Keresett kifejezés: regu | Találatok száma: 2091 Új keresés
Még ma benyújtja az amerikai és az európai hatóságokhoz az engedélykérelmet a koronavírus-vakcinájára a Moderna – közölte a cég. A klinikai tesztek végső eredményei alapján a vakcina 94,1 százalékos hatékonyságú a koronavírus-fertőzés kivédésében– írja a The Wall Street Journal.
Nagy változásokat hozott 2020 a hazai ingatlanpiacon. Sokan találgatták korábban, hogy milyen esemény, hogyan és mikor vethet véget a 2014 óta tartó töretlen szárnyalásnak, azt azonban senki nem gondolta, hogy ez egy, a világgazdasági folyamatokon kívül eső járvány formájában érkezik meg. A Covid-19 elleni védekezés szinte hetek alatt formálta át az ingatlanpiacot. Míg egyes területek a túlélésért küzdenek, máshol a bevezetett intézkedések indították csak el az igazi fejlődést. A többség azonban kivár, tervez, számol, miközben újragondolja piaci helyzetét. Az élet tehát nem állt meg, a korábban elkezdett fejlesztések folytatódnak, ahogy tranzakciókat is látunk, de kétségtelen, hogy olyan átalakulások küszöbén állunk, amelyek hosszú évekre megváltoztatják a ma ismert ingatlanpiacot. Ennek szellemében ötödik alkalommal készítettük el az iparági toplistát a hazai piac legfontosabb szereplőiről, melyben a korábbi évekhez hasonlóan cégvezetők, tulajdonosok, befektetők, fejlesztők is bemutatkoznak, közülük sokan olyanok, akik először szerepelnek a listán. És nemsokára további 4 extra minilistával is jelentkezünk még, amikben a piac további befolyásos szereplőit mutatjuk be. Jó böngészést!
Az easyJet bevételei több mint 50 százalékkal csökkentek a szeptemberben záruló üzleti évükben, derül ki a társaság ma közzétett jelentéséből. A vállalat közölte, hogy az év utolsó 3 hónapjában előreláthatólag a kapacitásai csak mintegy 20% százalékát használja ki.
Nem fog unatkozni Joe Biden, ha egyszer átveszi a világ legerősebb katonai erejével és legnagyobb gazdaságával rendelkező Egyesült Államok irányítását: egy rakás olyan nemzetközi krízissel kell szembenéznie, melyet elődje, Donald Trump, sőt még volt főnöke, Barack Obama sem tudott megoldani. Néhány amerikai érdekek ellen fellépő ország Trump alatt csak még erősebb lett: ilyen Észak-Korea, amely már atomfegyverekkel rendelkezik vagy éppen Irán, amely számos régiós konfliktusba kezdett el beavatkozni. De eltávolodott az Egyesült Államoktól például Törökország is és Kína expanziója is felgyorsult a régióban. Emellett tombol a koronavírus-krízis és Trump teljesen elhanyagolta a klímaváltozás kérdését, ami hosszú távon kritikus problémává hízhat. Mit tervez Joe Biden kezdeni ezekkel a fenyegetésekkel, krízisekkel? Nézzük.
Megvan az amerikai elnökválasztás eredménye, a demokrata Joe Biden lesz az Egyesült Államok vezetője a következő négy évben - érdekes kérdés, hogy mindez mit jelenthet a feltörekvő elektromosautó-gyártók, többek között a Tesla számára? Egyrészt elmondható, hogy a demokrata elnök tervei a tiszta energiafelhasználással és gyártással kapcsolatban minden bizonnyal új kormányzati intézkedéseket fognak eredményezni, ez leginkább az amerikai elektromos-autógyártók előnyére fog válni. Ezzel szemben a különböző munkaügyi, pénzügyi és egyéb szabályozások erőltetése megnehezítheti a Tesla és cégvezére Elon Musk számára, hogy feszegessék határaikat. Cikkünkben megnéztük, mire számíthatnak a befektetők a demokrata Biden elnöksége alatt, illetve mit gondolnak jelenleg az elemzők a Tesla jövőjével kapcsolatban.
Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, irányításával – többek között - gazdaságpolitikai fordulat jöhet az országban, bár, hogy milyen konkrét lépéseken keresztül, az nagyban függ majd attól, hogy egy valószínűleg republikánus többségű szenátussal milyen lesz az együttműködése a demokrata elnöknek. Ha Biden megvalósítja programját, abból egyértelműen profitálhat több vállalati szektor, mint például a megújuló energiával, elektromos autók gyártásával vagy infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó cégek, de lesznek olyanok is, mint például az olajipar, amelyek annak örültek volna, ha Donald Trump marad hivatalban. Hangsúlyeltolódások tehát lesznek, amelyek a tőzsdei árfolyamokban is tükröződnek majd, összességében azonban elmondható, hogy a következő hónapok egyre inkább újra az amerikai jegybank esetleges likviditásösztönző lépéseiről, és a koronavírus-járványról fognak szólni. Bár nem a demokrata elnök + republikánus többségű szenátus az elképzelhető legjobb forgatókönyv a tőzsdéknek, a bizonytalanságnál még ez is jobb, így rövid távon folytatódhat a rali, a technikai kép biztató, könnyen új történelmi csúcsra emelkedhetnek a vezető amerikai részvényindexek.
Észak-Korea kemény dió lesz a november 3 után megválasztott amerikai elnöknek, legyen az Joe Biden vagy Donald Trump. Kim Dzsongun országa már több mint 100 atomfegyverrel rendelkezhet, mire az új elnök hivatalosan is elfoglalja a székét, ráadásul megépítették a legnagyobb járműről indítható ballisztikus rakétát, amit valaha látott a világ. Míg Trump valószínűleg folytatná a nagy publicitásnak és kevés konkrét eredménynek örvendő tárgyalásokat Kim Dzsongunnal, Biden jó eséllyel személyesen szóba sem állna a diktátorral, hanem megbízottakon keresztül próbálna vele egyezkedni. Az utóbbi nem meglepő, hiszen úgy tűnik, Kim Dzsongun kifejezetten megveti Bident, akit veszett kutyának és haldokló, demens vénembernek nevezett, a volt alelnök pedig brutális zsarnoknak tartja Kim Dzsongut.
Donald Trump elnöksége nagy csalódás volt Oroszországnak. A Putyin-kormány remélte, hogy a republikánus politikus Obamánál barátságosabb Oroszország-politikát követ majd és talán még azt is sikerül elérniük, hogy az orosz gazdaságot megbénító szankciókat feloldják. Ez nemhogy nem történt meg, de a kongresszus által presszionált Trump elnök még növelte is az Oroszországra nehezedő szankciók súlyát. A Trumppal kapcsolatos csalódás ellenére egy Joe Biden elnökség még rosszabb lehet Oroszországra nézve, hiszen míg Trump inkább csak vállát rándítva, külső nyomásra vegzálta az oroszokat, Joe Biden nyíltan ellenséges retorikát folytat Putyinékkal szemben és úgy látja, Oroszország jelenti az Egyesült Államokra nézve jelenleg a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Bárki is legyen az Egyesült Államok elnöke november 3 után, Oroszország nem sok jóra számíthat.
Nagyjából húsz cégből álló listát hozna létre az Európai Unió, melyen azok a nagy internetes óriások szerepelnének, melyeket az átlagnál keményebb szabályokkal reguláznának meg – tudta meg a Financial Times.
A modernkori Amerikai Egyesült Államok talán sosem volt még olyan mentális mélyponton, mint 2020 őszén. Az elnökválasztási kampányban a felek bőven átlépték már azokat a vörös vonalakat, amelyek a 2016-os választás előtt még teljesen elképzelhetetlenek voltak, de még az előző választás során sem gondoltuk, hogy 4 év múlva ide jut a modernkori demokrácia bölcsője. A kampány abnormalitása, a rövid távú politikai érdekek és az aktorok személyiségi torzulásai már eddig is jelentős károkat okoztak az amerikai jogállami intézményrendszerben, tegnap viszont mindez olyan szintre jutott, amelyben már az amerikai vállalatok, az amerikai lakosság megélhetése és a gazdaság hosszú távú kilábalása került veszélybe. A kérdés csak az, hogy a burleszkbe forduló nagypolitikának a következő egy hónapban sikerül-e még korábbi önmaga paródiáját is alulmúlnia. Szinte biztosra vehetjük, hogy igen. Mégis, ebben a példa nélküli kampányban volt két olyan nap, amikor azt hihettük: Amerika megint nagy lesz.
Amerika november 3-án elnököt választ, és a piacpárti Donald Trumppal szemben az egyre inkább balra tolódó demokrata párt Joe Bident jelölte elnöknek. Biden programja szemmel láthatóan baloldali, Trump ezért sokszor szocialistának láttatja őt, összemosva az egyébként centrista jelöltet a párt balszárnyával, valamint olyan, markánsan baloldali politikusokkal, mint Bernie Sanders (aki nem is tagja a Demokrata Pártnak). Bidennek markáns tervei vannak a pénzügyi piacok szabályozására is, amelyekkel nem a lazítás irányába mozdulna el. Valóban van okuk félelemre a vállalatvezetőknek, alapkezelőknek és a vagyonos rétegnek? A helyzet nem ennyire egyértelmű.
