Lassabb lesz idén a magyar repülőrajt - De mégis mit okoz ez?

A költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzést ismertette részletesen hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután az idei évtől a Pénzügyminisztérium feladatait is átvette az NGM, és ezáltal a büdzsé tervezése is a feladatkörébe tartozik. Ennek a kiinduló pontja pedig a makropálya megtervezése.

Az új kormányzati prognózis több szempontból is érdekes (főleg annak 2025-ös évre vonatkozó számai):

• egyrészt, hogy hogyan változtak a kormány előrejelzésének főbb elemei tavaly decemberhez képest (amikor is a 2025-ös költségvetést alkották meg), ebből már kinyerhető, hogy mi is áll valójában a rosszabb növekedési feltételezés mögött;
• másrészt hogyan viszonyul a kormányzati prognózis tartalma más (elemzői, intézményi) előrejelzésekhez képest;
• harmadrészt mit okoz a megváltozott makropálya a gyakorlatban, vagy akár a (2025-ös és 2026-os) költségvetésre nézve.

Sokkal reálisabb a pálya

A Portfolio olvasóinak nem lehet hatalmas újdonság az, hogy a kormány módosította az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését. Alig két hónappal ezelőtti cikkünkben mutattunk rá arra, hogy fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Mostanra pedig eldőlt, hogy új prognózist alkot a kormány, és ez a 2025-ös várakozásaira is hatással lesz. Emlékezetes, a kormány 3,4%-os gazdasági növekedésre alapozta a 2025-ös költségvetést, annak bevételi terveit és ez volt az a szám, ami beleesett a 3-6%-os, sokszor hangoztatott növekedési célsávba.

Ez a 3,4%-os növekedési szám jött vissza most 2,5%-ra, ami sokkal inkább tükrözi a realitásokat,

és közelebb van már az elemzők várakozásához is. Nagy Márton prezentációjából kiolvasható volt hétfőn, hogy a hazai és külföldi elemzők 2025-ös GDP-növekedésre vonatkozó várakozása 1,8% és 2,6% között szóródik, a vizsgált intézmények várakozásának átlaga 2,1% volt, mediánja 2%. Ez alapján megállapítható, hogy a kincstári optimizmus mostanra már alig érhető tetten.

Az NGM frissített makropályájának van még egy fontos és kedvező üzenete: a minisztérium és így a kormány a korábbiaknál transzparensebben mutatja be a költségvetés tervezését, annak folyamatát, és korábban kiteríti lapjait a jövőt illetően. Ez egy fontos lépés a büdzsé megalapozottságának külső megítélése szempontjából.

Ezért lesz rosszabb az idei GDP-növekedés

A Nagy Márton által bemutatott számokat össze tudjuk vetni a 2025-ös költségvetésben szerelplő főbb makroadatokkal, ami pedig lehetőséget ad arra, hogy nagyjából megérstük, mi is áll az idén várható gyengébb gazdasági teljesítmény mögött. A legnagyobb ludas ebben a tekintetben a beruházások sora, ugyanis a bruttó állóeszköz-felhalmozás idén 2,3%-kal növekedhet, míg tavaly decemberben a kormány 5,1%-os bővüléssel számolt. Nagy Márton ezzel kapcsolatban a hétfői sajtótájékoztatón lapunk érdeklődésére kifejtette: a 3,4%-ról 2,5%-ra csökkentett GDP-növekedési prognózis mögött alapvetően külső okok állnak, a külső kereslet, az exportdinamika és a beruházások nem alakulnak a várakozásoknak megfelelően.

A lenti összehasonlító táblázatból az is kiolvasható, hogy az export- és importvolumen éves változása is alacsonyabb lehet a korábban várt mértéknél, de a háztartások fogyasztási kiadásai esetében is - hacsak kicsivel is, de - visszafogottabb növekedés várható.

Ez utóbbi helyzet nyilvánvalóan összefügg az infláció alakulásával, amely már a kormány frissített várakozása szerint is magasabban teljesülhet, éves átlagban 4,5%-on, szemben a korábban jelzett 3,2%-kal. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium több intézkedéssel lép fel az infláció elszaladása ellen, ugyanis azzal érvel a tárca, hogy "indokolatlan áremelések" valósultak meg: 1) élelmiszerek árrésstopja 2) banki árszabályozás, díjcsökkentés 3) telekommunikációs szolgáltatások önkéntes várható árcsökkentése.

A miniszter a tájékoztatón azt is részletezte, hogy

hogyan tér vissza a magyar gazdaság a 4%-os növekedési ütemhez.

A prezentációjában kivetített ábrákról pedig leolvasható volt, hogy az idei első negyedévben (év/év alapon) 0,5%, a második negyedévben 1,6-1,7% körül, a harmadik negyedévben 3,4-3,5%-os, a negyedik negyedévben pedig 4,2-4,3%-os GDP-növekedést vár az NGM. A miniszter azt is hangoztatta ennek kapcsán, hogy 2025 második felében már 3% feletti növekedés várható a magyar gazdaságtól. Kiemelte azt is a miniszter, hogy a termelésüket a közeljövőben megkezdő nagyberuházások jelentős mértékben fognak hozzájárulni a GDP-növekedéshez (EcoPro, Semcorp, CATL, BYD, BMW, Mercedes). Emellett a kilátások részletezése kapcsán nem szabad megfeledkezni a reálbérek várható alakulásáról, jövőre a reálbérek 3,9%-kal növekedhetnek, 2026-ban ez már 6,7% lehet, utána pedig 5% körüli. Nagy Márton ezen a ponton külön felhívta arra a figyelmet, hogy

2028 decemberére a versenyszférában 1 millió forint lehet a bruttó átlagkereset.

