KRTK blog

2020. október 13. 11:30 | Weiner Csaba, Szép Tekla

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.

2020. szeptember 30. 15:59 | Lennert József

Ábrákon mutatjuk, hol fognak lakni a magyarok 2051-ben - és mennyien maradunk

Hazánk lélekszáma 1981 óra töretlenül csökken, az ország jelenlegi lakónépessége megközelítőleg egymillió fővel marad alatta a 39 évvel ezelőttinek. E trend minden valószínűség szerint a következő évtizedekben is folytatódni fog, komoly társadalmi kihívásokat vonva maga után. A népességszám jövőbeli alakulásával kapcsolatban a természetes népmozgalmi folyamatokat, a születések és halálozások számának feltételezhető alakulását övezi a legnagyobb figyelem. Azonban a belső vándormozgalmi folyamatok várhatóan jelentősen módosítani fogják a népesség változásának területi mintázatát, egyes településekben, járásokban súlyosbítva majd az elnéptelenedést, másokban pedig akár az országos trendekkel dacolva népességnövekedéshez vezetve.

2020. szeptember 25. 10:55 | Biedermann Zsuzsánna

Áldás vagy átok a gyémántvagyon?

A nemzetközi sajtó 2020 elején szenzációs adásvételről tudósított: a Louis Vuitton luxusdivatház megvásárolta minden idők második legnagyobb nyersgyémántját, a Botswanában talált Sewelo ékkövet. De mennyire ismerjük a gyémánt lelőhelyének számító kis dél-afrikai országot és a nyersanyagban gazdag fejlődő országok gazdasági kihívásait?

2020. szeptember 17. 15:21 | Lengyel Balázs, Páger Balázs

Tényleg a nagyvárosok kiváltsága a fejlődés?

A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.

2020. szeptember 10. 14:00 | Somai Miklós

Az EU új hétéves költségvetési kerete – avagy egy lépéssel a föderális unió felé?

2020 nyarának közepén, amikor a közvélemény minden idegszálával a COVID-válságra figyel, Európa válaszúthoz érkezett: a radikális mélyülés, a tagországok közötti jövedelemtranszferrel járó fiskális unió felé veszi-e az irányt, vagy megkockáztatja, hogy a sorozatos válságok által felhalmozódó feszültségek szétfeszítsék az eurozóna, sőt magának az egész uniónak a kereteit.

2020. szeptember 04. 15:36 | Elekes Zoltán

Hogyan segítheti a hálózatkutatás a magyar gazdaságfejlesztést?

Magyarország exportszerkezete jelentős változáson esett át az elmúlt hat évtizedben. Ennek a változásnak a hálózatkutatás eszközeivel történő vizsgálata váratlan eredményekkel szolgál és hozzásegíthet minket ahhoz, hogy sikeres regionális gazdaságfejlesztési stratégiát alakítsunk ki.

2020. augusztus 29. 10:21 | Páger Balázs

Lesz-e egy magyar középvállalatból olyan cég, mint egy német Mittelstand?

A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.

2020. augusztus 21. 14:25 | Dr. Jóna László

Többen mozogtak a koronavírus miatt a tereken és parkokban

Egy nemrég készült felmérés szerint a kijárási korlátozások idején a megkérdezettek 46%-a továbbra is látogatta a hozzá közeli tereket, és parkokat. Többek között ez is kiderült abból az online lakossági felmérésből, ami április végétől május közepéig tartott. A 170 válaszadó 54%-a azonban betartotta a kijárási korlátozást és nem kereste fel kedvenc közösségi terét. Ugyanakkor mindezt elsősorban a vírustól való félelemmel indokolták. Azok közül viszont, akik kimozdultak, 13%-uk gyakrabban tette, mint korábban, elsősorban a mozgáshiányra hivatkozva.

2020. augusztus 11. 11:54 | Tóth István János

Csak a koronavírus növeli a magyar gazdaság készpénzigényét?

Áprilisban láthattuk a hírt, hogy idén márciusban 227 milliárd forinttal nőtt februárhoz képest a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon („A koronavírus-járvány döbbenetes nyertese: a jó öreg készpénz”), és ezzel a forgalomban lévő készpénzállomány új csúcsot ért el. Ezen a növekedésen azonban nincs mit csodálkozni. A koronavírus (COVID-19) járvány természetes gazdasági következménye a készpénzállomány növekedése, miközben a magyarországi viszonyokra jellemző magas fajlagos készpénzarány tényleg érdekes, fontos jelenség, amelyet érdemes lenne mélyebben is elemezni.

