• Megjelenítés

KRTK blog

Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?

Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?

Az 1997-ben megválasztott lengyel kormány több reformot is végrehajtott, ezeknek egyike volt az 1999-es oktatási reform. A reformnak három célja volt: növelni az iskolázottságot a lakosság körében, mindenkinek egyforma esélyeket biztosítani az oktatásban, és javítani az oktatás minőségét. Az új lengyel oktatási rendszer legfőbb sajátossága az volt, hogy a korábbi nyolc évfolyamos általános iskolát felváltotta egy hatéves általános iskola és egy hároméves – alsó középfokú szintnek megfelelő – alsó gimnázium. Korábban több kutatás is megmutatta már, hogy a reform pozitív hatással volt a lengyel diákok PISA-eredményeire, illetve csökkentette az iskolák közötti tesztpontszámbeli különbségeket. Most, hogy elég idő eltelt már a refom óta, meg lehetett vizsgálni a reform hosszú távú hatásait is. Nemrégiben publikált eredményeink azt mutatják, hogy az elhelyezkedési esélyekre és a bérekre is jó hatással volt az új iskolarendszer, különösen a fiatalabbak, pályakezdők körében.

A nagy téli pénzosztás meg a háborús szankciók esete az infláció elfutásával és a gazdasági növekedés kifulladásával

A nagy téli pénzosztás meg a háborús szankciók esete az infláció elfutásával és a gazdasági növekedés kifulladásával

A gyorsuló hazai inflációt nyilvánvalóan táplálja, a reálgazdasági növekedés visszaesését súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az arra válaszul bevezetett gazdasági szankciók is. Azonban némi utánagondolással beláthatjuk, hogy e káros folyamatok mögött vannak más fontos okok is, sőt, elsősorban azok vannak. És pontosan a fordítottja igaz annak az állításnak, hogy a szankciók többet ártanak nekünk – az Európai Unónak vagy csak Magyarországnak –, mint a célba vett Oroszországnak.

Aki az európai jólét fővárosába költözne, annak nemcsak pénzre lesz szüksége

Aki az európai jólét fővárosába költözne, annak nemcsak pénzre lesz szüksége

Napjainkban egyre több országban szab gátat a társadalmi mobilitásnak a jó gazdasági potenciállal rendelkező területek és városok lakáspiacának telítettsége, illetve a magas ingatlan és albérletárak. Az ilyen típusú korlátokat azonban némileg mérsékelhetik az egyének társas hálózatai. A cikk alapjául szolgáló tanulmány egy, a lakhatási probléma által különösen terhelt ország, Svédország részletes adatait felhasználva hoz bizonyítékot a személyes kapcsolathálózatok fontosságára. Egy adott személyt és egy hozzá tartozó tetszőleges célpontot kiválasztva nagyobb valószínűséggel figyelünk meg költözést, amennyiben az egyénnek (közeli vagy távoli) rokona, egyetemi szaktársa vagy volt kollégája lakik ott. A kimért hatások különösen erősek, amennyiben nehezen elérhető célpontokra, vagy rosszabb háttérrel rendelkező egyénekre fókuszálunk. A kapcsolathálózatok segíthetnek a társadalmi mobilitás elősegítésében.

Égető probléma sújtja Magyarországot, amit még pénzzel sem lehet megoldani

Égető probléma sújtja Magyarországot, amit még pénzzel sem lehet megoldani

A háziorvosi ellátásnak fontos szerepe van a lakosság egészségi állapotának javításában, a betegségek korai felismerésében. Számos nemzetközi tanulmány igazolja (pl. Chang és szerzőtársai 2011 és Macinko és szerzőtársai 2007), hogy a háziorvosi ellátás pozitív hatását a lakosság egészségére. Ugyanakkor a háziorvosok hiánya globális egészségügyi probléma, elsősorban vidéki területeken. Fejlődő és fejlett országok egyaránt próbálnak megoldást keresni a házirovoshiány csökkentésére (WHO 2010), többek között oktatási programokkal és pénzügyi ösztönzőkkel. Jelen írásunkban a magyarországi háziorvosi letelepedési támogatás hatását elemezzük, előzetes eredményeink a KRTK-KTI holnapján elérhető műhelytanulmányunkban olvashatók.

