• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: pdf | Találatok száma: 8863 Új keresés

Legalább 10%-os béremelés kellene, hogy "senki ne járjon rosszul"

Legalább 9-13%-kal kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a gyermektelen keresők reálbére ne csökkenjen a 2011-től érvényes 16%-os egykulcsos szja-val, az OÉT által javasolt 4-6%-os béremelés csak a 290 ezer forint bruttó kereset fölött elegendő a reálbérek szinten tartásához, illetve kisebb növeléséhez - derül ki az MTA tudományos főmunkatársa, Tóth István János által végzett kutatásokból. A legalább négy főt foglalkoztató cégeknél a dolgozók akár 40%-a is reálbércsökkenést tapasztalhat az új adószabályokkal, úgy ha a bruttó bérét 5%-kal megemelték.

Matolcsy György szerint nagyon messze van még a magyar euró

A kormány nem akart újabb megszorításokat végrehajtani, ezért döntött a szokatlan gazdaságpolitikai megoldások mellett - ismerte el a Der Standard osztrák lapnak adott interjújában Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatában furcsának nevezte a hitelminősítők döntéseit és meglátása szerint 2020 előtt nem lesz magyar euró. Amikor a magyar adósságráta eléri az 50%-ot, akkor csatlakozunk az euróövezethez - hangzott el a tárcavezető egyik válaszában.

Nem figyelmeztetett előre a válságra az IMF

Az IMF kevés figyelmeztetést nyújtott a kockázatokról és gyengeségekről, amelyek a később kirobbant válsághoz társultak. Ezzel szemben, a válság előtt továbbra is a kedvező kondíciókról és az alacsony makrogazdasági kockázatokról szólt a fő üzenet. Különösen kevés figyelmet szenteltek a fejlett gazdaságokra, mint sebezhető pontokra az ázsiai válság után - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap válság előtti teljesítményéről a szervezet Független Értékelő Irodája (IEO), amely ezután ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.

Jegybanki alapkamat - a realitások talaján állva

A 2011-ben jelentkező inflációs nyomás teljes ellensúlyozása monetáris eszközökkel feleslegesen fékezné a recesszióból történő kilábalást, azonban Magyarországon az infláció tartósan magasabb szintje és a várakozások horgonyzatlansága miatt a költségsokkok tovagyűrűző hatása erősebb lehet, mint más európai országokban, és ez határozott monetáris politikai reakciót tesz szükségessé. A Monetáris Tanács kamatemelése nem a globális eredetű költségsokkok közvetlen inflációs hatásaira adott válasz, hanem a második körös kockázatok mérséklését célozza. A fejlett országokénál magasabb hazai kamatszint az ország kedvezőtlen kockázati megítélését is tükrözi. Mindezek miatt, ha a Taylor-szabályt mechanikusan alkalmazzuk az MNB kamatpolitikájára, szükségszerűen félrevezető következtetésekre jutunk - írja Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanácsadója, aki Dedák István napokban megjelent írására reagál.

Élénkíti-e az szja-csökkentés a gazdaságot?

Élénkíti-e az adócsökkentés a gazdaságot? Az alábbi írás szerzői, Benczúr Péter és Kátay Gábor arra szeretnék ösztönözni a hazai elemzőket és véleményformálókat, hogy a munkát terhelő adókkal kapcsolatos elvi vitákban ne sikkadjon el a hosszabb távú szemlélet sem. Az eddigi érvek ugyanis szinte kizárólagosan a rövid távú, azaz a keynesi hatásokra fókuszáltak, sok esetben ráadásul ezen hatásokat hosszú távú hatásként értékelve.

Év végén történt valami a magyar költségvetésben

Az államháztatás központi alrendszere hozta a kötelezőt, igaz ehhez a kormány rendkívüli intézkedéseire is szükség volt, miután a kabinet a kiadásnövelő és bevételcsökkentő intézkedéseivel saját helyzetét nehezítette meg. A bankadóval, a válságadóval, valamint az év végi kiadászárolással a vártnál kedvezőbben alakult a pénzforgalmi egyenleg, ez azonban még nem garancia a Brüsszel által is elvárt (eredményszemléletű) 3,8%-os GDP-arányos hiánycél teljesítésére. Tavaly mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon voltak érdekes fejlemények, ha csak az előirányzathoz viszonyítjuk az adatokat: a költségvetési szervek kiadásai és a normatív támogatások jelentősen "elszaladtak", a társasági adóbevételek pedig jócskán alulmúlták a korábbi várakozásokat.

48 helyett alig félmilliárdot spórolt a kormány

A nyáron bejelentett 48,2 milliárd forintos bértömegcsökkentésnek alig egy százalékát sikerült eddig megvalósítani. Az Orbán Viktor huszadik pontjaként nyáron meghirdetett program az állami cégek béreinek tizenöt százalékos lefaragásáról szólt, ez azonban, úgy tűnik, a többi átalakításhoz képest meglehetősen lassan halad. A tizenöt százalékos csökkentés alapvetően létszámleépítéssel lenne elképzelhető, érdemben azonban nem változott az állami cégek munkavállalóinak száma - írja az Index.

Világbajnok teljesítmény - Mégsem kerülünk le a szégyenpadról?

Magyarország 2011-ben kiváló költségvetési teljesítményt fog felmutatni első ránézésre, igaz szüksége is lesz rá. Úgy tűnik ugyanis, hogy újabb fejezet nyílik az európai adósságválság történetében (már egyre jobban figyelnek Portugáliára a piacok) és a költségvetési fegyelem mindenhatóságának idején jól jönnek az impozáns számok. A 3 százalék alatti hiánycél teljesítésére vonatkozó ígéret mindenképpen komoly vállalás, de a jövőbeli kilátások alapján egyáltalán nem garantált, hogy hazánk már idén lekerül az uniós szégyenpadról.

