Portfolio: Mely megtakarítási formák/termékek a legnépszerűbbek a privátbanki ügyfelek körében? Mennyire tudnak a privátbankok lépést tartani a megváltozott hozamkörnyezettel?
Marosi Bence: Valójában alig vártuk, hogy megváltozzék a hozamkörnyezet, igaz, ennek üteme és mértéke meghaladta a korábbi várakozásainkat. Kollégáimnak az év elején azt mondtam: úgy készüljenek 2014-re, hogy munkájuk minden korábbinál "szexibb" lesz, érezni fogják, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal nagyobb igény lesz a szakértelmükre.
2014-ben Private Banking üzletágunk kiváló szaktudású tanácsadói stabil és pozitív jövőképpel bíró intézményi hátterünkkel, értékes és hasznos szakmai eszközökkel felvértezve tudtak az elmúlt évekhez képest többszörös értéket teremteni ügyfeleink számára. A megváltozott hozamkörnyezet ugyanis azt is jelentette, hogy a néhány éve még népszerű eszközök és módszerek helyett új megoldásokat kellett kínálnunk befektetőinknek, miközben a cél nem változott: továbbra is azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy ügyfeleink pénzügyi döntéseit segítsük, és így a vagyonuk értékét gyarapítsuk.
Az elmúlt évek stratégiai fejlesztései után mi úgy indultunk neki ennek az évnek, hogy mind tanácsadási koncepciónk - a Globális Befektetési Stratégia -, mind a tanácsokat "életre keltő" aktuális termékkínálatunk kiváló eszközként ott volt privátbankáraink kezében. Így képesek voltunk jó válaszokat adni azokra a kérdésekre, amelyek a zuhanó betéti kamatok és a jóval kockázatosabb befektetési lehetőségekben rejlő hozampotenciál kapcsán érkeztek ügyfeleinktől. A legjellemzőbb folyamat idén az volt, hogy a korábban lekötött betétekben vagy állampapírokban elhelyezett, s idén felszabaduló eszközök egy komplexebb, több termékből álló és több devizanemben denominált megtakarítási portfólióba kerültek. A legnépszerűbb megtakarítási termékek 2014-ben is a befektetési alapok, amelyeken belül Private Banking ügyfélkörünknél tovább növekedett az euróban és USD-amerikai dollárban denominált alapok aránya.
Egy ilyen környezetben elengedhetetlen, hogy a termékpaletta összeállításánál nagyon jó társakra találjunk. Hazai neves alapkezelő partnereink mellett a világ legnagyobbjai, sőt, a legjobbjai között számon tartott befektetési alapkezelőkre támaszkodunk. Széles körű piacismeretükkel, vagyonkezelési innovációikkal és számos piaci cikluson átívelő tapasztalatukkal szintén ügyfeleink szolgálatába állt például az Allianz, a Blackrock, a Fidelity, a Franklin Templeton, a JP Morgan, a Pioneer vagy a Schroders. Ők olyan stratégiai partnerek, akik az UniCredit Csoport globális és régiós piacain is szövetségeseink, és elkötelezettek magyar privátbanki ügyfeleink befektetési céljainak teljesítése mellett.
P.: Mennyire terjed az ügyfélportfóliókon belül a diszkrecionális vagyonkezelés? Ön hogyan vélekedik erről a folyamatról?
M. B.: Ügyfélkörünk döntő hányada első generációs vagyontulajdonos. Bizonyára ebből fakad az a tapasztalatunk, hogy érzelmi kötődésük a megtakarításaikhoz szorosabb, a pénzügyi döntéseket többségük még maga kívánja meghozni. Ám vitathatatlan az igényük arra is, hogy értékes idejüket kedvesebb céljaikra, például a családjukra fordítsák. E két szempont látszólag ellentmondásos, nekünk mégis az a feladatunk, hogy a kétféle igényt egyszerre szolgáljuk ki. A megoldás a Globális Befektetési Stratégiánkban rejlik. Ez a koncepció ugyanis ötvözi a döntés szabadságát a strukturált, kellően részletes, időben folyamatos tanácsadással. Ez a portfólió kialakítására vonatkozó, és a rendszeres újraegyensúlyozási tanácsokat is jelenti. Jelenleg tehát nem kínálunk ügyfeleink számára diszkrecionális vagyonkezelést, viszont - ha úgy tetszik - annak előszobájában vagyunk a Globális Befektetési Stratégia révén, miközben ez a metódus a befektetőinktől nem kíván extra időráfordítást.
Eközben természetesen folyamatosan követjük ügyfeleink visszajelzéseit, és készülünk az ügyféligényeknek azokra a − már most látható − változásaira, amelyek a vagyonok tulajdonosainak generációváltásából fakadnak. A következő években még aktívabban vizsgáljuk meg a közvetlenül nyújtott diszkrecionális vagyonkezelés bevezetésének lehetőségét, hogy ezzel a szolgáltatással is ügyfeleink rendelkezésére állhassunk.
