Mindaddig, amíg egy ország szembe nem néz a gazdasági realitásokkal, nem lép le a populizmus útjáról, és nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a valódi, hosszútávú organikus gazdasági növekedést támogatják, addig kénytelen-kelletlen egyre jobban belesodródik a látható és a rejtett elinflálásba – írta friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szombati előadásában részletesen elárulta, hogy a kormány a következő hónapokra milyen inflációs pályával számol. Ez alapján pedig pontosan megmondható, hogy mi most a kormány hivatalos inflációs előrejelzése a 2023-as évre.
Az amerikai gazdaság egy kisebb recesszióval leküzdheti az inflációt - így szóltak legtöbbször az idei évre vonatkozó gazdasági várakozások. Ehhez képest az amerikai munkaerőpiac továbbra is erős, sőt úgy tűnik, hogy a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben még egy sebességgel feljebb kapcsolt. A Commerzbank elemzői felteszik a kérdést: tarthatatlan lett az amerikai recesszióra vonatkozó prognózis? A pontosabb képhez az elemzők megvizsgálták, hogy a múltban bekövetkező recessziók előtti időszakokban hogyan teljesített az amerikai gazdaság. Tanulságos megállapításokra jutottak.
Megtartotta szokásos éves értékelését Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke a Jackson Hole-i konferencián. A jegybankelnök szigorú, de kiegyensúlyozott üzenetet küldött. Elmondta, hogy az amerikai gazdaság túl erős, az inflációs cél eléréshez mindenképp csekélyebb, potenciális szint alatti növekedésre van szükség, és ha ehhez további kamatemelések kellenek, akkor a Fed meg fogja azt lépni. A másik fontos üzenet, hogy a jegybankelnök elmondta: a munkaerőpiaci folyamatok egyre szorosabb összefüggést mutatnak az inflációval, így amennyiben a feszes munkaerőpiac nem válik lazábbá, a Fed közbeavatkozhat. A következő döntések során a jegybank óvatosan jár majd el, de ha szükség lesz rá, tovább fogja emelni a kamatokat. A 2%-os cél nem változik, és azt minden körülmények között eléri a jegybank - mondta.
Argentína, Dél-Amerika egyik legnagyobb gazdasága a recesszió szélén tántorog, mivel a gazdasági aktivitás már a negyedik egymást követő hónapban csökken, ami újabb jele annak, hogy az ország a növekvő infláció és a fokozott politikai instabilitás egy átható válsággá állt össze. A Nemzetközi Valutaalap csütörtökön bejelentette, hogy 7,5 milliárd dollárnyi segélyt folyósít az országnak, amely talán megelőzi a krízis elmélyülését.
Egy interjúban James Bullard, az amerikai Fed döntéshozó testületének veteránja elárulta, mi jár a Fed döntéshozók fejében, és azt is elmondta, hogy szerinte a piacok miért értelmezik rosszul a folyamatokat. Bullard szerint a recessziós félelmek túlzók voltak, az erős gazdaság miatt viszont további kamatemelések (tehát nem csak egy) jöhetnek.
Nyár végén járunk, ami sok más mellett azt is jelenti, hogy a Fed első embere megtartja szokásos beszédét az amerikai jegybank Jackson Hole-i konferenciáján. A mindenkori jegybankelnök gyakran használja a Jackson Hole-i beszédet arra, hogy befolyásolja a piaci hangulatot, és Jerome Powell tavaly pontosan ezt tette. Idén talán még nagyobb várakozás övezi Powell beszédét, az Egyesült Államokban ugyanis a végéhez közeledik a kamatemelési ciklus, miközben a gazdaság nem várt erőt mutat, és ez utóbbitól nem függetlenül komoly hozamemelkedést láttunk az előző hetekben. Powellnek óvatosnak kell lennie, mert a tavaly nyár végi konferenciával ellentétben idén nem annyira egyértelmű az összkép az amerikai gazdaságban – az inflációs és a reálgazdasági kilátások javultak, de most sokkal több a kérdőjel.
