Az ír kormányfő, Simon Harris szerint nem meglepő, hogy az orosz hírszerzés beszervezett egy ír törvényhozót, hogy az a Kreml érdekeit képviselje. A The Sunday Times által közölt hírt a Politicónak két magas rangú ír tisztviselő is megerősítette.
Elképzelhető, hogy nem lehet egyszerre küzdeni a klímaváltozás ellen, és egyben erősíteni a középosztályt a fejlett gazdaságokban, valamint csökkenteni a szegénységet világszerte. A jelenlegi politikai irányvonalak mellett úgy tűnik, hogy két cél bármilyen kombinációja a harmadik cél rovására megy.
Az Európai Unió festékgyártói komoly aggályokat fogalmaztak meg a kínai titán-dioxid (TiO2) exportjára bevezetett dömpingellenes vámok kapcsán. A júliusban bevezetett, akár 39,7%-os vámok súlyosan veszélyeztethetik a kisebb gyártók fennmaradását, és a nagyobb vállalatokat is arra kényszeríthetik, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezzék át. Sokak szerint viszont a vámok nélkül a megmaradt EU-s festékgyártókat is megsemmisítheti a kínai dömping – számolt be a Financial Times.
Az európai parlamenti választások óta eltelt hónapokban számos elemzés jelent meg mind a nemzetközi, mind pedig a hazai sajtóban a mainstream pártok helyzetéről, az euroszkeptikus (szélső)jobboldali pártok térnyeréséről vagy a liberális és a zöldpártok visszaszorulásáról, azonban van az európai politikai térnek egy olyan politikai szegmense, a nemzetiségi és etnoregionális pártok csoportja, amely a legtöbbször elkerülte az uniós választásokkal foglalkozó elemzők figyelmét.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Különleges műveleti egységekkel akart megszállni egy koronavírus-vakcinákkal teli holland raktárt Boris Johnson brit miniszterelnök 2021-ben. Ezt maga a politikus árulta el memoárjában, melynek Daily Mailben megjelent részleteit a Guardian szemlézte.
Borongós hangulatban, kisebb elmozdulásokkal telik a kereskedés az európai tőzsdéken, a befektetők már a holnap érkező amerikai GDP felülvizsgált adatot és az inflációs számokat várják, ezeknek lehet majd komoly piacmozgató hatása - ennek tudatában mondhatni a mai nap a kivárásról szól a tőzsdéken, egyelőre a tengerentúlon sincsenek nagy mozgások. Amerikában a kereskedés többnyire negatív hangulatban telt.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutatom az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének jellemzőit.
Csökkenteni kell a brit gazdaság függését a külföldi munkaerőtől - jelentette ki kedden Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, aki a kormányzó Munkáspárt Liverpoolban zajló éves kongresszusán szólalt fel.
Valami elromlott Európával kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, a Sorbonne-on elmondott beszédének központi részeként arra figyelmeztetett, hogy Európa halandó, „meghalhat”. Sokan úgy érzik, hogy sürgősen szükség van egy új gondolkodásra, új vezetésre és új ötletekre, de nehéz megmondani, hogy ezek hol lelhetők fel. Az új ötletek megalkotásához, az új elvek kialakításához nyílt vitára van szükség. Európa azonban továbbra is a konszenzusos politika megszállottja, és így megrekedt a berlini és párizsi hivatalos körök és elit által propagált butító ortodoxiában. Ez azt jelenti, hogy Európa jövője attól függhet, hogy Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország létrehoz-e egy új politikai súlypontot.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
Jövő tavasztól elektronikus belépési engedélyt kell kiváltaniuk azoknak a beutazóknak, köztük az európai uniós állampolgároknak, akik jelenleg vízum nélkül utazhatnak Nagy-Britanniába – közölte kedden a brit belügyminisztérium. A kötelem nem vonatkozik a letelepedési engedéllyel Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárokra.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?
Az Egyesült Királyság álláspontja a Storm Shadow rakéták ukrajnai használatával kapcsolatban továbbra is ellentmondásos. A The Telegraph augusztus 28-i jelentése szerint az ország támogatja a rakéták bevetését mélyen Oroszország területén, de ezt nyilvánosan nem kommunikálja, tartva az Egyesült Államokkal való nézeteltéréstől - számolt be a The Telegraph.
Az Európai Unió új, ötéves ciklusában teljesen felborulhat az eddigi status quo, mivel a keleti tagállamok éppen hatalomátvételre készülnek. A kelet-európai nemzetek kialakulóban lévő, „szárnyállamoknak” nevezett koalíciója arra készül, hogy jelentősen befolyásolja az EU döntéshozatalát és a transzatlanti politikát. A hatalmi dinamikát az északi országok, a balti államok, Lengyelország, Csehország és Románia rúgná fel, összehangolva közös politikai törekvéseiket, hogy leszámoljanak vagy rivalizáljanak a most domináns német–francia-tengellyel. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt tíz évben sokszor szorgalmazta, hogy álljon össze egy V4-es vezetésű keleti blokk, amely a nyugati tagállamok ellensúlya lehetne, Magyarország minden jel szerint teljesen kimarad az új hatalmi erőtérből.
Az Egyesült Királyság autópiaca megállíthatatlan az elmúlt időszakban: a legfrissebb júliusi statisztikák szerint ismét több új autót értékesítettek, mint egy évvel korábban, amely egyben azt is jelentette, hogy már zsinórban huszonnegyedik hónapja tart a bővülés. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a lendület tartósan kitart, a koronavírus-járvány előtti szintektől még messze elmaradnak az új autó eladások. Ráadásul a teljes évre vonatkozó értékesítési előrejelzéseket is mérsékelni kellett, várhatóan kevesebb, mint 2 millió új autó talál majd gazdára a szigetországban.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.
Brüsszel egy sor olyan követelményt fogalmazott meg, amelyeket az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell ahhoz, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a meglévő brexit-megállapodások mellett, és hogy jobb kapcsolatot alakítson ki az EU-val.