KRTK blog

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon

A visegrádi országokban a bérhányad – a munkajövedelem részesedése az összes hazai jövedelemben – alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, és Magyarországon e részesedés csökkenő irányzatot mutatott. A szintek és az irányzatok nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság esetében a bérhányad mérése komoly nehézségekbe ütközik, továbbá azt is, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti bérhányad-különbségek szorosan összefüggnek a fogyasztás relatív árában mutatkozó eltérésekkel. Magyarországon bérhányad alakulása a munkáltatói járulék jelentős csökkenéséhez köthető, de ebből – különösen rövid távra nézve – nem vonhatók le a dolgozók jólétének alakulására vonatkozó következtetések.

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat?

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat?

Az új exporttermékek bevezetése szoros, pozitív kapcsolatban van a vállalat méretével, a külföldi tulajdon arányával és a termelékenységgel, de ezek mellett az új importtermékek és -partnerek számának emelkedése is előmozdítja az új exporttermékek megjelenését. A termelékenység elsősorban az új exporttermékek számával mutat pozitív összefüggést, ám hasonló, bár gyengébb hatást gyakorol az összes és a megszűnt exporttermékek számára is. Ugyanez állapítható meg az új importtermékek esetén is. A termékváltozatokkal végzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a termelékenységgel leginkább a régi exporttermékek új partnereknek szállítása van kapcsolatban.

Te akarsz Európai Egyesült Államokat? Most elmondhatod a véleményed - és az EU vezetői kötelesek meghallgatni

Te akarsz Európai Egyesült Államokat? Most elmondhatod a véleményed - és az EU vezetői kötelesek meghallgatni

Sok európai úgy érzi, hogy az Unió túl távoli, vagy hogy éppenséggel túlságosan beleavatkozik az emberek mindennapi életébe. Mások az Unió hozzáadott értékét vitatják, és azt kérdezik, hogy Európa hogyan javítja életszínvonalukat. És nagyon is sokan vannak, akik a háború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága közepette határozottabb fellépést vártak volna az EU-tól. Egy nemrégiben készített Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 92%-a szeretné, ha az uniós intézmények jobban figyelembe vennék a polgárok véleményét az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során. Az Európa jövőjéről szóló konferencia, amelynek első plenáris ülése 2021. június 19-én, a franciaországi Strasbourgban került megrendezésre, épp ezekre a jogosnak tűnő kritikákra kíván reagálni.

Mi is az a populizmus, ami manapság szitokszóvá vált?

Mi is az a populizmus, ami manapság szitokszóvá vált?

A populizmus kifejezést mostanság mint szitokszót használják legtöbbször. Valamiféle homályos közös nevező alakul így ki a legkülönfélébb politikai vezetők és pártok, politikai üzenetek, politikai lépések között. Igen, még az sem világos többnyire, hogy a populizmus szó vagy a populista jelző minek a leírására szolgál? Egyes politikusok személyiségi jegyeire, politikai mozgalmak ideológiájára, választási taktikára? A kifejezés tartalmi leírása, definiálása pedig végképp elmarad.

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni

Még ha igaz lenne is, hogy a multik a megtermelt vállalati jövedelem nem kis részét kimenekítik az országból, van a mérlegnek egy másik serpenyője: a munkavállalóik által megkeresett és zömmel itthon elköltött, a hazai szektorénál magasabb bér. A cikk alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a magas bér mögött többlettudás (is) áll, ami ráadásul a multik elhagyása után, a hazai szektorban is értékesül. Sőt, ha kis mértékben is, de a (részben) hordozható tudás még a multit sosem látott új munkatársak keresetét is növelheti.

Meglepő dolog történik a kiadó lakásokkal Magyarországon: mutatjuk, melyik városban szálltak el legjobban az árak

Meglepő dolog történik a kiadó lakásokkal Magyarországon: mutatjuk, melyik városban szálltak el legjobban az árak

A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. Cikkünk első részében bemutattuk, hogy milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus, a módszertanunkról is ott írtunk részletesen. A mostani részben áttekintjük a hosszú és rövid távú bérleti piacok nagyvárosi sajátosságait a járvány időszakában, megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e kiszorító hatásról az eladói és a bérleti piacok között, illetve bemutatjuk a nagyvárosok közötti legfontosabb eltéréseket.

