A gyorsan növekvő – gazella – vállalatok fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és ezért sok ország támogatja ezeket a cégeket. Miközben a munkahelyteremtés fontos előny, eredményeink azt mutatják, hogy a gazella vállalatok nem motorjai a termelékenység-növekedésnek: a gyors növekedés időszakában is előfordul, hogy nem vagy negatívan járulnak hozzá az iparági termelékenység-növekedéshez, és azt követően sem látunk pozitív hatást.
A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.
Lassan 100 éve foglalkoztatja időről-időre a közgazdászokat, hogy vajon tényleg rövidebbek-e a női szoknyák prosperáló gazdasági időszakban, illetve hosszabbak-e recesszió idején. De vajon reflektálnak, vagy előrejeleznek bármit is a válságról a kifutókon látható szoknyák és rúzseladások?
A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.
Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?
A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.
A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.
Kutatásunkban a közösségi reziliencia és a társadalmitőke-normák egyik fontos mutatóját, a segítő kapcsolatokat, mint erőforrásokat vizsgáltuk. Eredményeink szerint a magyar társadalom jelentős része a segítő kapcsolatokon keresztül reziliens válaszokat adott a pandémia kiváltotta közösségi, támogatási igényekre. Ugyanakkor 2021 decemberére, a COVID-19-járvány második évének végére a társadalom többségének kapcsolati erőforrásai meggyengültek vagy kimerültek.
Kutatásunkban az egyéni reziliencia potenciálra (a lelki ellenállóképességre), mint védőfaktorra koncentrálunk. A reziliencia potenciál komplex működésmód, mely a személyes erőforrásokkal együtt a nehéz életkörülmények ellenére (például magas stresszhatás) is hozzájárul a helyreálláshoz. Eredményeink szerint eddig a magyar lakosok eltérő mértékben, de reziliens módon reagáltak a COVID járvány kihívásaira, azonban a különböző csoportok között jelentős eltérést találtunk. A kifáradás, majd a kimerülés lehetőségével kell számolni azokban a csoportokban, ahol magas a stresszszint és alacsony a reziliencia potenciál. Ma úgy látjuk, a kifáradás és a kimerülés megállítása és az erőforrások támogatása sürgető feladat, hogy a kiégés súlyos állapota elkerülhető legyen. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a COVID járvány nem ért véget, ahogy annak negatív hatásai sem.
A COVID időszak mindenkit megviselt, de a távoktatás különösen megnövelte a kisgyermekes nők terheit. A kisgyermekek felügyelete és oktatása plusz munkát követelt meg a lezárások időszaka alatt, s ez nyomot hagyott a kisgyermekes nők munkapiaci helyzetén. Sokan visszaléptek a munkakereséstől, mások elvesztették állásukat, és a munkapiaci helyzetük 2021 tavaszáig nem tudott rendeződni.
A koronavírus-járvány területileg és a társadalmi struktúra mentén differenciált hatásai sok szempontból vizsgálhatók és értelmezhetők. A megbetegedések és halálozások településhálózati és regionális eltérésének vizsgálatán túl ugyancsak fontos annak feltárása, hogy a települések, várostérségek belső szerkezete alapján milyen különbségek azonosíthatók. Cikkünk arra tesz kísérletet, hogy a koronavírus-járvány első két hullámának kórházi adatai segítségével bemutassa egy magyarországi nagyváros és agglomerációja példáján koronavírus fertőzéssel kórházba kerültek betegségének kimenetelét, egyben kapcsolatot keressen néhány kisérőbetegség, a fertőzöttség és a településrészek jellege között.
A munkahelyteremtés és -fenntartás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a közös agrárpolitika (KAP) hagyományos célkitűzése. Ezt az Európai Unió és az Európai Parlament hivatalos dokumentumai újra és újra megerősítik. A gazdasági növekedéssel és a gazdasági fejlettség magasabb szintjével azonban a mezőgazdaság részesedése csökken a foglalkoztatásban, míg a mezőgazdaság állami támogatása növekszik. Joggal merül fel a kérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások mennyire hatásosak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában?
