a Társaságra alapesetben vonatkozó szabályok szerint éves/egyszerűsített éves beszámolót kell összeállítani és közzétenni. Ez a beszámoló lesz a deviza áttérési mérleg alapja, amelyben az egyes mérlegtételeket a könyvvezetés új pénznemére kell átváltani. Átváltásra az MNB által közzétett hivatalos árfolyamok használhatóak.A beszámoló alapján külön mérleget kell elkészíteni, melyet könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.
Azt is nagyon fontos megvizsgálni, hogy az alkalmazott könyvelési szoftver megfelelően tudja-e kezelni az átállást, illetve meg tud-e felelni a megváltozott körülményeknek. Az egyik legnagyobb nehézség, hogy az átállás után a forintos áfa analitika az adott devizában kerül nyilvántartásra és a forintos áfa bevallások pénzügyi rendezésével realizált árfolyam-különbözetek keletkeznek. Ennek elszámolására és a fizetendő és visszaigényelhető áfa összevezetésére rendszeres időközönként sort kell keríteni.
Amennyiben ezt a megváltozott helyzetet az aktuális program nem tudja kezelni, új könyvelő szoftver beszerezése is szükségessé válhat.
Összefoglalva
A döntést érdemes alaposan körüljárni, és a jövőbeni eshetőségek figyelembevételével mérlegelni, mert bár az áttérés esetén a számviteli törvény nagyon megengedő, a könyvelés pénznemének visszaállítására, illetve egy újabb devizára történő átállásra már sokkal korlátozottabbak a lehetőségek. A könyvvezetés devizájának újbóli megváltoztatására (euró vagy USA dollár alapú könyvvezetés esetén) a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan van csak lehetőség.A jól megválasztott devizás áttérés esetén a társaság eredménye összességében kiszámíthatóbbá válik, ez azonban főleg a pénzügyi műveletek eredményére vonatkozik. A könyvvezetés pénznemének megváltoztatásától érdemi javulás nem várható a nyereségességben üzemi szinten.
(x)
