Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak szerdán kiadott egyik jelentéséből. Az is kiderült a jelentésből, hogy Magyarországon voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban más uniós országok állampolgárai, 74 százalékuk román, 17 százalékuk szlovák volt.
A kontinensre valósággal beömlő LNG-szállításoknak is köszönhetően a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt sikerült Európának leválnia az orosz gázról. A cseppfolyósított földgáz importjának felfutásában a legnagyobb szerepe az Egyesült Államoknak volt, a kontinens energiaellátásában pedig várhatóan a jövőben is egyre nagyobb szerepe lesz az észak-amerikai régiónak - van azonban egy szcenárió, egy igazi „fekete hattyú” jelenség, aminek a bekövetkezése fenekestül forgatná fel ezt a várakozást.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.
Két egymást követő napon két magyar kormánytag is egyértelmű aggódását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Török Áramlatot is felrobbanthatják, illetve valamilyen szabotázs érheti, és így a miniszterelnök szavai szerint a magyar gazdaság ütőerét érné támadás.
Közzétette negyedik negyedéves és éves eredményeit a 4iG, amelynek számai tükrözik a cégnél zajló jelentős távközlési expanziót, a bevétel és az EBITDA ugrásszerűen megnőtt. Az adózott eredmény szintjén mind a negyedév, mind a teljes év veszteséges lett, ami elsősorban a jelentős értékcsökkenési leírás számlájára írható, ezek a hatások azonban a jövőben szignifikánsan csökkenhetnek a közlemény szerint. A cégnél idén a szinergialehetőségek kiaknázásán, a keresztértékesítési csatornák kiépítésén és az infrastruktúra konszolidálásán lesz a hangsúly a közeljövőben, és azt is közzétette a 4iG, hogy a Vodafone számaival együtt mekkora bevételre és eredményre számít idén.
Az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a magyarországi villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztési igénye, elsősorban mint a napelemes beruházásokat akadályozó tényező. Az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitás és a fogyasztói igények bővülése világszerte hasonló kihívásokat okoz az elosztói és átviteli hálózatokban, ezért az előttünk álló években kulcsfontosságú fejlesztésekre kell sort keríteni a rendszerben. A vonatkozó hazai fejlesztési terv két fő célja az ellátásbiztonság megőrzése mellett további jelentős, az energiastratégiai célokat meghaladó megújulós termelő kapacitás integrálása, de miközben jelentős új nagyfogyasztói igényekkel kalkulál, az új szélerőművek és az energiaközösségek hazai térnyerésének várható hatásaival nem.
Tisztességesnek nevezhető teljesítménynövekedéssel zárta 2022-t a CIG Pannónia: a díjbevételek 42%-os növekedése mellett a profit 8%-kal bővült volna, ha nincs a kormány által tavaly bevezetett pótadó, amely végül a biztosító tisztított profitjának mintegy egyharmadát vonta el: 599 millió forintot. Így végül az előző évinél 28%-kal kisebb, 1,2 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet a társaság.
Több tekintetben rekordokat hozott a 2022-es pénzügyi év utolsó három hónapja a Richternél, pozitívat és negatívat egyaránt: csúcsot döntött a negyedéves bevétel, a teljes éves bevétel masszívan emelkedett és meghaladta a 800 milliárd forintot, de eközben az adózott eredmény szintjén komoly veszteséget könyvelt el a cég, amire az utóbbi húsz évben nem sokszor volt példa. Az egész évet nagyban segítő devizaárfolyam-változások a hazai gyógyszergyártó ellen fordultak az utolsó hónapokban, beütött a költséginfláció és a karácsonyi meglepetésként kivetett gyógyszeripari különadó jelentős egyszeri költséget rótt a vállalatra. De ezen negatív hatások sem tudták meggátolni a Richtert abban, hogy a teljes 2022-es évben ne csak a bevétel, de a nyereség is új csúcsra menjen.
Nemcsak az állampapírpiaci hozamok, a bankközi kamatlábak is emelkedtek februárban, tovább mélyítve a piaci kamatszint és a kormány által rögzített kamatstopszint közötti szakadékot az érintett hitelszerződéseknél. Az MNB friss adatai alapján a BUBOR rekordközeli szinten tartózkodik, így egy tipikusnak mondható, 7 éves hátralévő futamidejű, 5 millió forintos fennálló tőketartozású hitel törlesztőrészlete a kamatstop nélkül nem 71 ezer, hanem 109 ezer forint körül járna. A kamatstop megszüntetése tehát jelentős sokkhatással járna most az adósok számára, és jelen állás szerint 18% körüli lakáshitelkamatokat hozna. Egyelőre nem látszik a fény az elvileg június 30-áig tartó „kamatstopalagút” végén.
Már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a sokak által elképzelhetetlennek hitt agresszió hatalmas sokkot okozott a globális energiapiacokon, és alapvetően felborította Oroszország és legnagyobb üzleti partnere, az Európai Unió kapcsolatát. Az ukrajnai inváziót megelőzően Oroszország volt a világ legnagyobb olaj- és földgázexportőre a globális piacokon, az Európai Unió pedig Oroszország olajexportjának mintegy 50 százalékát, gázexportjának pedig több mint 60 százalékát vásárolta fel. A Nemzetközi Energiaügynökség már hónapokkal az inváziót megelőzően is több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy Oroszország manipulálja a földgázpiacot azáltal, hogy csökkenti az Európába irányuló szállításait, ami az árak emelkedését eredményezte, pontosan akkor, amikor az Ukrajnával szembeni feszültségek fokozódni kezdtek. Az Ukrajnában óriási humanitárius tragédiát okozó orosz háború egyéves évfordulóján az IEA vezére szerint elérkezett a pillanat, hogy értékelje az energiavilágot érintő hatásokat, és előre tekintve elgondolkozzunk azon, hogy mi várhat ránk a jövőben.
Holnap teszi közzé a Richter negyedik negyedéves eredményeit, amelytől az elemzők kétszámjegyű bevételnövekedést és a bruttó fedezeti szint javulását várják, az adózott eredmény viszont zuhanhatott a karácsonykor bejelentett különadó következtében – derül ki a Portfolio elemzői konszenzusából.
Újabb céggel bővült idén a BÉT Xtend portfóliója, a Chameleon Smart Home Nyrt. okosotthon megoldásokat fejlesztő cég a Hiventures segítségével tette meg a startupok életében szokatlanul nagy lépést, amely más induló vállalkozások számára is példaként szolgálhat. A smart home megoldások az energiaválság hatására teljesen más megvilágításba kerültek, és a szegmensben óriási robbanás tapasztalható. A vállalat hiánypótló hardvereket és szoftvereket fejleszt, amelyekkel a magyar piacon kívül a régiós országokban és már Kanadában is jelen vannak. A Portfolio Szarvas Pétert, a cég igazgatótanácsának elnökét, illetve Szluha Dénest, a Hiventures startup üzletágvezetőjét kérdezte az okosotthon megoldások piaci lehetőségeiről, a tőzsdei bevezetés előnyeiről és a növekedési kilátásokról.
A magas világpiaci energiaárak ellenére az orosz kormány bevételei vészesen fogynak. A tavaly év eleji robbanásszerű bevételnövekedés után az évet végül a vártnál nagyobb deficittel zárta a büdzsé, a kormány hiánycélja sem teljesült. A hiány elszállása ellen a kormány úgy védekezett, hogy a szokásosnál még jobban rátenyerelt az energiabevételekre: gigantikus különadót vetett ki a magas gázárak miatt nagyot kaszáló legnagyobb gázszolgáltatóra, és a hiány csökkentése érdekében további különadók vannak napirenden. A költségvetés idén lyukadhat ki igazán: a januári hiány a vártnál sokkal nagyobb lett, és ha minden tényezőt figyelembe veszünk, nem sok esély látszik rá, hogy a költségvetés bevételei jelentősen nőjenek, kiadásai mérséklődjenek. Egyelőre tudja finanszírozni magát az orosz kormány a belső piacról, és a Nemzeti Jólét Alap tartalékai is rendelkezésre állnak még, de a költségvetési folyamatok változásának hiányában eljöhet az igazság pillanata, amikor Putyin kormányának döntenie kell, hogy vagy a háború finanszírozását, vagy a gazdaság támogatását fogja visszafogni.
A magyar fővárosban az egyik legsúlyosabb a klímára és egészségre egyaránt káros nitrogén-dioxid-szennyezési helyzet a 28 vizsgált európai főváros közül; a légszennyező anyag kibocsátása 2022-ben Budapesten már április 25-én átlépte az éves határértéket.
Az operatív programok és a helyreállítási terv fejlesztései kapcsán érkező 12 100 milliárd forintnyi uniós forrásból mintegy 6200 milliárd forint értékű beruházási volumen jelentkezik az építőipar számára. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiuma közös kibővített ülésén ismertette a 2021-2027-es európai uniós fejlesztési időszak forrásfelhasználásának keretrendszerét az építésgazdaság szempontjából.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
Bőven van mit lefaragnia Magyarországnak a halálos közúti balesetek számából, ugyanis az egymillió főre vetítve 10 fővel magasabb, mint az uniós átlag. A sereghajtók között zömmel a régiós országok vannak - derül ki az EU friss adataiból, amelyet az Eureporter dolgozott fel.
Elbocsátásokba kezd a BASF a költségcsökkentési intézkedések jegyében, a vegyipari vállalat 2600 főtől válna meg, ami globális munkaerejének 2 százalékát teszi ki. A cég már készül az olcsó orosz gáz nélküli időkre, a vezérigazgató szerint Európa a túlszabályozás és a magas költségek miatt szenved. A cég idő előtt leállította a saját részvény vásárlásokat is – írja a Bloomberg.
Töretlen népszerűségnek örvend napjainkban az ázsiai K-pop zenei műfaj, az olyan népszerű fiú és lánybandák, mint a BTS, a Blackpink, vagy a Twice pedig az ázsiai kontinens után már sorra hódítják meg a világot több száz milliós, olykor pedig bőven egy milliárd feletti megtekintéseikkel a legnagyobb videómegosztó portálokon. A műfaj körül kialakult hype érthető módon nem mindennapi lehetőségeket tartogat a különböző kiadócégek számára is, akik egymással versengenek a minél nagyobb piaci részesedésért, az elmúlt hetekben pedig különösen nagy figyelem övezte a K-pop világát, miután a két legnagyobb dél-koreai zenei vállalat, a világhírű BTS-t is menedzselő Hybe versengésbe kezdett a Kakao Corporationnal az egyik leghíresebb dél-koreai kiadó, az SM Entertainment feletti irányítás megszerzéséről. A konfliktus végül valóságos családi háborúvá torkollott, a szembenálló felek között pedig olyan vádak is előkerültek, mint az offshore ügyletek, vagy a Hybe esetleges monopolhelyzetének az iparra gyakorolt káros hatásai.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.