Mi lesz akkor így az idei büdzsével?

A rosszabb makrogazdasági pálya miatt logikusan adódhat a kérdés, hogy ez mit okoz a 2025-ös költségvetés fő számaival és szükséges-e módosítani azokat. A tájékoztatón kiderült, hogy a mostani makropálya felülvizsgálat miatt a kormány nem tartja indokoltnak a költségvetés módosítását, ugyanis a gazdaság belső szerkezete nem úgy változott, hogy az lényegesen hátrányosan befolyásolná a büdzséfolyamatokat. (Ez alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a beruházás és az export adótartalma igen alacsony, és amíg a háztartások fogyasztása nem sérül, a büdzsé bevételi lába is ép maradhat a kormány szerint.)

Az első két hónap részletes idei költségvetési folyamatait ebben a cikkünkben elemeztük:

Korábban már hangsúlyoztuk, hogy a mostani makropálya módosítás nem váratlan esemény, már tavaly decemberben, a 2025-ös költségvetés elfogadásakor azonosítottuk cikkünkben a büdzséaknák között a tervezettnél alacsonyabb növekedésből fakadó kockázatokat.

Nagy Márton ugyanakkor a hétfői eseményen leszögezte: a lassabb gazdasági növekedés miatt nincs szükség a költségvetés módosítására, ezt elsősorban azzal támasztotta alá, hogy az áfabevételek a vártnak megfelelően érkeznek a költségvetésbe.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a lassabb növekedés miatt az idén várható nominális GDP értéke kisebb lehet, mint várták, ez pedig hatással van a GDP-arányos államháztartási mutatókra, így például az államháztartási deficit mértékére, valamint az adósságrátára.

A prezentációról leolvasható volt, hogy a kormány kitart a csökkenő hiánypálya mellett: a tavalyi 4,9% után idén 3,7% a deficitcél, jövőre pedig (az egy hónappal ezelőtti felfelé módosítás következtében) 3,5%. A kimondott cél, hogy a kamatkiadások nélkül számolt, elsődleges egyenleg ne legyen mínuszban, ezzel viszont

az adósságráta csökkentése nagyon visszafogottan valósul meg.

A 2024-ben 74% körülire emelkedő GDP-arányos államadósság 73% körüli szintig csökken 2025-ben és 2026-ban.

Azt elfogadva, hogy a növekedés közvetlen és jelentős veszélyt a költségvetés idei hiányára egyelőre nem gyakorol, akkor is vannak további tényezők, amelyek viszont rontják az államháztartás egyenlegét:

• ilyen az ősszel várható pótlólagos nyugdíjemelés, ami az NGM számításai szerint 91 milliárd forint lesz,
• közben a kormány újabb gazdaságpolitikai, háztartásokat támogató lépéseket is ismertetett. Ezek közül kettő érinti a 2025-ös költségvetést: a 3 gyermekes anyák szja-mentessége idén októbertől, és a nyugdíjasok áfa-visszatérítése a második félévtől. Előbbi éves hatása 200 milliárd forint, vagyis a negyedéves hatása (2025 októbertől 2025 december végéig) valahol 40-50 milliárd forint körül lehet, míg az áfa-visszatérítés bevételcsökkentő hatása néhány tízmilliárd forint lehet.
• ha a külső környezet nem úgy alakul, ahogyan most kalkulálja a kormány (itt egymással ellentétes hatású események zajlanak: Donald Trump autóiparra kivetendő vámjai, Németország adósságfék-szabályának eltörlése, német ipari kereslet növekedése), akkor az tovább bonyolíthatja a képletet és fokozódhat a GDP-növekedés esetleges elmaradásából fakadó költségvetési kár.
• jelenleg felülvizsgáltnál is magasabb infláció: benne van ugyanis a pakliban, hogy a kormány friss prognózisában foglalt 4,5%-nál is magasabb lesz az áremelkedés éves átlagos mértéke idén (egyes elemzők nem zárnak ki 5,5-5,6%-os inflációt), ennek pedig lehetnek pótlólagos nyugdíjemelési vonzatai, valamint a reáljövedelmek alakulásán keresztül a vártnál még magasabb infláció negatívan hathat vissza az idén várható gazdasági növekedésre is, aminek megint lehetnek közvetett módon költségvetési hatásai (az első két hónap kellemetlen inflációs számaira egyes elemzők úgy reagáltak: a magasan ragadó infláció már a magyar gazdaság növekedését is veszélyezteti.). Nem véletlen, hogy az NGM több fronton is felvette a harcot az infláció ellen.

Mindez azt jelenti tehát, hogy már az első 3 hónapban több kockázat is élesedett (alacsonyabb növekedés, magasabb infláció) a költségvetés egyenlegére nézve, valamint a kormány is több tízmilliárd forinttal tovább feszítette a büdzsét az eddig meghozott intézkedéseivel. Vagyis az idei évre kitűzött 3,7%-os, költségvetési törvényben szereplő hiánycél teljesíthetősége lényegesen nehezebb lett. Korábban pedig rámutattunk arra, hogy az általános tartalék csökkentése 220 milliárd forintról 100 milliárd forintra nem ad majd kellő puffert ahhoz a kormánynak, hogy majd az év közben élesedő negatív kockázatok hatását menedzselje.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images