Újra előkerült az Északi Áramlat 2 gázvezeték kérdése Németországban. Az ügy előzménye, hogy a Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat két vezetékpárja közül három vezetéken történt robbanás 2022 szeptemberében a Balti-tenger fenekén. Bár a rejtélyes robbantásokról azóta már több elmélet is született, de annak további sorsáról azonban még nem döntöttek az érintettek.
Az időzítés nem tekinthető véletlennek, ugyanis február 23-án előrehozott választásokat tartanak a Németországban, ahol a győztes párttól (koalíciójától) függhet az összesen 10 milliárd euróba kerülő gázinfrastruktúra jövője. A híroldalnak nyilatkozó, az eseményeket ismerő bennfentes személyek szerint a téma igen kényes a német belpolitikában, ezért se meri felvállalni egyik párt sem azt, hogy a választások előtt markáns álláspontot foglal az ügyben.
Egyrészről ott van az a tény, hogy bár a gázvezetékrendszer a Gazprom orosz állami vállalat tulajdonában van (Nord Stream 2 AG) de közben egy milliárd euró összegben fektetett be pénzt a projektbe az állami tulajdonban álló Uniper vállalat - ami ha csak közvetetten is, de a német adófizetőktől származik. Másrészről ott van az az elhatározás, hogy Németország függetleníteni akarja magát az orosz energiahordozók importjától. E kettősség azt eredményezte, hogy az éppen aktuális német vezetés lényegében harapófogóba került a kérdésben.
Az új, kiszivárgott tervek viszont arról szólnak, hogy
a németek a vezetékszakaszt Finnországból importált zöld - megújulóenergiából termelt - hidrogén szállítására használnák.
Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékei közül - ami összesen négy darabból áll - az egyik érintetlen maradt. Bár a robbanások megrongálták az Északi Áramlat mindkét ágát, de az Északi Áramlat 2 vezetékei közül az egyik sértetlen maradt. Ez azt jelentené, hogy bár jelenleg üzemen kívül van, azt a megfelelő előkészítés után már üzembe is tudnák helyezni a hidrogén szállításához.
Ezt látszik megerősíteni Udo Philipp, a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium államtitkárának nemrégiben Finnországban tett látogatása is, mely során a két ország megvizsgálta a hidrogén Finnországból történő behozatalának lehetőségeit.
Németország és Finnország elő kívánja mozdítani egy hidrogénimport-folyosó létrehozását Németország és más, a Balti-tengerrel határos országok számára, és különösen a régió megújuló energiaforrásokban rejlő potenciáljának kihasználását
- mondta a találkozó kapcsán egy minisztériumi szóvivő.
Ez megoldást nyújthat mindkét problémára, hiszen a befektetés megtérülése mellett az orosz földgázra sem kellene visszatérnie az országnak. Persze csak akkor, ha valóban nem akar. Ugyanis az is felmerült a hírlap információ szerint, hogy egy "megfelelő" koalíció mellett még akár az is felmerülhet opcióként, hogy újra orosz gázt szállítsanak a vezetéken.
Azonban van egy kis probléma, mert a döntés meghozatalára már alig van ideje Németországnak. A svájci bíróság január 9-én már egyszer meghosszabbította a csődvédelmi eljárás kérelmének elbírálását, azonban ez volt az utolsó lehetőség erre. Ez azt jelenti, hogy a német kormánynak legkésőbb május 9-ig el kell döntenie, hogy mit akar az Északi Áramlattal, különben azt kockáztatja, hogy a csődvédelmi eljárás során a csővezetéket tulajdonló vállalatot felszámolják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images