Íme, a vállalkozók véleménye a magyar adórendszerről - ezt olvashatjuk ki a Közjó és Kapitalizmus Intézet idei Kapitalizmusjelentéséből, illetve a mögötte meghúzódó kutatásból . Az adórendszer nem törvénytiszteletre nevel. Célja csak annyi, hogy az állam zsarolhassa vele azokat, akik nem tetszenek neki. Persze tudjuk: Al Capone is adócsalás miatt került börtönbe...
Lehet persze, hogy csak a vállalkozók látják ilyen sötéten a helyzetet. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alátámaszthatják ezt az álláspontot. Ilyen lehet az új ingatlanadó. Ez is betarthatatlan elvárásokra épít - ha valakit nem büntetnek meg az csak az adóhivatal jóindulatán fog múlni.
Milyen egy nem zsarolási céllal tervezett ingatlanadó-rendszer?
Vessünk össze egy normális ingatlanadó-rendszert (mondjuk olyan helyről, ahol ez régóta működik, viszonylag jelentős bevételeket hoz) a magyar ingatlanadóval. Az ingatlanadó rendszer definiálja, hogy
1. mit tekint ingatlannak? (Ez csak látszólag egyszerű kérdés. A telek beleszámít? Csak az számít bele? Magasabb súllyal számít bele? Mi történjen az épületben levő gépekkel - például egy konyhaberendezéssel?),
2. meghatározza, hogy az ingatlan mikori állapota számít? (Például, ha valaki felújítja az ingatlanát, akkor azonnal magasabb adóz is kell fizetnie, vagy két-három-öt -tíz évvel később emelkedik csak az adóalap?)
3. meghatározza, hogy mikori ingatlanárakkal számol? (Az ingatlanárak, ugye, elég gyorsan változnak... Olyan gyakran, hogy ezen a ponton az észak-amerikai törvények is torzak: általában meghatározzák ugyan, hogy minden évben újra kell értékelni az ingatlanokat, de ezt ott sem hajtják végre - sokszor erre csak öt-tízévente kerül sor. Sőt, Ontarióban, Torontóban, például a 90-es évek végén is a negyvenes évekből származó ingatlanértékek alapján számították az ingatlanok adóértékét.)
4. mekkora az az egységes adókulcs, amellyel az adóalapot meg kell szorozni? (A lényeg: a rendszer nem szórakozik azzal, hogy kinek hány lakása van, nem alkalmaz magasabb adókulcsot a magasabb értékű ingatlanra, stb.)
5. kik és milyen kedvezményeket kapnak? (Ilyen kedvezmény például az, ha nem kell adót fizetni, vagy ha el lehet halasztani az adót az ingatlan eladásáig, vagy megörökléséig. Ilyen kedvezményt kaphat a nagycsaládos, a nyugdíjas, a munkanélküli, vagy az, akinek az otthonáról van szó - vagyis ha az adott ingatlan egyben állandó lakhely is, stb.)
Ezek ismeretében az állami (vagy esetleg az önkormányzati) értékelő hatóság megmondja, hogy melyik ingatlan után mekkora adót kell fizetni, az adót kivető önkormányzat pedig meghatározza a fizetendő adó pontos összegét (az önkormányzat által megszabott adókulcs és a helyi és központi kedvezmények figyelembevételével).
A szörnyszülött
Ez a rendszer túl egyszerű lenne Magyarország számára... Nem állítom, hogy a magyar ingatlanadó a fenti kérdések egyikét sem válaszolja meg. Nincs is idő végigvenni az összeset. (Ha valakinek van kedve, olvasgassa a törvényt; vagy tűnődjön el azon, hogy miért jó, hogy nálunk központi adó lesz egy tipikusan olyan adóbevétel, aminek helyi adónak kellene lennie!) De feltűnően sok, első ránézésre betarthatatlan szabály van benne - ezek alapján pedig a normális magatartást is meg lehet(ne) büntetni...
Kezdjük a legfontosabbal! Magyarországon nem az adóhivatalé áll elő először egy értékbecsléssel (amit, ha nem tetszik, megfellebbezhetünk). A magyar embernek tudnia kell, hogy mennyit ér az ingatlana. Az észak-amerikai ingatlanpiacon nem várják el az adózóktól, hogy megállapítsák az ingatanuk pontos értékét. Persze érthető, az egy lényegesen fejletlenebb piac, ahol az emberek lényegesen ritkábban költöznek új ingatlanba, lényegesen ritkábban találkoznak az ingatlanpiaccal. mint Nálunk elvárható, hogy mindenki maga ismerje az ingatlana értékét. És ha tíz százalékot téved, akkor meg lehet büntetni...
Tegyük hozzá: a 10 százalékos eltérés nem a valós ingatlanszakértő által adott értéktől lesz, hanem attól, amit az APEH szakértője megállapít...(Persze, ha valakinek van kedve, akkor pereskedhet...)
