Mi az öko-innováció?
Az öko-innováció új termékek, folyamatok, marketingstratégiák és szervezeti modellek fejlesztését és bevezetését jelenti, amelyek hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz. A borászatban ez jelentheti például megújuló energiaforrások használatát a szőlőültetvényeken és pincészetekben, organikus gazdálkodási módszerek alkalmazását vagy környezetbarát csomagolás bevezetését. Mindez kulcsfontosságú az olyan környezeti kihívások kezelésében, mint a magas vízfogyasztás, a vegyszerekre való támaszkodás és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A magyar borászat öko-innovációs útja
Bár az öko-innovációt jól dokumentálták olyan nagy bortermelő régiókban, mint Olaszország, Franciaország és Ausztrália, keveset tudunk arról, hogyan alkalmazzák ezeket a gyakorlatokat Közép-Európa országai, például Magyarország.
Ezt a hiányt pótlandó 234 magyar borászat körében végeztünk felmérést, amely során négy kulcsfontosságú területen vizsgáltuk a különböző stratégiáikat: marketing-, szervezeti-, folyamat- és termékinnovációk.
Főbb eredmények: Két eltérő borászcsoport
A kutatás két fő csoportot, vagy klasztert azonosított a borászatok között öko-innovációs gyakorlatuk alapján:
- klaszter: Az innovátorok – Ezek a borászatok vezető szerepet játszanak az öko-innovációban, és számos fenntartható gyakorlatot alkalmaznak. Nagyobb valószínűséggel használnak csúcstechnológiás megoldásokat, mint például megújuló energiaforrásokat, fejlett termesztési technikákat és digitális marketingstratégiákat. Az ebbe a csoportba tartozók erősebb kapcsolatot ápolnak külső tudásforrásokkal, például egyetemekkel, kutatóintézetekkel és szakmai szervezetekkel. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik számukra, hogy a legújabb technológiákhoz és gyakorlatokhoz férjenek hozzá, amelyek javítják környezeti teljesítményüket és versenyképességüket.
- klaszter: A követők – Az ebbe a csoportba tartozó borászatok elmaradnak az öko-innováció terén. Kevesebb fenntartható gyakorlatot alkalmaznak, és főként alacsony költségű, alacsony technológiai megoldásokra összpontosítanak, például a hulladék újrahasznosítására és a vegyszerhasználat kisebb mértékű csökkentésére. Bár ezek a borászatok is foglalkoznak öko-innovációval, erőfeszítéseik általában kevésbé ambiciózusak és inkább fokozatosak.
Mi mozgatja az öko-innovációt?
A kutatás több kulcsfontosságú tényezőt azonosított, amelyek az öko-innovációt ösztönzik a magyar borászatban:
- Tudásmegosztás: Azok a borászatok, amelyek aktívan együttműködnek külső partnerekkel – például beszállítókkal, versenytársakkal és tudományos intézményekkel –, nagyobb valószínűséggel alkalmaznak fejlett öko-innovációkat. Különösen az 1. klaszter borászatai profitálnak erős hálózataikból, amelyek hozzáférést biztosítanak számukra új tudáshoz és technológiákhoz.
- Vállalati méret és erőforrások: Bár az öko-innováció nem kizárólag a nagyobb vállalatokra korlátozódik, a kutatás megállapította, hogy a nagyobb pénzügyi erőforrásokkal és termelési kapacitással rendelkező borászatok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak csúcstechnológiás megoldásokat. Ezek a vállalatok jobban felkészültek arra, hogy drága innovációkba, például precíziós mezőgazdasági technológiákba és megújuló energia rendszerekbe fektessenek.
- Vezetői elkötelezettség: A tulajdonosok és vezetők fenntarthatóság iránti elkötelezettsége kulcsszerepet játszik az öko-innováció ösztönzésében. Azok a borászatok, amelyek kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezeti felelősségvállalásnak, nagyobb valószínűséggel hajtanak végre átfogó fenntarthatósági stratégiákat, amelyek túlmutatnak az alapvető szabályozási követelmények betartásán.
Szakpolitikai következmények: Egy fenntartható borágazat támogatása
A kutatás eredményei értékes tanulságokkal szolgálnak a borágazat fenntarthatóságának előmozdítására törekvő döntéshozók számára.
Az egyik fontos következtetés, hogy elő kell segíteni a borászatok és külső tudásforrások közötti együttműködést. Azáltal, hogy ösztönzik a borászatok, egyetemek és kutatóintézetek közötti partnerségeket, a döntéshozók segíthetik a kisebb borászatokat az öko-innovációval kapcsolatos akadályok, például az erőforrás- és szakértelemhiány leküzdésében.
Továbbá pénzügyi ösztönzők – például támogatások, adókedvezmények vagy fenntartható beruházásokra irányuló szubvenciók – bevezetése bátoríthatná a borászatokat, hogy csúcstechnológiás, nagy hatású öko-innovációs gyakorlatokat alkalmazzanak. A megújuló energia projektek, fejlett termesztési technikák és környezetbarát csomagolási megoldások finanszírozásának egyszerűsítése felgyorsíthatná az átmenetet egy fenntarthatóbb boripar felé.
Előretekintés: Út a fenntarthatóság felé
Ahogy az éghajlatváltozás egyre inkább befolyásolja a hagyományos bortermelő régiókat, az öko-innováció iránti igény a borágazatban csak növekedni fog. A magyar borászat, mélyen gyökerező hagyományaival és a fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettségével, jól pozícionált ahhoz, hogy az öko-innováció élvonalába kerüljön. A tudásmegosztó hálózatokba és csúcstechnológiás megoldásokba való további befektetéssel a magyar borászatok javíthatják környezeti teljesítményüket, miközben megőrzik versenyképességüket a globális piacon.
Kutatásunk hangsúlyozza, hogy az öko-innováció nemcsak a környezeti hatások csökkentéséről szól – hanem a borágazat hosszú távú életképességének biztosításáról is egy egyre szűkösebb erőforrásokkal rendelkező világban. Ahogy egyre több borászat öleli fel a fenntarthatóságot, a magyar borászat jövője nemcsak zöldebb, hanem ellenállóbb is lesz.
Az írás alapjául szolgáló tanulmámy: Lekics, V., & Fertő, I. (2024). Understanding eco-innovation in the Hungarian wine sector. International Journal of Wine Business Research, 36(4), 572-590.
Fertő Imre a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója
Lekics Valéria a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola hallgatója
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Portfolio
