Jövőre 2,7 százalékos GDP-növekedés és 3,8%-os infláció jellemezheti a magyar gazdaságot, eközben a jegybank újra elindulhat a kamatcsökkentés útján, a forint-euró árfolyam a jövő év végére pedig az idén már látott 414 körül alakulhat - tette közzé 2025-ös kilátásait a Concorde.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
2025-ban várhatóan 2-3% körüli növekedhet a magyar gazdaság, az inflációs előrejelzések ugyanakkor a 3,3%-tól egészen 4,4%-ig terjedtek - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia első finanszírozói kerekasztal-beszélgetésén. Komoly eltérések mutatkoznak abban, hogy a pénzügyi szektor fontosabb szereplői hogyan látják a 2025-ös évben a GDP növekedését, a kamatkörnyezet és az infláció alakulását. A szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy most kell mindenkinek hitelekért folyamodnia, mert később nem lesznek ilyen kedvező feltételek, ahogy abban is, hogy az ágazat valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
Sorra éri el a különböző, több éves mélypontokat a forint a főbb devizákkal szemben, ahogy arról nemrég beszámoltunk, az utolsó negyedévben csak az orosz rubel szenved jobban a magyar fizetőeszköznél. A grafikonok sem mutatnak túl szép képet, ráadásul most újabb szintugrás jöhet az euróval szemben.
A forint euróval szembeni árfolyama idén sokáig egy már-már unalmasnak tűnő kereskedési sávban mozgott, stabilan. Szeptember végén viszont megváltozott valami, és a hazai fizetőeszköz leértékelődése begyorsult. Olyannyira, hogy vizsgálódásunk szerint az idei utolsó negyedév eddig eltelt két hónapjában a második legnagyobb veszteséget szenvedte el az euró ellenében. De lényegében minden fizetőeszközzel szemben veszít értékéből, legyen az lengyel zloty, cseh korona, román lej, vagy a török líra, egy devizát kivéve. Mutatjuk, miért történik mindez, és egyáltalán véget érhet-e ez a folyamat.
A XVIII. század óta tudjuk, hogy a szabadkereskedelem viszi előre a világgazdaságot. A szabad akaratú, önkéntes csere megnehezítése, visszaszorítása vámok vagy piackorlátozások révén olyan hatalmi beavatkozás, amely nem szolgálja a jólétet, éppen ellenkezőleg. A következő időszak mégis arról szólhat, hogy vámok és más korlátozások rontják majd a kilátásokat. Ez pedig különösen kedvezőtlen Magyarország számára.
Jelentősen lassult az év harmadik negyedévében a gazdasági növekedés, a várakozásokat is alulmúlja Indiában, ami elsősorban a gyenge városi fogyasztásnak és az emelkedő élelmiszeráraknak tudható be. A bruttó hazai termék (GDP) bővülése elmaradt mind az elemzői várakozásoktól, mind a központi bank előrejelzésétől. Ennek ellenére India továbbra is az egyik legdinamikusabban fejlődő nagy gazdaságok közé tartozik, és a szakértők szerint az év végén újra lendületet vehet.
A magyar gazdaság és ingatlanpiac jelenlegi helyzetét számos kihívás jellemzi, miközben a jövőbeli kilátások is bizonytalanok. A forintárfolyam gyengülése, a gazdasági növekedés lassulása és az uniós felzárkózás megtorpanása mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanpiac alakulását. Hogy mik a jövőbeli kilátások, arról a Portfolio Property Awards 2024 konferencia szakértői osztották meg véleményüket.
14,2 százalékkal nőtt a JYSK Magyarország bevétele, elérve a 76,4 milliárd forintot. A társaság Kamat és adófizetés előtti jövedelme (ebit) 17 milliárd forint lett. A vásárlók száma 15 százalékkal nőtt, míg az online értékesítések több mint 13 százalékos emelkedést mutattak - közölte a társaság.
Idén csupán 0,5%-os gazdasági növekedést vár az Erste, míg jövőre 2%-os bővülés lehet reális, amit visszafogott külső környezet és bizonytalan kilátások árnyékolnak be. Az infláció 2024-ben 3,6% körül alakulhat, a forint árfolyama pedig stabilizálódhat a 400-410-es sávban.
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
Tovább folytatja nemzetközi terjeszkedését az AutoWallis Csoport, a vállalat a napokban eddigi történetének legnagyobb akvizícióját jelentette be Csehországban, ráadásul ez néhány hónap leforgása alatt már a második tranzakció volt az országban. A vállalat egyedi növekedési sztoriján felül az iparágban is izgalmas folyamatok zajlanak: az EV piac érdemben lassult az idei évben, miközben a szabályozói oldalon a büntetővámok teremtettek új helyzetet a kínai márkák előretörésében. Ormosy Gábort, az AutoWallis vezérigazgatóját kérdeztük a vállalat legújabb tranzakcióiról, terveiről, és az iparág helyzetéről.
A globális részvénypiacok a múlt héten vegyes képet mutattak, miközben a Wall Street választások utáni lendülete némileg alábbhagyott. Az amerikai piacok mérsékelt emelkedést produkáltak, ugyanakkor a magyar forint jelentősen gyengült, különösen a dollárral szemben, új mélypontot érve el az euróhoz képest is. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból pedig a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz. A hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.
A múlt heti inflációs adatok nagyon meglepően alakultak, amiben a fő szerepet a telefon és internet előfizetések havi alapon számolt közel 7%-os áresése játszotta. Megkeresésünkre a Magyar Telekom elmondta, hogy többek között mi állhatott az ügy hátterében.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
Januárban iktatják be az Egyesült Államok új elnökét, Donald Trumpot. A republikánusok teljes győzelmet arattak a november eleji választáson, az újabb Trump-éra pedig alapjaiban változtat meg sok mindent a világ vezető hatalmánál, egyebek mellett a befektetések világa is alapjaiban átalakulhat. Egészen más iparágak és más vezető vállalatok kerülhetnek a rivaldafénybe a Biden-korszakhoz képest, elég arra gondolni, hogy háttérbe szorulhat a megújuló energiatermelés, miközben a fosszilis ipar vezetői dörzsölhetik a tenyerüket. De ez csak egy példa - számos területen jöhet paradigmaváltás, elemzésünkben most egy olyan területtel foglalkozunk, amit talán még nem igazán vettek észre és áraztak be a piacok.
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
Fölényesen győzött Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, de vajon mit tartogat ez a befektetők számára? A Portfolio által megkérdezett szakértők egy része szerint Amerika még mindig vonzó befektetés lehet, mások viszont már inkább a régiós részvényeket vennék. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy érdemes kötvényeket is tartani, azt is elárulják, milyet. Eléggé megosztottak viszont a forint sorsa kapcsán, van, aki szerint már túl sokat gyengült a forint, mások szerint azonban van még tér a gyengülésre.
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.