Mindezek mellé odateszi a törvény a számított értéket, ami csak arra jó, hogy mindenkit összezavarjon. Ugyanis gyakorlatilag semmiféle jelentősége nincs. Csak annyi, hogy ha valakinek az ingatlana annak alapján harmincmillió fölött lenne, akkor adóbevallást kell beadnia. Függetlenül attól, hogy az ingatlana nem ér annyit. (Hogyan képzelhető el, hogy egy ingatlan értéke ennyire eltérjen a számított értéktől? Mondjuk úgy, hogy az értékelés az "egy megye egy érték" alapra épül. Vagyis két hasonló nagyságú, korú, anyagú, komfortfokozatú, ingatlan egy Balaton-parti faluban és egy Dráva-menti kisfaluban ugyanakkora számított értékkel bír.) A lényeg: ha nem adja be az adóbevallást (az ingatlan értéke hiába csak 20 millió), akkor meg lehet büntetni...
Az ingatlanadó nem azonos minden ingatlan esetén. Ha valakinek több ingatlana van, akkor a második és a harmadik esetén már nem ugyanúgy néz ki az adó, mint az első esetén. Vagyis, ha valakinek több ingatlan van a nevén, de mondjuk a második közös ingatlan valakivel - aki esetleg abban is lakik, akkor az után az ingatlan után az egyik fél más adókulcsok szerint adózik, mint a másik. Ha a felek ebbe belezavarodnak, akkor meg lehet őket büntetni...
Az adótörvény nagylelkűen kimondja, hogy azoknak, akik elhalasztják az adójukat, nem kell az ingatlan értékét minden évben bevallani. Remek. Csak akkor, ha változik az adóalap. De az adóalapot minden évben a január 1-i állapot alapján kell számítani. Vagyis, ha az ingatlanpiac egy év alatt semmit nem változott, akkor nem kell új bevallást adni. Ha bármilyen kis mértékben is változott, és nem adják be, akkor meg lehet őket büntetni...
A gép mozog, az alkotó pihen...
Az alkotó tehát megpihenhet. Elkészült, amit megálmodott. Kezdődhet a törvény végrehajtása. Szenvedjen vele az adóhivatal. Talán nem véletlen, hogy az utóbbi években az APEH megítélése erőteljesen javult. Ha cinikusak vagyunk azt mondhatjuk: ennek legfőbb oka talán az, hogy már meg sem próbálja betartatni a betarthatatlan adótörvényeket.
A alkotó megpihen... Ne feledjük, Dr. Frankenstein is elégedett volt magával!
Lehet persze, hogy csak a vállalkozók látják ilyen sötéten a helyzetet. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alátámaszthatják ezt az álláspontot. Ilyen lehet az új ingatlanadó. Ez is betarthatatlan elvárásokra épít - ha valakit nem büntetnek meg az csak az adóhivatal jóindulatán fog múlni.
Milyen egy nem zsarolási céllal tervezett ingatlanadó-rendszer?
Vessünk össze egy normális ingatlanadó-rendszert (mondjuk olyan helyről, ahol ez régóta működik, viszonylag jelentős bevételeket hoz) a magyar ingatlanadóval. Az ingatlanadó rendszer definiálja, hogy
1. mit tekint ingatlannak? (Ez csak látszólag egyszerű kérdés. A telek beleszámít? Csak az számít bele? Magasabb súllyal számít bele? Mi történjen az épületben levő gépekkel - például egy konyhaberendezéssel?),
2. meghatározza, hogy az ingatlan mikori állapota számít? (Például, ha valaki felújítja az ingatlanát, akkor azonnal magasabb adóz is kell fizetnie, vagy két-három-öt -tíz évvel később emelkedik csak az adóalap?)
3. meghatározza, hogy mikori ingatlanárakkal számol? (Az ingatlanárak, ugye, elég gyorsan változnak... Olyan gyakran, hogy ezen a ponton az észak-amerikai törvények is torzak: általában meghatározzák ugyan, hogy minden évben újra kell értékelni az ingatlanokat, de ezt ott sem hajtják végre - sokszor erre csak öt-tízévente kerül sor. Sőt, Ontarióban, Torontóban, például a 90-es évek végén is a negyvenes évekből származó ingatlanértékek alapján számították az ingatlanok adóértékét.)
4. mekkora az az egységes adókulcs, amellyel az adóalapot meg kell szorozni? (A lényeg: a rendszer nem szórakozik azzal, hogy kinek hány lakása van, nem alkalmaz magasabb adókulcsot a magasabb értékű ingatlanra, stb.)
