A köszöntőket követően Dr. Papp István, a NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának főigazgatója, valamint Márkus András, a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának pénzügyőr dandártábornok főigazgatója A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elemzése a Dél-alföldi Régió gazdaságáról címmel tartott előadást. Ezt követően Kocsis-Nagy Zsolt, a KSH Szegedi főosztályának főosztályvezetője mutatta be a magyar lakosság életkörülményeit, elégedettségét felmérő kutatás Csongrád megyei eredményeit.
Az előadásokban vázolt gazdasági adatokat összesíti a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága és Vám-és Pénzügyőr Főigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya együttműködésében készített TOP 100 kiadvány.
Célunk továbbra is az, hogy adatokon, tényeken alapuló elemzések segítségével reális képet adjunk a Dél-alföldi régió gazdasági helyzetéről, gazdasági folyamatairól, tendenciákról.
A kiadvány első részében a régió és a három megye gazdasági jellemzőit az adóhivatal által elkészített, adóbevallásokból nyert számadatok és azok elemzése alapján mutatjuk be.
Új elem, hogy az idén a már megszokott adószakmai részeken túl, vám- és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv.
A kiadvány második részében közöljük a régió első 100 - legnagyobb árbevételt elérő - vállalkozásának listáját és fontosabb gazdasági adatait. 2013-ban 6 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé.
A korábbi évek gyakorlatát megőrizve ugyanakkor bemutatjuk megyénként az 50 legmagasabb nettó árbevételt elérő társas vállalkozást is. Az ágazati körképben a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első tíz, vámszakmai oldalról a megyénkénti első 30 export, illetve import forgalmat lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz, hogy főbb gazdasági adatait a kiadványban megjelentethessük.
A Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya a gazdasági szervezetek által előállított bruttó hazai termék valamint a gazdasági szervezetek, vállalkozások számadataival tette teljesebbé a gazdasági körképet, valamint elemzésükben kitértek a foglalkoztatás és munkanélküliség jellemzőire is.
A régió gazdasági folyamatait elemezve megállapítható, hogy gyakorlatilag az elmúlt évben is az export húzta a gazdaságot. A feldolgozóipar régióbeli jelentőségét mutatja, hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint 40 százaléka és az export árbevétel közel 85 százaléka. A nyereséges vállalkozások száma 5,8 százalékkal növekedett, a veszteséges vállalkozások száma 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A régió működő vállalkozásinak száma 2012-ben 6,4 %-kal tovább csökkent, a társas vállalkozásoké az ezredforduló óta évről évre emelkedett, addig az egyéni vállalkozók száma 2002 óta lényegében folyamatosan csökkent.
A nagyvállalkozások meghatározó szerepét és a régió gazdasági-társadalmi életére gyakorolt hatását mutatja, hogy a TOP 100 vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy 50 százalékát, valamint ez a vállalati kör produkálja a régió exportjának kétharmadát is.
Bár a fenti adatok is azt mutatják, hogy a régió gazdaságában meghatározó jelentőségűek a nagyvállalatok, a gazdaság fejlődése szempontjából szintén kiemelt szerepük van a kis-és középvállalkozásoknak. Figyelemre méltó az a tény, hogy a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatja ez a vállalkozói kör. Alacsony tőkeellátottságuk, humánerőforrás- kapacitás korlátaik miatt ez a vállalkozói réteg az, mely leginkább célcsoportja a kamarák szolgáltatási tevékenységének.
Mindenképpen pozitívumként említendő, hogy bár a dél-alföldi régió gazdasági teljesítményét (GDP) tekintve közepesnek tekinthető, Magyarország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztési bázisa. A régió K+F kompetenciái számos tudományterületen igen erősek, viszonylag magas kutatás-fejlesztési ráfordítás és kutatói létszám jellemzi, de igen nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a régión belül.
A Dél-alföldi régió kereskedelmi és iparkamaráinak szolgáltatásairól, a régió kutatás-fejlesztési, és innovációs tevékenységében, valamint a szakképzésben betöltött szerepéről a kiadvány végén olvashatnak.