A pedagógusok helyzetét ismerjük, de a magyar oktatási rendszer problémái nem itt kezdődnek

A pedagógusok helyzetét ismerjük, de a magyar oktatási rendszer problémái nem itt kezdődnek

Október 21-én soha nem látott összefogás volt az óvodai dolgozók között, amikor is több mint 700 óvodapedagógus állt bele az egységes polgári engedetlenségbe és szervezett sztrájkot vagy flashmobot. Az eddig példátlan összefogás mértékén túl a hír azért is fontos, mert az óvodapedagógusok eddig viszonylag „láthatatlanok” voltak a pedagógusok, a velük szolidaritást vállaló szülők és a tágabb társadalom megmozdulásaiban. Pedig körükben a tanárokéhoz mérhető  a szakemberhiány, és hasonlóan alacsony bérért és kedvezőtlen munkakörülmények között dolgoznak. Mindeközben mára globálisan, értékrendtől és politikai hovatartozástól függetlenül elfogadott nézet,  hogy a gyermekekbe való befektetés a társadalom jövőjének a záloga. Miért vannak mégis e befektetés legfőbb megvalósítói, a pedagógusok, ilyen kedvezőtlen helyzetben?  Pontosan milyen tényezők állnak a pedagógusok csoportján belül eddig láthatatlan óvodapedagógusok elégedetlenségének hátterében?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Míg korábban a luxustermékeket főleg a felsőosztály és az arisztokrácia fogyasztotta, addig a divatnak ez a szegmense az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment át és jelentősen felhígult. A mohó, terjeszkedni vágyó luxusházak egyre inkább a középosztály felé nyitottak, aminek következményeképpen ennek a rétegnek anyagi lehetőségeiktől is függővé váltak. De vajon milyen társadalmi jelenségek mozgatják a luxustermékek túlzott vásárlását, vagy éppen a teljes, nyilvános megvetésüket? És megállja-e még a helyét a mondás, egy világjárvány idején és egy gazdasági válság peremén, hogy a luxusipar válságálló?

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

A szeptember végén üzembe helyezett, Norvégiát Dániával és Lengyelországgal összekötő balti gázvezeték már nem az eső ilyen fejlesztés az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a megszokottnál kevesebb gáz áll a rendelkezésünkre és ez az uniós tagországokat új források, szállítási útvonalak felkutatására serkenti. Pedig lehet, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és esetenként erkölcstelen - uniós energiapolitika ágyazott meg.

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

A magyarországi belföldi vándorlás és az iWiW közösségi oldal kapcsolathálózatának vizsgálata arra enged következtetni, hogy két kistérség között, a közösségi oldalon fenntartott kapcsolatok száma összefügg a költözködéssel kapcsolatos döntésekkel. Az összekötő, azaz bridging típusú kapcsolatok szignifikáns összefüggést mutatnak a vándorlás mértékével, vagyis döntéseinket az is befolyásolja, hogy hol élnek az ismerőseink.

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

A hazai társadalom(politika) állandósult problémája a szegénység tartóssá válása a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és lakhatási feltételek egyenlőtlenségei folytán. Az ingatlanpiaci és városfejlesztési folyamatok (főként az alacsony státuszúakat kiszorító, a városok fizikai megújításával járó dzsentrifikáció), továbbá a sikertelen közpolitikai beavatkozások miatt a hazai nagyvárosokban is kialakultak hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat tömörítő városrészek, azaz szegregátumok.

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

A Káli-medence néhány év alatt az értelmiségi és művész elit búvóhelyéből a hazai vidéki turizmus talán legfelkapottabb célpontjává vált. A gazdasági sikerben számos tényező közrejátszik, a turisztikai világtrendektől a vidéki turizmust sokszor panaceaként kezelő szakpolitikán keresztül a világjárványig. Ugyanakkor sokan féltik a környéket attól, hogy kiürül, ’elskanzenesedik’, elveszíti értékeit, különleges karakterét. Vajon miért éppen a Káli-medencei turizmus vált ilyen sikeressé? Mik a felpörgés hatásai, milyen hasznok és károk érzékelhetők a ’helyi életvilágban’?

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

Megvalósulni látszik a korábban hangoztatott kormányzati cél: Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lett. A folyamatra a hatalmas kínai, 35%-os világpiaci részesedéssel rendelkező  CATL debreceni óriásberuházásának bejelentése tette fel a koronát. A hazánkban már működő akkumulátorgyárak ugyanakkor a környezetre kedvezőtlen tevékenységükkel váltak a múlt években a hírek szereplőivé.

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

A gyorsan növekvő – gazella – vállalatok fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és ezért sok ország támogatja ezeket a cégeket. Miközben a munkahelyteremtés fontos előny, eredményeink azt mutatják, hogy a gazella vállalatok nem motorjai a termelékenység-növekedésnek: a gyors növekedés időszakában is előfordul, hogy nem vagy negatívan járulnak hozzá az iparági termelékenység-növekedéshez, és azt követően sem látunk pozitív hatást.

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

Kutatásunkban a közösségi reziliencia és a társadalmitőke-normák egyik fontos mutatóját, a segítő kapcsolatokat, mint erőforrásokat vizsgáltuk. Eredményeink szerint a magyar társadalom jelentős része a segítő kapcsolatokon keresztül reziliens válaszokat adott a pandémia kiváltotta közösségi, támogatási igényekre. Ugyanakkor 2021 decemberére, a COVID-19-járvány második évének végére a társadalom többségének kapcsolati erőforrásai meggyengültek vagy kimerültek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility