Az amerikai államkötvénypiac a héten súlyos likviditási válság jeleit mutatta, miután a 10 éves hozam 2001 óta nem látott mértékben, közel 0,5 százalékponttal emelkedett. A piacok megingását Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan vámpolitikája, a Fed óvatos reakciói és a befektetői bizalom látványos visszaesése egyaránt táplálta – írja a Financial Times.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
Pénteken hajnalban durva mozgással hároméves mélypontra ütötték a dollárt az euróval szemben 1,14 közelében, miután áttört előbb egy 17, aztán egy 14 éves trendvonalat az árfolyam. Emiatt a forint a zöldhasúval szemben 358-nál átmenetileg féléves csúcsra ugrott hajnalban. Aztán pénteken délig a dollárt még tovább ütötték, de közben a forint is hanyatlott az euróval szemben, átlépték a jegyzések a 410-es szintet, így új kéthavi mélypontra bukott az euróval szemben a forint. Az S&P kilátásrontásának megjelenése után óvatos gyengüléssel reagált a forint.
A magyar gazdaság kilátásai is terítékre kerülnek a Portfolio következő befektetői klubján, ahol neves közgazdászok vitatják meg az aktuális világgazdasági fejleményeket, gazdaságpolitikai döntéseket, monetáris politikai irányokat.
Maradt a BBB- kategóriában a magyar államadósság besorolása, viszont az eddigi stabilról negatívra változtatta a kilátást a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő a péntek esti döntésében. Az indoklásban az szerepel, hogy megnövekedett a magyar gazdaságban a stagfláció kockázata, és a parlamenti választások előtti időszakban még további költségvetési lazítás várható, ami tovább emeli a már eleve magas magyar adósságrátát. Azzal is foglalkoznak a hitelminősítő szakemberei, hogy a költségvetési politikában várható lazítás megnehezítheti az MNB dolgát, romolhat a fiskális és monetáris politika közötti összhang és még a kamatemeléseket sem zárja ki az S&P Ratings. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható.
Hatalmas kilengéseket láthatunk a világ tőzsdéin: tegnapelőtt még annak örültek kitörő lelkesedéssel a befektetők, hogy Donald Trump amerikai elnök Kína kivételével egy 90 napos szünetet rendelt el a vámintézkedéseknél, tegnap viszont már újra az eladók kerültek fölénybe az amerikai tőzsdéken, ahol a vezető indexek 2,5-4,5 százalék mínuszba estek. Ma reggel jól indult a nap az európai börzéken, jött azonban a hangulatromlás, mivel bejelentette Kína, hogy 84%-ról 125%-ra emelik az amerikai termékekre a vámokat, válaszul Trump elnök tegnapi bejelentésére. Estére az amerikai tőzsdék is elindultak felfelé, és végül a három fő index az egész hetet a pozitív tartományban zárta.
Május 8-án lesz a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni! Információ és jelentkezés.
Az amerikai vállalatok sorra emelik áraikat vagy vezetnek be vámfelárakat a Trump-adminisztráció új vámtarifái miatt. A 10%-os általános vám és a Kínára kivetett akár 145%-os teher különösen sújtja az importáló cégeket, amelyek a költségek egy részét a fogyasztókra hárítják. Egyes márkák nyíltan feltüntetik a „Trump-vámot” a vásárlások során, míg mások promóciós akciókkal próbálják enyhíteni a hatást. A bizonytalan helyzet felhalmozásra és pánikvásárlásra ösztönzi a fogyasztókat.
Donald Trump elnök bejelentette, hogy újabb öt ügyvédi iroda kötött megállapodást az adminisztrációval, összesen legalább 600 millió dollár értékben vállalva pro bono jogi munkát – írja a CNBC.
Az amerikai 10 éves államkötvények hozama pénteken emelkedett, és a legnagyobb heti növekedés felé halad több mint 23 éve, miközben a befektetők továbbra is aggódnak a kötvénypiaci kiáramlás miatt a volatilis kereskedési hét után. A rövid lejáratú hozamok viszonylag alacsonyabb szinten maradtak a hosszúhozamokhoz képest, mivel a piacok a Fed-kamatvágását várják a belassuló amerikai gazdaság maitt.
Az Európai Bizottság új stratégiát dolgoz ki a közegészségügyi fenyegetések – köztük fertőző betegségek, antibiotikum-rezisztencia, valamint vegyi, biológiai vagy nukleáris veszélyek – kezelésére. Az uniós végrehajtó testület közzé tette a tervezetét, amire mindenkitől reakciót várnak.
A 2025. tavaszi tőzsdei vérengzés elől a közkedvelt, szuperalacsony költségű ETF-ek befektetői sem menekülhettek: mind az amerikai, mind az egész világ részvénypiacát lefedő alapok 10-20% közti bukóban vannak év eleje óta. Azonban a nagy pánikolás közepette arról sem szabad megfeledkezni, hogy hosszabb távra visszatekintve igen jól tejeltek ezek a befektetések. Az általunk most megvizsgált, legnépszerűbb ETF-ek öt év leforgása alatt jellemzően 80-100% közötti összesített hozamot produkáltak, azaz a Covid-járvány kitörése óta meg is duplázhatták a befektetők pénzét. Sőt, aki forintban számol, még nagyobb hozamokat láthat, hiszen az utóbbi években sokat gyengült a magyar deviza.