A jövőről való gondolkodás művészet, melyben arra kell koncentrálni, hogy mi történhet, nem pedig arra, mi fog történni – mondta a Portfolionak Alan Iny, a Boston Consulting Group (BCG) partnere, aki a jövő heti Budapest Economic Forum egyik külföldi előadója lesz. A tanácsadó cég forgatókönyvekkel és jövőkutatással foglalkozó szakembere szerint a vállalatok számára a mostanihoz hasonló bizonytalan helyzetben az a kulcs, hogy minél több lehetőséget vegyenek számításba, és készüljenek fel rájuk.
A közgazdászok és üzleti döntéshozók egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy a koronavírus-járvány gyökeres átalakulást hoz majd a gazdaságban is, sok eddig ismert tabu dől majd le. Jórészt ezekről lesz szó a jövő héten a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján, ahol a magyar és nemzetközi szereplők különböző nézőpontból világítják meg azt, milyen világ várhat ránk, ha egyszer vége lesz a járványnak.
A Mol 7 éves lejáratú euróban denominált kötvények kibocsátását tervezi, egyelőre a tervezett kibocsátási mennyiség és egyéb adatok nem ismertek. A szervezésben több nagybank is részt vesz.
Közeleg az amerikai elnökválasztás és attól függően, hogy Donald Trump vagy Joe Biden győzedelmeskedik, akár jelentős mozgásokra is lehet számítani a részvénypiacokon. Az idei választás most különösen érdekes, mert két annyira eltérő személy csap össze, amire ritkán volt példa az elmúlt évtizedekben. A befektetők már most igyekeznek helyezkedni és megtalálni a várható győzteseket és veszteseket a tőzsdei vállalatok közül. Bemutatunk néhány részvényt, aminek Biden győzelme kedvezhet, és mutatunk párat, ami Trump győzelméből profitálhat.
Végre szabályozni fogja az Európai Bizottság a kriptoeszközöket, az erről szóló tervezetet ma nyújtják be – írja a CNBC.
A rövidtávú válságkezelés mellett érdemes egyre inkább a hosszútávú hatásokon gondolkodni, azt mérlegelni, mi várhat a világra a következő években a járvány esetleges lecsengésével. Alan Iny, a Boston Consulting Group (BCG) igazgatója négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, melyekre már most érdemes lehet felkészülni a gazdasági szereplőknek, bármelyik is valósuljon meg.
Történelmi jelentőségű megállapodás született a napokban azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is végre elismerték Izraelt és fölvették az országgal a diplomáciai kapcsolatot. Hamarosan újabb szunnita országok csatlakozhatnak az egyezséghez, hosszabb távon pedig ez akár a több mint egy évszázada húzódó és 1948 óta több fegyveres összecsapáshoz is vezető arab-izraeli konfliktus végét is elősegítheti. Nagyon úgy néz ki, hogy Irán lassan teljesen magára marad a régióban, Izrael légiereje pedig hamarosan már közvetlenül fenyegetni fogja a perzsa ország atomlétesítményeit.
Októbertől egy jegybanki rendelet révén akár e-személyivel vagy biometrikus útlevéllel is azonosíthatják digitális úton ügyfeleiket a pénzügyi intézmények Magyarországon. A távazonosítás forradalma pedig megnyitja az utat ahhoz, hogy még több banki vagy egyéb pénzügyi szerződést köthessenek meg az ügyfelek kényelmesen, percek alatt, akár otthoni környezetükből. Ennek akkor is óriási jelentősége lehet, ha folytatódik a koronavírus-járvány.
A svájci pénzügyi felügyeleti szerv, a FINMA bejelentette, hogy végrehajtási eljárást indít a Credit Suisse kémbotránya ügyében.
A globális minimumadó nemcsak egy új adószabály, hanem egy összetett megfelelési kihívás is az érintett vállalatok... 
Hogyan sikerült a józan ész ellenére lépre csalni Jani bácsit olyan sokszor? Lélektani tényezők. The post Miért...
Már számos alkalommal pedzegettem az UEFA és a szövetség égisze alatt futó klubok konfliktusát. Az idei Bajnokok... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ingatlanvásárlás minimális önerővel: Hogyan csökkentsd a kockázatokat? Az...
Alig egy hónapja lépett hivatalba az új amerikai elnök, de az energiapolitika terén máris számos jelentős döntést...
A világon talán a leghírhedtebb zöldrefestési eset a Volkswagen csoport 2015-ben napvilágot látott dízel botránya....
Mégis ki fog itt valaha adómentességet felszámolni?
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