Ugyan a hazai piacon nem panaszkodhatnak a befektetők a tőzsde augusztusi teljesítményére, hiszen rekordokat döntött a BUX, azonban a nemzetközi piacokon hagyott kivetni valót maga után a vezető indexek teljesítménye. A nemzetközi fókusz természetesen elsősorban az USA-n van, ahol részben a kötvényhozamok emelkedése helyezte nyomás alá a részvénypiacot, de a szezonális augusztusi gyengeség is úgy tűnik, hogy közrejátszott. A nagy kérdés viszont arról szól, hogy a mostani esés egy nagyobb lefordulás kezdete, vagy csak korrekció az év eleje óta szinte töretlenül tartó raliban. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttük össze néhány neves Wall Street-i elemző véleményét.
„Mindenképpen csekély” annak az esélye, hogy az idei évi átlagos GDP-növekedés elérje az 1,5%-os kormányzati célt – erősítette meg a mai Kormányinfón a Portfolio minapi számításait Gulyás Gergely, és azt is jelezte, hogy emiatt októberben jöhet a kormányzati felülvizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elismerte, hogy ilyen gazdasági pálya mellett, illetve a költségvetés eddigi komoly elcsúszása mellett „nyilvánvalóan a legnehezebb a hiány tartása lesz”, és itt is október körüli felülvizsgálatot vázolt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter csalódottságának adott hangot az Oroszország elleni szankciók hatástalansága miatt az ukrajnai inváziót követően. Egy interjúban, amely most jelent meg a "Vészhelyzet. Kormányzás háború idején" című könyvben, Baerbock kijelentette, hogy a nyugati szövetségesek által bevezetett gazdasági szankciók ellenére az orosz gazdaság továbbra is kitart, miközben Németország gazdasága recesszióba csúszik. A zöld politikus bírálta a demokráciák autokráciákban nem működő logikáját, és hangsúlyozta, hogy a civilizált kormányok közötti racionális döntések és intézkedések nem képesek véget vetni ennek a háborúnak.
Az augusztusi adatai az amerikai cégek termelésének lassú növekedését jelezték, mivel a magánszektor a stagnálás közelében mozog. A gazdasági aktivitás lassuló tendenciája miatt a gyártók a termelés zsugorodásával küzdenek, míg a szolgáltatók a növekedés lassulásának tanúi, február óta nem látott szintre. Február óta a leggyengébb bmi-adatot közölte szerdán az S&P Global.
Csütörtök délelőtt újra sajtótájékoztatót tart a kormány a legfontosabb döntésekről. A nyár végére sok téma aktuálissá válhat, amelyekről a szerdai kormányülésen is szó eshetett.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
Az euróövezet üzleti aktivitás augusztusban gyorsan zsugorodott, mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltató szektor csökkenő kibocsátást és új megrendeléseket jelentett. Az S&P Global által összeállított legfrissebb HCOB Flash Eurozone Composite PMI Output Index 47,0-ra esett, ami 2020 novembere óta a legalacsonyabb értéket jelenti. A visszaesés a feldolgozóiparból átterjedt a szolgáltatási szektorra, a szolgáltatási bmi 48,3 ponton 30 hónapos mélypontra esett.
Joseph Kalish, a Ned Davis Research vezető globális makrostratégája szerint a hosszú lejáratú amerikai kötvények hozamának közelmúltbeli emelkedése leginkább egyetlen dologra vezethető vissza: az amerikai gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások változásából eredő magasabb reálkamatokra.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Az emelkedő amerikai állampapírhozamok miatt elkezdhetnek azon gondolkodni a befektetők, hogy vajon a hozamemelkedés milyen mértékben fog kárt okozni a piac kockázatosabb területein, és mennyire fog negatívan hatni arra a ralira, amely idén a részvényektől kezdve a bitcoinig számos eszköz árfolyamán felfelé lökte.
Továbbra is stagnál a német gazdaság, a növekedés várhatóan a harmadik negyedévben sem indul be a német központi bank (Bundesbank) hétfőn közölt elemzése szerint.
Emelkedéssel kezdi a hetet az olajár, miután az OPEC+ tagországok olajexportja már második hónapja csökken, miközben a globális kereslet növekszik - írja a Reuters.
Repül az idő, mindjárt kezdődik az iskola, de vele együtt lesz még egy fontos dolog szeptember 1-jén. A Moody’s vizsgálja majd hazánk adósbesorolását. A közeljövőnél azonban jóval érdekesebb kérdés, hogy mit tartogat számunkra az elkövetkező egy-két év. Vajon az elmúlt egy év leminősítési hulláma átmeneti csupán, vagy egy új trend kezdete?