Nyitott humánerőforrás-gazdálkodás: ökoszisztémák a munkaerőpiacon (is)

Nyitott humánerőforrás-gazdálkodás: ökoszisztémák a munkaerőpiacon (is)

A digitális korszak egyik agyonhasznált kifejezése az ökoszisztéma. Nem cégek, hanem – az ökológiai rendszerek mintájára alkotott kifejezéssel – ökoszisztémák versenyeznek egymással, vagyis egymástól kölcsönösen függő, egymással együttműködő, értéket közösen létrehozó szereplők. A kifejezést korábban leggyakrabban az innováció sokszereplős természetére utalva használták, azzal összefüggésben, hogy napjainkban egy-egy gazdasági szereplő egymaga egyre kevésbé rendelkezik azzal a komplex, interdiszciplináris tudáshalmazzal, amelyre egy-egy innovációhoz szükség lenne. Nagyszámú specializált szereplő hálózati együttműködése hozhat létre új értéket, és további szakosodott szereplőkre van szükség ahhoz, hogy ez az új érték a piacra kerüljön és jövedelmet hozzon. Az innováció tehát immár nem egy-egy cég belügye: külső – az adott cégen kívüli – szereplők sokaságát célszerű bevonni a siker érdekében. Ezt nevezi a menedzsment szakirodalom nyitott (nyílt) innovációnak.

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz

Sokan úgy gondolják, hogy a versengés és az együttműködés ellentétes cselekvések, így aki együttműködő, az nem lehet versengő (és fordítva). Reprezentatív kérdőíves felmérés segítségével azt vizsgáljuk egyéni szinten, hogy igaz-e az előbbi feltevés. A várakozással ellentétben azt találjuk, hogy nagyobb fokú együttműködés erősebb versengéssel jár együtt, azaz minél versengőbbnek tartja magát valaki, annál együttműködőbbnek is. Kutatásunk további eredménye az, hogy a magasan végzettek gyakrabban tartják magukat közepesen versengőnek és közepesen együttműködőnek.

Ábrákon mutatjuk, mit művelt a magyar nagyvárosok lakásáraival a koronavírus-járvány

Ábrákon mutatjuk, mit művelt a magyar nagyvárosok lakásáraival a koronavírus-járvány

A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. De milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus? Az alábbi cikkben a járvány hatásait mutatjuk be a vidéki nagyvárosokra vonatkozóan.

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár

Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.

Egyre élhetetlenebbé teszi a megnövekedett autóforgalom az életet Magyarország egyik legszebb tájegységében

Egyre élhetetlenebbé teszi a megnövekedett autóforgalom az életet Magyarország egyik legszebb tájegységében

Győr-Moson-Sopron megye egyik legnépszerűbb tájegysége a Szigetköz, melynek népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2011 és 2019 között több mint 15 000 fővel nőtt a lakónépessége, ami a jövőben továbbra is csak növekedni fog. Ebből adódóan a Szigetköz közlekedése is jelentős mértékben megnövekedett az elmúlt években. Az 1401-es számú összekötő út forgalma (mely a térség egyik meghatározó útvonala) 2011 és 2018 között 29%-al nőtt, ami az jelenti hogy 2018-ban több mint 1300 járművel több közlekedett naponta ezen az úton, mint 2011-ben. Így a jövőben ha nem történik jelentős közlekedés fejlesztés a térségben, a Szigetközben élők komoly közlekedési problémákkal fognak szembesülni.

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek?

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek?

A 2008-9-es globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint az elhúzódó gazdasági kilábalás nyomán szerte a világban megfigyelhetjük az államok különböző beavatkozási kísérleteit a megosztott növekedés aktív ösztönzésére. 2020-tól kezdődően erre a folyamatra erősített rá a globális koronavírus járvány, a világ szinte összes országában, igaz eltérő mértékben.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? Itt a válasz

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? Itt a válasz

Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

A gazdaságunk fejlettsége is múlik a kutatási intézményeken: hogy áll Magyarország?

A gazdaságunk fejlettsége is múlik a kutatási intézményeken: hogy áll Magyarország?