Ha Magyarország kilépne a globális minimumadó egyezményéből, azzal nem akadályozná meg azt, hogy a nálunk letelepedett multik tevékenységét többletadó terhelje, legfeljebb a különbözetet nem nálunk, hanem külföldön (pl. Németországban) kellene azt megfizetni. A kilépés azt is jelentené, hogy Magyarország a továbbiakban nem részese a nemzetközi egyezmény másik pillérének, a digitális óriáscégek adóztatásának sem. Vagyis egy ilyen lépés minden szempontból vesztes helyzetbe hozná Magyarországot. Ezt érdemes lenne megfontolni, mielőtt a magyar delegáció értesítené a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétpilléres minimumadó egyezményének többi 140 résztvevőjét és a szervezet titkárságát a kormány esetleges kilépési szándékáról.
A COVID-19 járvány idején jelentősen visszaesett az egészségügyi ellátórendszer COVID-ellátáson kívüli részének teljesítménye. Magunk a járvány 2021 decemberéig terjedő időszakát vizsgáltuk kutatásainkban, és bemutatjuk más kutatók eredményeit is. Betekintést adunk a gyógyszerfogyasztás változásába, továbbá arról is írunk, miért és mennyire esett vissza a szív- és érrendszeri, illetve mentális betegségek ellátása a járvány során.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Az ENSZ World Urbanization Prospects The Revison 2014 jelentése szerint 2014-ben hazánk népességének 71%-a élt városokban, a világ népességének pedig 51%-a. Ez az arány 2050-re Magyarországon 82%-ra fog nőni, a világon pedig 66%-ra, éppen ezért a városi zöldterületek szerepe különösen fontos lesz a jövőben. Ugyanakkor megvizsgálva nagyvárosaink zöldterületeinek változását 2005 és 2019 között, kiderült hogy jelentősebb növekedés mindössze Miskolcon, és Szegeden volt, a többi nagyvárosban (Debrecen, Kecskemét, Pécs) csökkenés, illetve stagnálás (Győr, Nyíregyháza) volt tapasztalható. A zöldterületek nagyvárosi növelésének több módja is ismert ma már, melyek közül az egyik az úgynevezett természet alapú megoldások használata melyet a Naturvation projekt keretében vizsgáltunk 2018 és 2021 között.
Ha ma különadót vetnek ki egy ágazat nyereségére, és különösen, ha meg is indokolják, hogy miért azt az ágazatot sújtják ezzel, akkor arra kell számítanunk, hogy ezt holnap, holnapután is megismételhetik, ezért kevéssé fektetünk be abba az ágazatba. És lehet, hogy éppen annak az ágazatnak a fejlődése nagyon fontos a jövedelmek gyarapítása, új munkahelyek teremtése szempontjából.
Minden olimpiai játék előtt megy a találgatás, hogy a korábban már érmet szerző olimpikonjaink vajon képesek lesznek-e megismételni korábbi eredményüket. A legtöbb sportágban az olimpia a legfontosabb verseny, a résztvevő sportolók minden megtesznek a győzelem érdekében. Viszont minden erőfeszítés és lemondás ellenére a legtöbb olimpikon életében az éremszerzés egyszeri, megismételhetetlen esemény; a sportolók csak egy kis százaléka tud két vagy annál több olimpián érmet nyerni. Az egymást követő olimpiákon a győzelem nemzeti szinten gyakoribb. Vannak sportágak, ahol bizonyos nemzetek sportolói rendszeresen a legjobbak között végeznek. Ezek az országok egyfajta „élsportoló termelő rendszer” megközelítésben gondolkodnak, hogy egy váratlan esemény – pl. sérülés – ellenére is az éremszerzés biztosítva legyen. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az országok hány olimpiai cikluson keresztül képesek érmet nyerni, valamint mi befolyásolja az éremszerzés sikerességét?
A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A váratlan és gyakran szokatlanul gyorsan változó vírushelyzet eltérő kormányzati stratégiákat eredményezett, melyeknek eredményei nemzetközi összehasonlítás nélkül nehezen értékelhetőek. Írásunkban a koronavírus-járvány magyarországi fertőzési és halálozási mutatóit mutatjuk be az Európai Unió országaival összevetve.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