P.: Hány olyan külföldi ügyfelük van, akik igénybe veszik a hazai privátbanki szolgáltatásokat? Van ebben az ügyfélszegmensben potenciál?
M. B.: Külföldi ügyfeleink jellemzően bankunk vállalati partnerköréből érkeznek, Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok alapítói, vagy éppen vezetői. Fő törekvésünk az, hogy minden kapcsolódási ponton, így a Private Bankingben is kimagasló minőségű szolgáltatást kapjanak. Emellett persze ezeknek az ügyfeleinknek megvan a maguk "bázisországa", az a piac, ahol banki megtakarításaiknak, befektetéseiknek nagyobbik részét helyezik el, és kezelik. Ez leggyakrabban a szülőhazájuk, de a huzamosabb időre Magyarországra telepedett külföldi ügyfeleink gyakran már Magyarországot tekintik ilyen "bázisországnak". Általánosságban azt mondhatjuk, hogy külföldi ügyfeleink kisebb mértékben, mélységben veszik igénybe Private Banking befektetési szolgáltatásainkat.
P.: Milyen kihívásokkal kell szembesülniük a privátbankoknak az alternatív szolgáltatók térnyerése miatt? Mennyiben csökkenti ez a további ügyfelek akvirálásának lehetőségét?
M. B.: Mint sikerre törekvő befektetési szolgáltatónak, nyitottnak kell lennünk a kihívásokra. Az alternatív szolgáltatók által "kínált" kihívások is ilyenek, mivel ők − kisebb méretükből, kevésbé komplex szervezeti hátterükből fakadóan − rugalmasabban, gyorsabban képesek új elemeket vinni üzleti és kiszolgálási modelljeikbe. Az UniCredit Private Banking tapasztalatai szerint azonban e szereplők általában nem tudnak teljes körű ügyfélkapcsolatokat átvenni a banki hátterű versenytársaiktól, de a szektorunkra eddig is és bizonyára ezután is jellemző "wallet share" versenyben részt vesznek. Jövőjüket illetően az a legfőbb kérdés, hogy felkészülésük a fogyasztóvédelmi szabályok megváltozására milyen beruházási költségekkel jár, és hogy az új szabályozási környezetben fenntarthatók maradnak-e üzleti modelljeik.
P.: Milyen hatása lehet egy erősödő forintárfolyamnak az ügyfelek vagyonára nézve?
M. B.: A rövid válaszom: attól függ, hogy milyen devizában vannak megtakarításaik. Kicsit komolyabban: a devizák közötti diverzifikációnak továbbra is fontos szerepe van egy-egy ügyfelünk portfóliójának kialakításakor. A devizaárfolyamok mozgása megváltoztatja a befektető vagyonának "alapdevizában" mért értékét - és ez a hazai privátbanki ügyfeleink esetében általában a forint. A megfelelő devizamix kiválasztása ezért - más egyéni megfontolások mellett - múlik például azon, hogy kiadási céljaik milyen devizanemben fogalmazódnak meg - hiszen e kiadási célok megvalósulását nem szívesen kockáztatnánk a devizaárfolyamok nem megfelelő irányú alakulása miatt. A másik fontos szempont, hogy a földrajzi és eszközosztályok közötti diverzifikáció igényli a különböző devizák közötti megosztást is, tekintve, hogy ajánlott termékeinket jellemzően a célpiac devizanemében bocsátják ki.
P.: A devizahiteles elszámolás mennyiben és milyen irányban érintheti a prémium és privátbanki ügyfeleket, illetve a privátbanki szektort?
M. B.: Pontos szektorszintű kimutatásokkal nem rendelkezünk, de általánosan elmondható, hogy a privátbanki ügyfélkörben mostanra jelentősen lecsökkent a devizahitelek száma. A csökkenést egyértelműen gyorsította a végtörlesztés lehetősége, ami a nagyobb megtakarításokkal rendelkezők számára - kiugrási lehetőséget nyújtott a devizahitelekből. Úgy vélem tehát, hogy az elszámolás a privátbanki szektorban, legalábbis annak a magasabb vagyonszinteket megtestesítő ügyfélszegmensében nem hoz jelentős változásokat. Pontosan ilyen az UniCredit Private Banking is, ahol a szolgáltatás belépési korlátja 100 millió Ft.
Az elszámolás indirekt hatásai azonban - amelyek egy optimális forgatókönyv esetében számos aspektusból javíthatnak a magyar gazdaság makro helyzetén, és ennek révén a megítélésén is - természetesen középtávon javíthatják iparágunk lehetőségeit is − elsősorban az új vagyonelemek létrejötte, a vállalkozási jövedelmek megnövekedése révén.