A hosszú távú gazdasági növekedés legfőbb tényezői a technológiai fejlődés és a tudás felhalmozása, amelyekhez a gazdasági szereplők közötti együttműködés érdemben hozzájárul. Az együttműködésben résztvevők információkat osztanak meg egymással és ezáltal beindul egy tanulási folyamat, amely végső soron hatékonyabb termelési folyamatokhoz vezet. A témához köthető újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy a térbeli közelségből fakadó tudás-terjedés mellett (részben annak alapjaként) fontos tényező a szereplők közötti „valódi kapcsolatok” kialakulása, például kutatási együttműködési projekteken keresztül. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az egyes európai és magyar régiók milyen intézményeken keresztül férnek hozzá a régión kívüli tudáshoz, illetve a régiókon belül mely intézmények között alakultak ki intenzívebb kapcsolatok.

Mit tettek a gazdák a pandémia alatt?

Mit tettek a gazdák a pandémia alatt?

A koronavírus-járvány jelentős kihívások elé állította a gazdákat. Noha a termékeik iránti kereslet növekedett, az értékesítési csatornák egy része a járvány első hulláma alatt nem működött. Kutatásunkban négy európai országban (Észtország, Magyarország, Portugália, Románia) azt vizsgáltuk, hogy a termék- és marketingcsatornák diverzifikációja mennyiben járult hozzá a mezőgazdasági kistermelők gazdasági sikeréhez.

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

Napjaink politikai, társadalmi és tudományos vitáiban nagy figyelem irányul a természeti-gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. A fenntarthatóság köznapi értelemben azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat csak azok megújulásának ütemében használjuk fel. Ez az egyensúly azonban egyre inkább megbomlik, és egyre gyorsuló tempóban éljük fel az erőforrásokat. Erre világít rá az ún. Globális túlfogyasztás napja, ami az elmúlt években egyre korábbra tolódik; 2021-ben globális szinten már várhatóan július végére feléljük az egy évre rendelkezésre álló készleteket.

Kiskakas vagy jávorszarvas: COVID-válságmenedzselés Franciaországban és Svédországban

Kiskakas vagy jávorszarvas: COVID-válságmenedzselés Franciaországban és Svédországban

Akár a járványügyi adatokat, vagy a járványkezelés közegészségügyi- és gazdaságmentési intézkedéseit nézzük, akár a megelőző évtizedek kórházreformjait vetjük egybe, jelentős hasonlóságot találunk a francia és a svéd állapotokat illetően. A kórházba és az intenzív osztályra kerülési, valamint a többlethalálozási adatokban viszont már némi eltérés mutatkozik: a skandinávok valamivel jobbnak bizonyultak a galloknál. Ahol a különbség elvitathatatlan, az a két ország gazdasági helyzetében és kilátásaiban meglévő differencia: a svédek 2021 első negyedévében visszataláltak a válság előtti szintre, míg a franciák csupán 2022 elejére tervezik azt elérni. Ebben az írásban arra keressük a választ, miért járnak e téren a svédek egy évvel a franciák előtt.

Csapatjáték nagy téttel - A szabadalmi együttműködések szerkezete Európában

Csapatjáték nagy téttel - A szabadalmi együttműködések szerkezete Európában

Az Európai Unió tudomány- és innovációs politikájának fontos célkitűzése, hogy a tagállamok térségei együttműködjenek az új technológiai tudás létrehozása során, amelytől társadalmi és gazdasági célkitűzések elérését reméljük. Ezért a következő években az EU jelentős közösségi forrásokat szentel Európa-szerte a tudományos és technológiai kiválóság támogatására, valamint az Európai Kutatási Térségben folyó együttműködések elmélyítésére. Ezekhez a célokhoz kapcsolódóan a budapesti KRTK ANET Lab munkatársai új tanulmányukban a szabadalmak létrehozására irányuló feltalálói hálózatok európai térbeli mintázatait és az együttműködések ösztönzőit vizsgálták. A vizsgálat hangsúlyozza, hogy azok a régiókon átívelő feltalálói együttműködések, melyek ismétlődnek és így újabb szabadalmakhoz vezetnek, nagyon ritkák és földrajzi értelemben erősebben koncentráltak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.