Az arany árának tizenkét éves folyamatos emelkedése az ékszerek árában is komolyan megmutatkozik. Ugyan a drágább gyűrűk vagy nyakláncok nem csökkentették a vevői keresletet, de a vásárlók jobban megnézik, hogy mennyit adnak egy-egy darabért. Inkább hajlandóak elfogadni, hogy alacsonyabb aranytartalmú ékszert vásárolnak, csak ne kelljen lemondaniuk a nemesfém birtoklásáról, értékelte a közelmúlt tapasztalatait a német óra és ékszerkereskedők szövetségének elnöke.
A vásárlói szokások változása az ékszerkészítőket is egy új helyzet elé állította. Jóval nagyobb kreativitást kell felmutatniuk annak érdekében, hogy a magas aranyár miatt ne apadjon le a kisebb pénztárcával rendelkező, de a vásárlók legnépesebb tömegét képviselő ügyfelek száma. Ezért az aranyból és ezüstből készült ékszerekhez vasat, bronzot, nemesacélt, alumíniumot, ásványköveket és más újabb ötvözeteket használnak díszítés gyanánt. A szövetség elnöke örömmel említette, hogy a magasabb, 585-ös vagy 750-es aranytartalmú dísztárgyak után is változatlanul magas a kereslet.
Miként a németeknél, úgy a franciáknál is virágzik az alacsony karátszámú ékszerek forgalma. Igaz, a német vásárlói kereslethez hasonlóan a magasabb aranytartalmú ékszerek sem veszítettek vonzerejükből, így pl. a 18 karátos sárga fém számít a legkedveltebbnek. A francia ékszeripar 2012-ben összesen 1,9 milliárd euró értékű forgalmat bonyolított le, ebből a "szegény ember aranya" 400 milliós szeletet tudott kihasítani magának. Ugyanakkor komoly belső szakmai és piaci feszültségeket is eredményezett a "higított arany tartalmú" ékszerek előretörése. Több neves kereskedőház és család nem hajlandó ilyen ékszereket forgalmazni, mivel ebben a szakmai tekintély aláásását látják. Emellett az is problémát jelent, hogy sok vevő nem érti, nehezen fogadja el, hogy a 333-as vagy a 375-ös arany könnyen törik, elszíneződik és nem értéktartó.
A kellemetlenségek tisztázásához hozzájárulhat az EU azzal, ha az Európai Parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a kilenc karátos aranyból készült termékek ún. "arany tartalmú fémek", így azok nem minősülhetnek teljes értékű nemesfémeknek. Ilyen törvény már létezik pl. Svájcban, amely a 9 karátos aranytermékeket imitációnak/utánzatnak jelöl meg. Németországban egy 1881-es törvény alapján lehet kilenc karátos arannyal kereskedni. Sok országban viszont csakis a 22 karátos aranyból készült ékszereket tekintik valódinak, így Indiában, Törökországban vagy az arab világban. Ennek tradicionális, kulturális okai gyökerei vannak.
www.arteus-capital.com
A vásárlói szokások változása az ékszerkészítőket is egy új helyzet elé állította. Jóval nagyobb kreativitást kell felmutatniuk annak érdekében, hogy a magas aranyár miatt ne apadjon le a kisebb pénztárcával rendelkező, de a vásárlók legnépesebb tömegét képviselő ügyfelek száma. Ezért az aranyból és ezüstből készült ékszerekhez vasat, bronzot, nemesacélt, alumíniumot, ásványköveket és más újabb ötvözeteket használnak díszítés gyanánt. A szövetség elnöke örömmel említette, hogy a magasabb, 585-ös vagy 750-es aranytartalmú dísztárgyak után is változatlanul magas a kereslet.
Miként a németeknél, úgy a franciáknál is virágzik az alacsony karátszámú ékszerek forgalma. Igaz, a német vásárlói kereslethez hasonlóan a magasabb aranytartalmú ékszerek sem veszítettek vonzerejükből, így pl. a 18 karátos sárga fém számít a legkedveltebbnek. A francia ékszeripar 2012-ben összesen 1,9 milliárd euró értékű forgalmat bonyolított le, ebből a "szegény ember aranya" 400 milliós szeletet tudott kihasítani magának. Ugyanakkor komoly belső szakmai és piaci feszültségeket is eredményezett a "higított arany tartalmú" ékszerek előretörése. Több neves kereskedőház és család nem hajlandó ilyen ékszereket forgalmazni, mivel ebben a szakmai tekintély aláásását látják. Emellett az is problémát jelent, hogy sok vevő nem érti, nehezen fogadja el, hogy a 333-as vagy a 375-ös arany könnyen törik, elszíneződik és nem értéktartó.
A kellemetlenségek tisztázásához hozzájárulhat az EU azzal, ha az Európai Parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a kilenc karátos aranyból készült termékek ún. "arany tartalmú fémek", így azok nem minősülhetnek teljes értékű nemesfémeknek. Ilyen törvény már létezik pl. Svájcban, amely a 9 karátos aranytermékeket imitációnak/utánzatnak jelöl meg. Németországban egy 1881-es törvény alapján lehet kilenc karátos arannyal kereskedni. Sok országban viszont csakis a 22 karátos aranyból készült ékszereket tekintik valódinak, így Indiában, Törökországban vagy az arab világban. Ennek tradicionális, kulturális okai gyökerei vannak.
www.arteus-capital.com
