Friss adatok szerint rekord alacsony szintre csökkent a befektetési alapokban heverő készpénz aránya, miután a portfóliómenedzserek a második és harmadik negyedévben részvényekbe fektették a likviditást szolgáló tartalékokat. Mindez felveti a kérdést, hogyan tudnának egy hirtelen jövő visszaváltási hullámra reagálni az alapok - írja a Financial Times.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
A második hazai Metár-tender iránti óriási érdeklődés is igazolta, hogy a koronavírus-válság a fenntartható befektetéseket kevésbé érintette súlyosan. A hozamra vonatkozó befektetői elvárások ugyanakkor lefeleződtek a KÁT rendszerben megszokotthoz képest, ami a jövőbeni tendereken további komoly áresést vetít előre - véli a kiíráson jelentős tervezett naperőmű kapacitással sikeresen induló Optimum Solar csoport ügyvezető tulajdonosa, Lugos Roland.
A nyilvános részvényjegyzéséhez szükséges tájékoztató jóváhagyása iránti eljárás még folyamatban van, ezért a DM-KER részvények jegyzési időszaka módosul.
Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
A Széchenyi Alapok egy év alatt megötszörözte befektetési aktivitását, és tovább növelné a tőzsdén megjelenő hazai vállalatok számát. Átlagosan 1 milliárd forint tőkét biztosít tőzsdei kibocsátási tranzakciók esetében, azonban ez vállalatonként akár 10 milliárd forintos befektetés is lehet.
A fogyasztási és a beruházási hiteleket leszámítva helyreállt a hitelezés Magyarországon, a bankok ki tudják elégíteni a gazdaság hitelkeresletét – értettek egyet a banki vezérigazgatók és vezérhelyettesek a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciájának délutáni panelbeszélgetésében. A koronavírus miatti esetleges újabb bezárkózásra már kipróbált digitális és home office megoldásokkal készültek fel a hitelintézetek.
A víruspánik a befektetési alapokat sem hagyta érintetlenül, azonban a legnagyobb alapok szépen átvészelték az időszakot, és ütésállónak bizonyultak a krízis alatt. Pap Ivánnal, a Diófa Alapkezelő Zrt. üzletfejlesztési vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan teljesítettek az alapjaik az elmúlt időszakban, mennyire viselte meg a koronavírus-válság a kereskedelmi ingatlanok piacát és vajon mennyire nőtt az igény a zöld befektetések iránt. A szakember elárulta azt is, milyen digitális fejlesztésekre számíthatnak a befektetők.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
Már lassan hét hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár a befektetők nagy része azért még nem bonthat pezsgőt, a jó hír az, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, október elejéig közel 15%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de az év egészére nézve még mindig csúnya mínuszban van.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
Ötödik éve publikálja a Budapesti Értéktőzsde a BÉT 50 kiadványát és mutatja be azon hazai középvállalatokat, amelyek iparágukban nemzetközi szinten is egyedülállót alkotnak. Idén, a koronavírus árnyékában talán még nagyobb szükség van az inspiráló történetekre, mint eddig bármikor. A krízis akár egy új korszak kezdete is lehet, alkalmat adva a megszokott rend újragondolására – olvasható a kiadvány bevezetőjében.
A növekvő munkanélküliség miatt kieső adóbevételek és a csökkenő hozamok mind veszélyeztetik az európai nyugdíjrendszer jövőjét – írja a Better Finance adataira hivatkozva a Financial Times.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az ESG befektetések, vagyis azok, ahol a részvénykiválasztási folyamat során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok is a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb szerepet kapnak. Sokak számára azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek pontosan mit is takarnak, pedig egy olyan piacról beszélünk, ahová már ezermilliárd dollár feletti összegű eszköz sorolható, és sok kisbefektető figyelmét is felkeltette már.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Az idei év minden előzetes várakozásra rácáfolt, a vírushelyzetből kialakult gazdasági körülmények miatt megváltoztak a megtakarítási célok, korábban megbízható termékek jelentősen gyengültek, és megugrott az infláció is. Felmerül a kérdés: a más típusú befektetések vajon letaszítják-e a trónról a szuperállampapírt. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, a MÁP Plusz vesztett a varázsából, a következő időszakban az inflációhoz kötött állampapírok valószínűleg népszerűbbek lehetnek. A szakember kitért arra is, mennyire van szükség újfajta megtakarítási termékekre a magyar piacon, mennyire keresettek a zöld befektetések, és hogy mennyire alakult át az a szemlélet, hogy a lakáskiadás biztos befektetés, ami folyamatosan hozamot termel, és vajon mennyire mozdultak az ingatlanalapok irányába az emberek.
A legtöbb elemző és befektető a döntései meghozatala során általában a hivatalos statisztikákra és előrejelzésekre támaszkodik, de nem kell feltétlenül minden esetben és kizárólag ezekre szorítkozniuk. Léteznek más opciók is, mint amilyenek az egyre népszerűbbé váló alternatív adatok is. A Bloomberg egy podcastjának vendége, Ben Breitholtz, az amerikai Arbor kutatócég adattudományi munkatársa beszélt arról, hogy hogyan alkalmazhatóak ezek az alternatív adatok a hivatalosnál gyorsabb gazdasági előrejelzésekhez, illetve a befektetésekben akár egy sima Google kereső használatával is.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.