Bízunk benne, hogy az évkönyv szakmai tartalma - a kamarai regisztrációs rendszer adataival kiegészülve - hasznos információt nyújt a régió gazdasági életének megismeréséhez.
(x)
Az előadásokban vázolt gazdasági adatokat összesíti a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága és Vám-és Pénzügyőr Főigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya együttműködésében készített TOP 100 kiadvány.
Célunk továbbra is az, hogy adatokon, tényeken alapuló elemzések segítségével reális képet adjunk a Dél-alföldi régió gazdasági helyzetéről, gazdasági folyamatairól, tendenciákról.
A kiadvány első részében a régió és a három megye gazdasági jellemzőit az adóhivatal által elkészített, adóbevallásokból nyert számadatok és azok elemzése alapján mutatjuk be.
Új elem, hogy az idén a már megszokott adószakmai részeken túl, vám- és pénzügyőri tevékenységhez kapcsolódó elemzésekkel bővült az évkönyv.
A kiadvány második részében közöljük a régió első 100 - legnagyobb árbevételt elérő - vállalkozásának listáját és fontosabb gazdasági adatait. 2013-ban 6 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni a régió száz legnagyobb vállalkozása közé.
A korábbi évek gyakorlatát megőrizve ugyanakkor bemutatjuk megyénként az 50 legmagasabb nettó árbevételt elérő társas vállalkozást is. Az ágazati körképben a kiemelt nemzetgazdasági ágankénti első tíz, vámszakmai oldalról a megyénkénti első 30 export, illetve import forgalmat lebonyolító adózónak kértük a hozzájárulását ahhoz, hogy főbb gazdasági adatait a kiadványban megjelentethessük.
A Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya a gazdasági szervezetek által előállított bruttó hazai termék valamint a gazdasági szervezetek, vállalkozások számadataival tette teljesebbé a gazdasági körképet, valamint elemzésükben kitértek a foglalkoztatás és munkanélküliség jellemzőire is.
A régió gazdasági folyamatait elemezve megállapítható, hogy gyakorlatilag az elmúlt évben is az export húzta a gazdaságot. A feldolgozóipar régióbeli jelentőségét mutatja, hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint 40 százaléka és az export árbevétel közel 85 százaléka. A nyereséges vállalkozások száma 5,8 százalékkal növekedett, a veszteséges vállalkozások száma 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A régió működő vállalkozásinak száma 2012-ben 6,4 %-kal tovább csökkent, a társas vállalkozásoké az ezredforduló óta évről évre emelkedett, addig az egyéni vállalkozók száma 2002 óta lényegében folyamatosan csökkent.
A nagyvállalkozások meghatározó szerepét és a régió gazdasági-társadalmi életére gyakorolt hatását mutatja, hogy a TOP 100 vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy 50 százalékát, valamint ez a vállalati kör produkálja a régió exportjának kétharmadát is.
Bár a fenti adatok is azt mutatják, hogy a régió gazdaságában meghatározó jelentőségűek a nagyvállalatok, a gazdaság fejlődése szempontjából szintén kiemelt szerepük van a kis-és középvállalkozásoknak. Figyelemre méltó az a tény, hogy a munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztatja ez a vállalkozói kör. Alacsony tőkeellátottságuk, humánerőforrás- kapacitás korlátaik miatt ez a vállalkozói réteg az, mely leginkább célcsoportja a kamarák szolgáltatási tevékenységének.
Mindenképpen pozitívumként említendő, hogy bár a dél-alföldi régió gazdasági teljesítményét (GDP) tekintve közepesnek tekinthető, Magyarország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztési bázisa. A régió K+F kompetenciái számos tudományterületen igen erősek, viszonylag magas kutatás-fejlesztési ráfordítás és kutatói létszám jellemzi, de igen nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a régión belül.
A Dél-alföldi régió kereskedelmi és iparkamaráinak szolgáltatásairól, a régió kutatás-fejlesztési, és innovációs tevékenységében, valamint a szakképzésben betöltött szerepéről a kiadvány végén olvashatnak.
Bízunk benne, hogy az évkönyv szakmai tartalma - a kamarai regisztrációs rendszer adataival kiegészülve - hasznos információt nyújt a régió gazdasági életének megismeréséhez.
(x)