2020. augusztus 07. 14:25 | Kóczy Á. László

A magánytól is megvéd a vírusbuborék, avagy hogyan barátkozzunk járvány idején?

Az emberek közötti kapcsolatok rendszere láthatatlanul hálózza be társadalmunkat. Rokonok, barátok, iskolatársak, kollégák, a postás, a fodrász, az orvos, a pap, vagy a szomszéd néni. Rengeteg embert ismerünk akarva-akaratlanul, a kapcsolataink egy részét kapjuk, másik részét szerezzük. A tudatos kapcsolatépítés fontos eleme a karriernek, Kelet-Európában enélkül érvényesülni szinte lehetetlen. Ugyanakkor a networking nem speciálisan magyar találmány, ahogy a kapcsolati háló tudományos kutatása sem. Régóta vizsgálják a szociológusok, közgazdászok, vagy éppen matematikusok, hogy az egyes emberek helyzete, befolyása, sikere magyarázható-e kapcsolataikkal. Talán nem nagy titok, hogy Barabási-Albert László pár éve megjelent könyve (A képlet) szerint a válasz igen, a siker nem kis részben függ a kapcsolatoktól.

2020. július 30. 17:05 | Szanyi Miklós

Az atlanti és a balkáni modell - a régiónk melyiket választja?

Mindenki ünnepel: sikerült elfogadni az Európai Unió elkövetkező hét éves ciklusára vonatkozó költségvetést! A jogállamiságot számon kérő klauzula bekerült a szabályozásba, ugyanakkor a szavazási rendet figyelembe véve ennek számonkérése teljesen valószínűtlenné vált. Sok egyéb vitatott részlet mellett a közép-európai országok számára ez a kérdés volt a legfontosabb a költségvetési vitában. Naivnak tűnik a kérdés: Miért? Mégis fel kell tenni, mert ezen a kérdésen keresztül jutunk el a két eltérő álláspont hátterében található rendszerszintű különbözőségekhez, ami ennek az elemzésnek a tárgya.

2020. július 24. 11:02 | Benedek Zsófia és Fertő Imre

A fejlett országok valójában kevésbé pusztítják a környezetet - tényleg így van?

Miközben a közelmúltban az amazonasi erdőtüzektől volt hangos a világsajtó, kevesen tudják, hogy 1990 és 2015 között Magyarországon csaknem 15%-kal nőtt az erdőborítás, ezzel hazánk 29. helyen szerepel az erdők kiterjedését bemutató képzeletbeli világranglistán. Némiképp árnyaltabb a kép, ha az erdők mennyisége mellett azok minőségét is tekintetbe vesszük, ezzel együtt is elmondható, hogy hazánkhoz hasonlóan a világ számos pontján kedvező erdősülési trendek (is) zajlanak. Vajon mi lehet ennek az oka? És mennyiben hozható mindez összefüggésbe az országok gazdasági helyzetével?

2020. július 16. 18:00 | Dr. Sziklai R. Balázs

Gáz Európában: Geopolitikai játszmák az Északi Áramlat bővítése körül

A földgáz alapvető szerepet tölt be Európa energiaigényének kielégítésében. Az Északi Áramlat gázvezeték kibővítése lehetővé tenné, hogy Nyugat-Európa közvetlenül az oroszoktól vásároljon gázt, a kelet-európai országokat azonban két okból is kellemetlenül érintené. Egyrészt jelentős tranzitbevételtől esnének el, másrészt megnövelné az oroszok alkupozícióját, ez pedig a gáz árának emelkedését vonná maga után a régióban. Logikusnak tűnik, hogy az ilyen kérdések EU-s szinten dőljenek el és olyan megoldás szülessen, amely minden résztvevő érdekét szolgálja. A geopolitikai csatározásokból azonban úgy tűnik, hogy az országok csak a saját gesztenyéiket sütögetik. Az Unió deklarált jelszavai, mint a szolidaritás és bizalom üres frázisok csupán. Érdemes áttekinteni az Északi Áramlat kibővítésével kapcsolatos tárgyalásokat, egyrészt mert betekintést nyújt az EU döntési mechanizmusába, másrészt mert a beruházás a magyar gazdaságot is érzékenyen érintheti.