A Költségvetési Tanács stábjának védelmében

Hosszabb idő kell ahhoz, hogy a szakma felmérje, milyen veszteség érte a Költségvetési Tanács (KT) Titkárságának - elemzői stábjának - felszámolásával. Addig is szeretném az olvasókkal megosztani egy levelezés történetét, amelynek közzétételét lassította, hogy illetékesek hozzáférhetetlenné tették a KT stábjának munkáit - kikapcsolták az mkkt.hu honlapot. A honlap tartalma azonban ismét megtekinthető a http://freepress.nuzoka.com/ címen, és hamarosan a régi linkek is felélednek. Az elkészült munkák minősége magáért beszél, persze csak azoknak, akik az elemzéseket elolvassák.

Több ezer háztartás egyensúlyozhat a csőd szélén jövőre is

2011-től kezdődően már jóval kevesebb olyan háztartás lehet a tavalyi és az idei évhez viszonyítva, amely 90 napon túl nem tudja törleszteni lakáshitelét, azoknak a háztartásoknak a száma viszont még a következő években is jelentős marad, amelyek havi hiteltörlesztési részlete nagy mértékben megnövekedett rendelkezésre álló jövedelméhez képest - derül ki a Költségvetési Tanács frissen publikált előrejelzéséből.

Nem történt változás az euróbevezetést előkészítő bizottság élén (korr.)

Cikkünk korábbi verziójában tévesen azt írtuk, hogy mától már csak a nemzetgazdasági miniszter, vagyis Matolcsy György áll a - közös európai fizetőeszköz, az euró gyakorlati bevezetésével kapcsolatos felkészülésért felelős - Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság (NEB) élén. A kormány tegnap kihirdetett határozata azonban mégsem érinti az MNB elnökének társelnöki pozícióját, vagyis Simor András - korábbi állításunkkal szemben - társelnök marad.

Megoldotta a kormány, hogy megszabaduljon Kopits Györgytől

A kormány végül is keresztülveri a Költségvetési Tanács mai elnökének, Kopits Györgynek a leváltását: az egészségügyi törvényhez beadtak ma egy utolsó pillanatos módosítást, ami visszahívhatóvá teszi Kopitsot - írja az Index.

Brüsszelben aggódnak a kormány elbocsátásai miatt

A sok személycsere nem tesz jót az operatív programok bonyolításának, a megfelelő szakembergárda az uniós programok hitelessége miatt is fontos: a régiós politikáért felelős igazgatóhelyettes nemcsak azért aggódik komolyan, mert jó szakembereket küldtek el a kormányváltás után, de megnyugtatást várna a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől az új vezetők alkalmassága ügyében is - számol be az Index.

Cigányszervezetek marakodnak a Költségvetési Tanács pénzéért

A romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos, a Lungo Drom-elnök Farkas Flórián berágott a MACIKÁ-s, szintén fideszes Varga József képviselőre, és magának akarja megszerezni a megsemmisítendő Költségvetési Tanács 825 millió forintját. A kormány Farkas Flóriánnak adná a pénzt. Most már Rogán Antal is, pedig nemrég még a MACIKÁ-t stafírozták volna ki - írja az Index.

Megsemmisíti a kormány a Költségvetési Tanácsot

A kormány úgy hozna létre egy új Költségvetési Tanácsot, hogy nem hív vissza a mostani háromból két tagot, így két intézmény egymás mellett működne. Nem is válthatnák le a mostani, kilenc évre kinevezett tagokat, ezért inkább törvényt módosít a kormány. Domokos László ÁSZ-elnök és Simor András jegybankelnök mellé betennék Schmitt Pál államfő majdani jelöltjét az új Tanácsba. A KT-nek semmiféle vétójoga nem lenne, nemhogy erősítenék, inkább gittegyletté változtatják - írja az Index.

Semmi értelme a 3,5 százalékos inflációs célnak

Az inflációs cél 3-ról 3,5 százalékra való emelésének nem sok értelme van, valójában többet árthat, mint használ. A költségvetés gondjain csak hajszálnyit enyhíthet, az inflációs várakozásokat emeli, az árstabilitás melletti elköteleződés enyhülésével romolhat a jegybanki hitelesség, ami végső soron a kamatpályát sem feltétlenül hozza lejjebb. Az euróbevezetés elvi lehetőségének eltolódásával a hosszabb lejáratú hozamok (nem túl erős) nominális horgonya is eltűnik, ami tovább gyengíti a lépés esetleges pozitív hatásait.

Komoly veszteségek az állami nyugdíjrendszerben

Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott - állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét. Az alábbiakban a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük.

Egy-két "apró" kérdés a nyugdíjrendszerről

A nyugdíjpénztárak körüli csatazajban érdemes egy pillantást vetni a beterjesztett 2011-es költségvetés mellékletére, amely az előírt gyakorlatot végzi el a Nyugdíjbiztosítási Alap ötven éves előrejelzését illetően itt.

10 milliárd forinttal szaladhat túl idén a gyógyszerkassza - Mi vár a gyártókra?

Nagyságrendileg 10 milliárd forintos többletkiadás várható idén a gyógyszerkasszában - válaszolta a Portfolio.hu érdeklődésére a keddi online államháztartási tájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es indulása óta nem volt még példa erre, így a gyógyszergyártóknak újabb költségvetési befizetésre kell felkészülniük.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump tényleg elindította a vámháborút - Mibe tegyük most a pénzünket?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility