Komoly emelkedést produkált az 4iG az elmúlt napokban, tegnap már új történelmi csúcsra is ment az árfolyam, a ralinak ezzel azonban nincs vége, ma ismét több mint 10 százalékot ugrott a jegyzés.
A várakozások szerint ismét kamatot emelhet a japán jegybank - magyar idő szerint - holnap hajnalban. Tavaly nyáron volt már egy ehhez hasonló együttállás a piacokon és akkor brutális globális következményei lettek a japán monetáris politikának. Nagy kérdés, hogy most is ismétlődik-e.
Az európai bankszektor jelentős mértékű osztalékfizetésre és részvény-visszavásárlásra készül 2024-ben, folytatva ezzel a 2023-ban megkezdett trendet. Az UBS elemzése szerint a legnagyobb tőzsdén jegyzett európai és brit bankok összesen közel 123 milliárd eurót terveznek visszajuttatni részvényeseiknek, ami meghaladja a pénzügyi válság előtti csúcsot - írj a Financial Times.
Pozitív hangulatban telt az elmúlt napok kereskedése a részvénypiacokon, jótékonyan hatott a piacra, hogy a kötvényhozamok mérséklődni kezdtek, a dollár pedig korrigált a korábbi jelentős erősödés után. Kaptak továbbá egy nagy lökést tegnap az AI-papírok, miután Donald Trump egy 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia beruházást jelentett be. Ráadásul úgy tűnik, hogy Donald Trump korábbi kereskedelempolitikai lépései mérsékeltebbek lehetnek, mint korábban a piac várta - az általános hangulatot ez is támogatja. Ma reggel viszont vegyes mozgásokat lehetett látni Ázsiában, főleg a kínai piacok teljesítettek gyengén arra a hírre reagálva, hogy Donald Trump 10 százalékos vámot vetne ki a kínai árukra, akár már február elsejétől.
Európában ehhez képest folytatódik a pozitív momentum, a német tőzsde új csúcsot döntött ma. Itthon a 4iG a nap sztárja, hiszen a cég részvényárfolyama 2019 után ma először döntött történelmi csúcsot. Mindeközben az amerikai tőzsdéken ma is folytatódik az emelkedés, a befektetők a vállalati gyorsjelentésekre, valamint Donald Trump esetleges újabb bejelentéseire figyelnek. Érdemes kiemelni a Netflixet, ugyanis a cég árfolyama a vártnál erősebb negyedéves számok közzétételét követően több mint 12 százalékos pluszban is volt már szerdán.
Kedvező hangulatban telt a kereskedés szerdán a magyar tőzsdén. A blue chipek emelkedését a Magyar Telekom vezette. A midcapek piacán a 4iG vitte a prímet: a vállalat részvényei több mint 8 százalékos pluszban, új történelmi csúcson zártak ma.
Történelmi csúcsot döntött a 4iG árfolyama a mai kereskedésben, a 2019 óta fennálló rekord dőlt meg, amit akkor az új tulajdonosok és a cég átalakulásával kapcsolatos várakozások fűtöttek. A cég történetében többször láthattunk intenzív árfolyamemelkedéseket, most 2024 végén ismét lendületet kaptak a papírok, miután az elmúlt évek akvizíciói beértek, a vállalat a hazai távközlési piac egyik legnagyobb szereplője lett és ráadásul új lehetőségek ígérkeznek a 4iG legújabb, űripari és védelmi üzletágában Donald Trump színre lépésével. Mutatjuk, hogy alakult át a 4iG, hogyan lett egy kisrészvényből a magyar tőzsde egyik legnagyobb szereplője az elmúlt évek során.
Izgalmas részvénypiaci sztorikból tulajdonképpen sosincs hiány, ha az ember tudja, hogy hol keressen. Sőt, nem is kell mindig a "fő csapással" menni és a következő nagy Trump-trade-re vadászni, a hétfőn beiktatott elnök várható intézkedéseitől teljesen független sztorikat is lehet találni, mi most pontosan ezt tettük: a Goldman Sachs elemzőjének megnyilvánulását szúrtuk ki, aki olyan magasra emelte egy részvény célárát, hogy az alapján akár közel duplázhat is a következő 12 hónapban a papír. Nézzük is meg, hogy melyik ez a részvény!
A Volkswagen Csoport fontolgatja, hogy jelentősen csökkenti részesedését a Traton tehergépkocsi-gyártó leányvállalatában. A német autipari óriás az idei év első felében tervezi eladni Traton-részvényeinek 15 százalékát, ami akár 2 milliárd eurós bevételt is hozhat a konszernnek. A lépés célja a Traton közkézállomány növelése, ami a befektetők régóta hangoztatott igénye.
Rengeteg pénz landol idén a PMÁP-befektetők számláján és nagyot esnek a kamatok, nagy kérdés, vajon mennyi pénz marad állampapírban az inflációkövető papírban heverő közel 7000 milliárdból? Két precedenst is megvizsgáltunk a múltból, ami támpontot adhat az idei évre: egyrészről azt, hogyan reagált a tavalyi PMÁP-kamatkifizetésekre a lakosság, és ebből a pénzből mennyi mehetett vissza az alacsonyabb kamatozású állampapírokba, másrészről a MÁP Plusz számai alapján mennyien lehetnek azok, akik sokszor a racionalitással szembemenve is tartják a kedvezőtlenebb kamatozású papírokat. Mutatjuk a számokat.
Donald Trump amerikai elnök kedden egy 500 milliárd dolláros beruházás jelentett be a mesterséges intelligencia infrastrukturához kapcsolódóan. A bejelentés hatására komoly emelkedést lehetett látni az AI-kapcsolt részvények piacán.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a Debrecenben gyárat építő kínai CATL jelentős bevételcsökkenést és lassú profitnövekedést jelentett 2023-ra vonatkozóan. A vállalat részvényei ennek hatására közel 4%-ot estek a szerdai kereskedésben. A cég először szembesül éves bevételcsökkenéssel 2015 óta, miközben a nyereség növekedési üteme is a leglassabb 2019 óta.
Donald Trump a mai naptól bezárja az összes szövetségi sokszínűségért felelős hivatalt és mindenkit fizetett szabadságra küld, aki részt vett ezekben a projektekben - írja az Axios.
Mérsékelten emelkedtek kedden a vezető nyugat-európai részvénypiacok, a magyar tőzsde viszont alulteljesített, mind a négy hazai blue chip árfolyama esett. Az amerikai részvénypiacok emelkednek, főként azok a szektorok emelkednek, amelyekkel kapcsolatban kedvező bejelentést tett az elmúlt órákban Donald Trump.
Az amerikai bankszektor nyitott a kriptovaluták fizetési eszközként való alkalmazására, amennyiben a szabályozó hatóságok zöld utat adnak - jelentette ki Brian Moynihan, a Bank of America vezérigazgatója. A davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott nyilatkozat szerint a bankok készen állnak a kriptovaluták tranzakciós oldalának kezelésére, amint a szabályozási környezet ezt lehetővé teszi - írta a CNBC.
Nagy esésben vannak a mai kereskedésben az európai szélerőművek részvényei, miután Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének első napján leállította az új amerikai tengeri szélenergia-projektek támogatását. Az egyik legnagyobb veszteséget az Orsted szenvedte el, amely a jelentős amerikai kitettsége miatt esett különösen nagyot, írja a Reuters.