2020. július 10. 10:00 | Kovács Sándor Zsolt

Zsugorodó fiókhálózatok, növekvő pénzügyi kirekesztés

Az önálló takarékszövetkezetek végső integrációjával létrejött az egységes Takarékbank, ami a legnagyobb változást jelentette a pénzintézetek háza táján 2019-ben. Az egységes portfólió, megjelenés, a gazdaságilag fenntartható üzemméret mellett az összeolvadásnak negatív hatásai is vannak, nevezetesen a fiók- és kirendeltség konszolidációk miatt bekövetkező bezárások, s az ezzel növekvő pénzügyi kirekesztés. Az egyre szűkülő fiók és kirendeltség hálózat nem újkeletű jelenség a pénzügyi szolgáltató szegmensben, a 2008-as recesszió óta kisebb-nagyobb intenzitással, egy-két új fióknyitással, de csökken a hálózat kiterjedése, a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek 2014 óta is több mint 700 fiókjukat zárták be véglegesen. A pénzügyi kirekesztés csökkenésének és a modern, versenyképes bankrendszer megteremtésének együttes feladata új megoldásokat fog igényelni, hiszen az sem várható el, hogy egy bank saját pénzügyi érdekei ellen, a nyereséges működés megteremtése ellen dolgozzon, mint ahogyan a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása/javítása sem kizárólag egy bank feladata és felelőssége.

2020. június 30. 07:00 | Sass Magdolna

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

Melyik lehet az a gazdasági terület, ahol Csehország rendelkezik a legmagasabb mutatóval az OECD-ben, Magyarország pedig a legalacsonyabbal, Izlanddal, Szlovéniával és az USÁ-val együtt? Meglepőnek tűnhet, de a magyar vállalkozások hajlanak az egyik legkevésbé az OECD-országok között a befektetések „körbejáratására”, míg cseh kollégáik igen intenzíven űzik ezt.

2020. június 24. 10:30 | Sebők Anna

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.

2020. június 15. 11:00 | Darvas Zsolt

Eső után köpönyeg lehet az EU koronavírus-mentőalapja

Az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott programok tervezését, jóváhagyását és végrehajtását nehezítő tényezők miatt az új uniós helyreállítási eszközök keretében tervezett 438 milliárd eurós támogatás kevesebb, mint egynegyedét fogják várhatóan kifizetni az elkövetkező két és fél évben, amikor a legfontosabb lenne az uniós segítség. Bár a pénzügyi piacok segíthetik a sürgős költségvetési kiadások és a későn érkező EU-folyósítások közötti időszak áthidalását, ám további erőfeszítésekre van szükség az EU-kifizetések előrehozásához.

2020. június 12. 10:00 | Uzzoli Annamária

Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon?

Évente átlagosan 15 ezer beteget kezelnek szívinfarktussal a magyar kórházakban, mégis közel 40%-uk, mintegy hatezer ember belehal a betegségbe. Ennek nem így kellene lennie, hisz az elmúlt évtizedekben új kezelési módszerek és technikák jelentek meg, és Magyarországon is komoly beruházások történtek a korszerű szívkatéteres kezelés széleskörű megteremtése érdekében. Kutatásunk az elmúlt években felmérte, hogy mit tudunk a szívinfarktusról, és mennyire korán tudjuk felismerni annak tüneteit. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy ma Magyarországon hosszú ideig várunk az orvosi segítségkéréssel, ami az életünkbe is kerülhet. Pedig világszintű orvostechnikai eszközök állnak rendelkezésre a szívinfarktus gyógyításában, de ha későn fordulunk orvoshoz, akkor jelentősen csökkennek a túlélési esélyeink.

2020. június 11. 06:30 | KRTK

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

A koronavírus járvány kitörésével a helyi élelmiszer szektorban nagyon összetett helyzet alakult ki. Az évek óta erősödő helyi élelmiszer rendszerek, a gazdák által kínált termékek iránt az új helyzetben – a korábbi tendenciákon túl két további tényező miatt is – hirtelen megugrott a kereslet. A gyors fellendülés elsősorban nagyvárosokra volt jellemző. A folyamatot a korábbi tendenciákon túl két további tényező erősítette