A BNP Paribas friss elemzése szerint az Európai Unió márciusban elfogadott védelmi beruházási tervei történelmi léptékű finanszírozási erőfeszítést igényelnek. Azonban több nehézséget is látnak a megvalósíthatóságban, nagyon túlterhelt lehet a következő közös költségvetés.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében történelmi kontextusba helyeztük, hogy mi vezethetett Donald Trump azon döntéséhez, hogy vámokkal próbálja meg stabilizálni Amerika külkereskedelmét. Szó esett arról is, hogy milyen új pólusok alakulhatnak ki a világban, és mindez milyen következményekkel járhat Magyarország számára. Vendégünk Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt. A második részben azt vizsgáltuk, hogy állhat-e valamilyen tudatos energiapiaci stratégia az amerikai vámintézkedések mögött – egy olyan terv, amely akár az olajárak zuhanásához is hozzájárulhatott. Erről Mohos Kristófot, a Portfolio olajipari elemzőjét kérdeztük.
A 2022. nyári rezsiátalakításkor meghatározott átlagfogyasztáshoz képest a földgáz esetén kb. 25%-kal, a villamosenergia esetén csaknem 10%-kal kevesebb mostanában a magyar háztartások átlagfogyasztása, azaz a kormány akár jócskán csökkenthetné azt a két plafon értéket, ameddig rezsivédett áron jár a gáz és az áram. Ezzel költségvetési spórolást tudna elérni a Rezsivédelmi Alapban, hiszen többen többen lógnának a két plafon fölé, másrészt további energiamegtakarításra is ösztönözhetné a háztartásokat. A Portfolio háttérinformációi szerint azonban nem készül a plafon értékek csökkentésére a kormány, és a 2026-os költségvetést is a mostani rezsiplafonok mellett tervezi meg. Mindezzel párhuzamosan viszont készül egy újabb "nagy rezsicsata" Brüsszellel, amely lényeges költségvetési következményekkel is járhat vagy a háztartások, vagy az állami költségvetés szintjén.
A HungaroMet Facebook-on közzétett időjárás előrejelzése szerint hétvégén alapvetően nyugodt, napos időre lehet számítani, míg vasárnap este lehet csak jelentősebb felhőképződésre számítani. Hétfőn és kedden azonban egyre többfelé várható csapadék országszerte.
Üzleti és rendszerirányítási szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná válik az elmúlt években kibontakozó napenergia-boom. Az ellentmondásos helyzet feloldására főként a rugalmasan használható akkumulátoros energiatárolók adhatnak választ. A tavalyi évben áttörés tapasztalható, a legnagyobb energiaipari szereplők tárolókapacitás-bővítése legitimálták a technológiát a piacon. A beszerzési ár rohamosan csökken, de még mindig jelentős befektetést igényel, piaci konstrukciókban viszont akár már 5 év alatt megtérül, ugyanakkor a banki finanszírozásnak is nyitnia kell az energiatárolók felé. A Portfolio Józsa Gábort, a Smart Grid Solutions akkumulátoros ipari energiatárolókkal foglalkozó vállalat ügyvezetőjét kérdezte a technológiai fejlődésről, újrahasznosításról, üzleti lehetőségekről, és arról, hogy miért előnyös, ha olyan világszintű, minőségi akkugyártó, mint a Gotion áll a vállalat mögött, amely Európában is folytat gyártási tevékenységet, ráadásul a Volkswagen a fő részvényese.
A globális figyelem most a vámokra szegeződik: az Egyesült Államok és Kína éles csatát vív a területen. Ám miközben a világ a kereskedelmi adok-kapokra koncentrál, Kína közben csöndben felépítette a saját digitális pénzügyi infrastruktúráját — egy olyat, amely már nem az amerikai dollárra és nem a SWIFT-rendszerre épül. Hogyan formálja át a digitális jüan és az mBridge platform a nemzetközi elszámolási rendszert — és miért nem kell mégis temetni a dollárt? A cikk szerzője előadónk lesz május 27-ei Financial IT rendezvényünkön, regisztráció itt!
A bevétel és az egy részvényre jutó nyereség soron is verte az elemzői várakozásokat a Morgan Stanley, amit a nagybank elsősorban annak köszönhet, hogy a piaci volatilitás hatására 45%-kal ugrott meg a részvénykereskedési üzletág bevétele - számolt be róla a pénzintézet. A nyitás előtti kereskedésben 0,4%-kal erősödik a bank részvényárfolyama.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójának kedd reggel lesz a bizottsági meghallgatása az Országgyűlésben. A miniszterelnök javaslatára ugyanis az MNB új alelnöke lehet. A kedd reggeli meghallgatásról a Portfolio-n élőben fogunk tudósítani.
Nőtt a Wells Fargo profitja az első negyedévben a vagyonkezelési üzletág erős teljesítményének köszönhetően - számolt be róla a bank. A profit 4,89 milliárd dollárra, részvényenként 1,39 dollárra emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 4,62 milliárd dollárral és részvényenként 1,20 dollárral szemben. A bank részvényeinek árfolyama 1%-ot erősödik a nyitás előtti kereskedésben.