5. kik és milyen kedvezményeket kapnak? (Ilyen kedvezmény például az, ha nem kell adót fizetni, vagy ha el lehet halasztani az adót az ingatlan eladásáig, vagy megörökléséig. Ilyen kedvezményt kaphat a nagycsaládos, a nyugdíjas, a munkanélküli, vagy az, akinek az otthonáról van szó - vagyis ha az adott ingatlan egyben állandó lakhely is, stb.)
Ezek ismeretében az állami (vagy esetleg az önkormányzati) értékelő hatóság megmondja, hogy melyik ingatlan után mekkora adót kell fizetni, az adót kivető önkormányzat pedig meghatározza a fizetendő adó pontos összegét (az önkormányzat által megszabott adókulcs és a helyi és központi kedvezmények figyelembevételével).
A szörnyszülött
Ez a rendszer túl egyszerű lenne Magyarország számára... Nem állítom, hogy a magyar ingatlanadó a fenti kérdések egyikét sem válaszolja meg. Nincs is idő végigvenni az összeset. (Ha valakinek van kedve, olvasgassa a törvényt; vagy tűnődjön el azon, hogy miért jó, hogy nálunk központi adó lesz egy tipikusan olyan adóbevétel, aminek helyi adónak kellene lennie!) De feltűnően sok, első ránézésre betarthatatlan szabály van benne - ezek alapján pedig a normális magatartást is meg lehet(ne) büntetni...
Kezdjük a legfontosabbal! Magyarországon nem az adóhivatalé áll elő először egy értékbecsléssel (amit, ha nem tetszik, megfellebbezhetünk). A magyar embernek tudnia kell, hogy mennyit ér az ingatlana. Az észak-amerikai ingatlanpiacon nem várják el az adózóktól, hogy megállapítsák az ingatanuk pontos értékét. Persze érthető, az egy lényegesen fejletlenebb piac, ahol az emberek lényegesen ritkábban költöznek új ingatlanba, lényegesen ritkábban találkoznak az ingatlanpiaccal. mint Nálunk elvárható, hogy mindenki maga ismerje az ingatlana értékét. És ha tíz százalékot téved, akkor meg lehet büntetni...
Tegyük hozzá: a 10 százalékos eltérés nem a valós ingatlanszakértő által adott értéktől lesz, hanem attól, amit az APEH szakértője megállapít...(Persze, ha valakinek van kedve, akkor pereskedhet...)
Mindezek mellé odateszi a törvény a számított értéket, ami csak arra jó, hogy mindenkit összezavarjon. Ugyanis gyakorlatilag semmiféle jelentősége nincs. Csak annyi, hogy ha valakinek az ingatlana annak alapján harmincmillió fölött lenne, akkor adóbevallást kell beadnia. Függetlenül attól, hogy az ingatlana nem ér annyit. (Hogyan képzelhető el, hogy egy ingatlan értéke ennyire eltérjen a számított értéktől? Mondjuk úgy, hogy az értékelés az "egy megye egy érték" alapra épül. Vagyis két hasonló nagyságú, korú, anyagú, komfortfokozatú, ingatlan egy Balaton-parti faluban és egy Dráva-menti kisfaluban ugyanakkora számított értékkel bír.) A lényeg: ha nem adja be az adóbevallást (az ingatlan értéke hiába csak 20 millió), akkor meg lehet büntetni...
Az ingatlanadó nem azonos minden ingatlan esetén. Ha valakinek több ingatlana van, akkor a második és a harmadik esetén már nem ugyanúgy néz ki az adó, mint az első esetén. Vagyis, ha valakinek több ingatlan van a nevén, de mondjuk a második közös ingatlan valakivel - aki esetleg abban is lakik, akkor az után az ingatlan után az egyik fél más adókulcsok szerint adózik, mint a másik. Ha a felek ebbe belezavarodnak, akkor meg lehet őket büntetni...
Az adótörvény nagylelkűen kimondja, hogy azoknak, akik elhalasztják az adójukat, nem kell az ingatlan értékét minden évben bevallani. Remek. Csak akkor, ha változik az adóalap. De az adóalapot minden évben a január 1-i állapot alapján kell számítani. Vagyis, ha az ingatlanpiac egy év alatt semmit nem változott, akkor nem kell új bevallást adni. Ha bármilyen kis mértékben is változott, és nem adják be, akkor meg lehet őket büntetni...
A gép mozog, az alkotó pihen...
Az alkotó tehát megpihenhet. Elkészült, amit megálmodott. Kezdődhet a törvény végrehajtása. Szenvedjen vele az adóhivatal. Talán nem véletlen, hogy az utóbbi években az APEH megítélése erőteljesen javult. Ha cinikusak vagyunk azt mondhatjuk: ennek legfőbb oka talán az, hogy már meg sem próbálja betartatni a betarthatatlan adótörvényeket.
A alkotó megpihen... Ne feledjük, Dr. Frankenstein is elégedett volt magával!
