Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
A Continental az elmúlt pénzügyi évben teljesítette terveit, így a DAX-on jegyzett, Magyarországon is többezer munkavállalót foglalkoztató vállalat a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is közelebb került középtávú céljaihoz. A korrigált üzemi eredmény 31,6 százalékkal nőtt 2023-ban, a nettő eredmény pedig 1,2 milliárd euróra emelkedett. 2024-ben is a piaci szintet meghaladó növekedést tűzte ki az autóipari óriás, és az automotive szektor további erősödését várja.
Februárban 3,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, ezzel folytatódott az infláció csökkenése. Az adat meglepetést jelent: a szakértők előzetesen arra számítottak, hogy a januári 3,8%-hoz képest kissé emelkedni fog a mutató, véget vetve ezzel az egy éve tartó dezinflációnak.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Európában kis csökkenésekkel kezdődött a csütörtöki kereskedés, de napközben olvadtak a mínuszok, az EKB kamatdöntését követően pedig pluszba fordultak az indexek, miután fontos üzeneteket küldött a jegybank. Az amerikai részvénypiacokon is emelkedéssel indul a nap, a technológiai papírok vezetésével. Ma a jegybankároké a főszerep, Lagarde mellett Powell is megszólal délután.
396 fölé is benézett a napokban a forint euróval szembeni jegyzése, a további gyengülést váróknak érdemes lehet elgondolkodni az eurós megtakarításban. Vannak például olyan eurós állampapírok, amelyek 4-5% körüli eurós hozamot ígérnek, sőt, az egyik PEMÁP 8% felett forog jelenleg. Alábbi cikkünkből az is kiderül, hogy már 406-os év végi forint árfolyamvárakozás esetén jobb választás most Euró Magyar Állampapírba fektetni, mint PMÁP-ba.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből, amelyek megerősítették a Portfolio értesüléseit. Cikkünkkel összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Ma Jerome Powell Fed-elnök beszélt a Kongresszusban: többek között azt hangoztatta, hogy a jegybankárok megítélése szerint az infláció még nincs azon a szinten, hogy a kamatláb csökkentésének lehetősége felmerüljön, azonban nem kizárt a kamatcsökkentési ciklus megkezdése az év hátralévő részében - jelenleg a határidős piac azt árazza, hogy júniusban lesz az első kamatcsökkentés. Kifejezetten pozitívan reagáltak Powell szavaira a piacok, mindhárom vezető amerikai részvényidex pluszban van, a hangulatot azonban némileg rontotta az egyik regionális bankkal kapcsolatos legújabb fejlemény, ami után nagyot zuhant a New York Community Bancorp részvénye. Ezen felül ma kijött a Fed Bézs Könyve, amiből kiderült, hogy bár az amerikai gazdaság aktivitása január elejétől február végéig növekedett, de az infláció és a munkaerőpiac ellentmondásos jeleket mutatott, ami bonyolítja a jegybank helyzetét.
A fokozódó geopolitikai kockázatok ellenére sorra döntik az új csúcsokat a világ tőzsdéi, a magas árazások mellett egyre nehezebb biztos kézzel befektetni - ebben a miliőben talán még inkább felértékelődik a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot és eufóriát átélt befektetési legendák iránymutatása. Ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György és Ray Dalio közvetített a negyedik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
A 2023/2024-es tél volt a legenyhébb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 3,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján szerdán.
Mindössze 21 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a túladóztatott magyar biztosítási szektor, ami 11 éves mélypontot jelent. A díjbevételek csak 5,7%-kal növekedtek, reálértéken a korrigált díjbevételek 4,5%-kal visszaestek. A vagyon- és felelősségbiztosítási károk 27 milliárd forinttal nagyobb mértékben rontották az eredményt (főleg a gépjárműkárok miatt), mint az aszályokkal sújtott előző évben. Az MNB szerdán közzétett friss éves adatait elemezzük.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Több nagyobb közlekedési projektet is kiemelt a kormány azért, hogy azokon már az uniós támogatási döntés megszületése előtt is lehessen dolgozni - írja a Világgazdaság. Az érintett beruházások között a Déli körvasút elemei is szerepelnek.
Elromlott a hangulat kedden az amerikai tőzsdéken, az amerikai részvényindexek a korábbi vezető technológiai részvények vezetésével estek, a bitcoin történelmi csúcsra emelkedett, de ott is megérkeztek a profitrealizálók.
A kínai kormány tavalyhoz hasonlóan idénre is 5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki egy ma kiosztott kulcsfontosságú dokumentumban, amelyet „nem lesz könnyű elérni” a kínai miniszterelnök szerint. A hadikiadásokat 7,2%-kal növelik, és 12 új városi munkahelyet terveznek létrehozni, és a gazdasági teljesítmény „cikkcakkokban” történő növekedése is szóba került.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Az Audi Hungária Független Szakszervezet bizalmi értekezlete egyhangú döntéssel utasította el a munkáltató második ajánlatát és határozta meg az AHFSZ új bérkövetelését - derül ki az Audi Hungária Független Szakszervezetének közléséből.