Tavaly 18,9 millió turista látogatott Horvátországba és 104,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 37 százalékkal, a vendégéjszakáké 25 százalékkal volt több az előző évinél - közölte hétfőn a horvát turisztikai minisztérium, az általa elindított eVisitor rendszer adatai alapján.
Lassan minden karácsonyra időzít egy biztosítóvásárlást a magyar állam: egy éve az Aegon és az Union 45%-ának a megvásárlását jelentették be, most pedig a Posta Biztosító 67%-át vette meg a német Talanxtól ismeretlen áron, így a teljes biztosító az államé lett. Hogy teljes legyen a kép, szentestére egy újabb adóemelést is meglépett a kormány, amivel nagyjából a másfélszeresére emelte a még többségében külföldi kézben lévő szektor pótadó-terhelését. Egyes biztosítók veszteségessé válhatnak a különadótól, miközben amúgy is romlik a tőkemegfelelésük, mindez pedig felgyorsíthatja a külföldiek kivonulását.
Japán pénzügyileg ösztönözné a szülőket arra, hogy minél többen költözzenek vidékre a fővárosból, ennek elősegítésére gyerekenként egymillió jent adna a kormány – számol be a hírről a Financial Times.
Alig, hogy kezdett feleszmélni a világ a koronavírus járvány okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznünk: az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő energiaárak, az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció, majd a jegybankok agresszív kamatemelései nem mindennapi kihívás elé állították a gazdasági szereplőket. Ezt követően pedig a 2023-as év is érdekesnek ígérkezhet, a Saxo Bank elemzői pedig összeállították szokásos újévi előrejelzésüket, melyek között találunk igencsak meghökkentő eseményeket.
Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett arra, hogy jövőre folytatja az ország nyugdíjrendszerének népszerűtlen átalakítását, amely gyakorlatilag arra kényszeríti az embereket, hogy tovább dolgozzanak - számol be a Bloomberg.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
Az uniós megújulóenergia-cél 45 százalékra emelésével és teljesítésével meg lehetne felezni az EU 2030-ast gázimportigényét a 40 százalékos cél eléréséhez képest. Bár a célszám a tagállamokra nézve nem kötelező, a magasabb közös cél teljesítése a jelenleg 21 százalékos céllal rendelkező Magyarország gázfüggőségének drámai mértékű csökkenését is maga után vonná, több milliárd eurós megtakarítást hozva a gázköltségekben - áll egy új elemzésben. Az Unió az utóbbi időszakban fokozta a nap- és szélerőmű-telepítés tempóját, és van esély a magasabb arány elérésére is, de az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság és Európai Parlament által javasolt "legalább" 45 százalékos cél helyett a minimum 40 százalékos arányt támogatta.
Az S&P Global Mobility közzétette 2023-as autóipari előrejelzését, amelyben a szakértők elsődlegesen az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokra, számos piacon pedig a romló gazdasági kilátásokra hívják fel a figyelmet. A kockázatok ellenére úgy gondolják, jövőre elkezdődhet a globális járműpiac fellendülése, a gyártás felpörgetése, a koronavírus-járvány előtti szintek elérésére viszont még hosszú éveket kell várnunk.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december közepén jelentette be, hogy tárgyalások indulhatnak a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között. Az alapján, hogy Kína mindössze évi 5,5 milliárd köbméter gáz beszerzéséről tudott megállapodni Katarral, Magyarország valószínűleg nem számíthat évi több milliárd köbmétert garantáló szerződésre. Ezzel együtt, ha megszületik az alku, az évtized közepétől fontos szerepet tölthet be a tervek szerint egyre kisebb gázigényű hazai ellátásban az esetleges ománi, algériai és türkmén forrásokkal együtt. Bár még nagyon sok a kérdőjel, mindez az egyéb piaci forrásokat is figyelembe véve akár azt is jelentheti, hogy a 2030-ra lényegében megszüntethető lenne Magyarország orosz gáztól való függése.
Ázsiából indultak, és úgy tűnik, hamarosan Európában is megvetik a lábukat a "svájcibicska-alkalmazások", vagy más néven szuperappok. Kína, Szingapúr, Vietnám és Indonézia egyedi digitalizációs fejlődésének köszönhetően ezek a multifunkciós applikációk már igen komoly, helyenként milliárdos felhasználói bázist is fel tudnak mutatni. A hullámot a bankok is megpróbálják meglovagolni, akik sikerrel építhetnek meglévő ügyfélkörükre. Cikkünkben bemutatjuk, miről szól a jövőnket várhatóan alaposan felforgató digitalizációs trend, és sorra vesszük a legnagyobb szereplőket is.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Egyre több a betöltetlen egészségügyi álláshely, egyre több beteg jut egy háziorvosra, miközben csökken a gyermekorvosi praxisok száma - derült ki a KSH elemzéséből. A legkisebb településeken élők számára nem mindig hozzáférhető helyben a háziorvosi szolgáltatás. A háziorvosi praxisok 10%-át helyettesítésben látták el, döntő többségében nem volt orvos, az ilyen jellegű helyettesítéses ellátások száma az utóbbi évtizedben közel háromszorosára emelkedett.
Hiába került 2022 novemberében egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba, még mindig kitartott a vásárlók lendülete, igaz már vagy 50 új lakással kevesebb kelt el 2022 őszén, mint egy negyedévvel korábban. Mutatjuk, hogy hol, és milyen lakásokra volt kereslet még egy ilyen válságos időszakban is.
Látszólag komoly erőre kapott a forint az év utolsó két hónapjában, hiszen az októberben még 430 feletti euróárfolyam december végére 400 közelébe süllyedt. Ha azonban jobban megnézzük, akkor még így is a világ legrosszabbul teljesítői devizái között volt 2022-ben a magyar fizetőeszköz, a kockázatok csökkenésénél sokkal nagyobb szerepe lehetett a dollár év végi gyengülésének a szépítésben.
Meghirdette a 2023 január 2-ától érvényes fürdőbelépő árakat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Kft., amely a fővárosi gyógyfürdők többségét üzemelteti. Fürdőtől és jegytípustól függően az áremelés 10-33 százalék között mozoghat - írja a Spabook.net.
Hatalmas károkat okoz a háztartásoknál az energiaszegénység, az energiapiaci folyamatok olyan helyzetet idéztek elő, ami minél hamarabbi beavatkozást igényel. Mivel a háztartások jövedelmi helyzete csak romlik az inflációval, illetve az energiaárak itthoni csökkenése sem várható egyhamar, a fogyasztás csökkentése maradt az egyetlen út, hogy ne eméssze fel a legsérülékenyebb háztartásokat teljesen a rezsiszámlák kifizetése. Egy bizonyos pont után azonban a fűtés visszafogása egészségügyi kockázatot jelent, így az otthonok energiahatékonyságának növelése irányába kellene lépéseket tenni. Különös tekintettel azokra a korszerűtlen, szigeteletlen családi házakra, amelyek óriási energiapazarlók, de egyben nagy megtakarítási potenciállal is rendelkeznek. Összefoglalónkban a magyar energiaszegénységgel, a lakóingatlan-állomány gázfelhasználsával és rezsiköltségeivel, illetve a lehetséges fűtési energia megtakarításával foglalkozunk.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Már a hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A vállalat részvényei a karácsonyt megelőző héten éves csúcson jártak és már a történelmi rekordot közelítették, az új különadó azonban negatív hír, számításaink szerint ugyanis az idei és a jövő évi profit számottevő részét elviheti.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
A járványidőszak nagy nyertese volt a kriptopiac, hiszen a "végtelen pénz", a nullaközeli kamatszintek, és a bőséges likviditás megtalálta az útját az olyan piaci szegmensek felé, amelyek erősen spekulatívnak számítanak. Viszont akármennyi pénz áramlott a kriptopiacba, akármekkora nevek szólaltak fel az iparág mellett, a makrogazdasági széljárás megváltozása megmutatta, hogy ez a piaci szegmens továbbra sem tudta levetkőzni azokat a gyerekbetegségeit, amelyekről korábban is ismert volt, és amelyek miatt továbbra is extrém kockázatosnak befektetési eszköznek számítanak a kriptovaluták. Az idei év megmutatta, hogy amikor beüt a krach, akkor nagyon nagyot tud ütni a kriptopiacon: kriptovaluták omlottak össze órák leforgása alatt, cégek dőltek be, és végül mindennek a tetején csődbe ment a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.