Így kell eladni egy jó hírt kétszer

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Itt vannak az első befutók nagyon várt uniós pályázaton

Összesen 107 kis- és középvállalkozás adatait és az elnyert támogatás összegét tartalmazza az a lista, amely ma került ki a hivatalos kormányzati portálra a még tavaly ősszel meghirdetett két, sokak által nagyon várt gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán.

Elismerte az NGM: kidobják Matolcsy okos képletét

A kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI érdeklődésére.

Vége Matolcsy modern képletének

A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.

Devizahiteles elszámolás: újabb banki kihágásokra derült fény

A Banif Plus után a BNP Paribas érdekeltségébe tartozó, korábban jelzáloghitel-kiváltásokat végző UCB Ingatlanhitelről is kiderült, hogy számos ügyfele esetében nem teljesítette az április 30-ai elszámolási határidőt. Márpedig az MNB szigorúan ellenőrzi a határidőket, így könnyen bírság lehet a vége. A Banif Plus még rá is tett egy lapáttal: a korábbi május közepe helyett most már csak május végére ígéri az elszámolást.

Beintett a kormánynak a Költségvetési Tanács!

A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.

Eldőlt: EU-pénzből indulhat a 600 milliós felcsúti vasútfejlesztés

Összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy friss kormányhatározat, amelybe szokatlan módon azt is beleszerkesztették, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.

Így szegi meg saját ígéretét a kormány

Lázár János a szokásos csütörtöki tájékoztatóján a vállalati szférának egyértelmű üzenetet jelentő intézkedést árult el a 2016-os költségvetésből: a jövőben minden évben fizetik a dohányipari cégek az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel saját korábbi ígéreteit rúgja fel a kormány, korábban ugyanis egyszeri teherként vezette be az új különadót. Miközben Orbán Viktor ezzel egy időben a német vállalkozások előtt a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságát hangsúlyozta. Érzésünk szerint van ebben a kormányzati magatartásban némi ellentmondás.

Törvényszegés? - Káoszba fulladt az elszámolás egyes bankoknál

Néhány kisebb bank a törvényben előírtakhoz képest csak késéssel tud eleget tenni elszámolási kötelezettségének - értesült a Portfolio. A Banif Plus például április 30-án megjelent közleményben tudatta ezt ügyfeleivel. Megkeresésünkre adott válasza alapján az MNB tud az esetről, emellett néhány kisebb intézménytől érkezett hozzájuk olyan jelzés, amely szerint - nem jelentős számú fogyasztót érintően - kisebb késedelemmel tudják az elszámolási értesítőket kiküldeni.

Ők kaptak a legtöbbet Matolcsy ingyen hiteléből

2013. októberi indulása óta 694 milliárd forint hitelre szerződtek le a kis- és középvállalkozások a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában. Az áprilisi érték gyakorlatilag stagnálást jelez az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb haszonélvező egyelőre az agrárium.

Utánajártunk: ezért nem kapsz még nyugdíjat

A pénztári tagok szorgos befizetésének eredményeként a legtöbb magánnyugdíjpénztár áprilisban már elérte a fennmaradáshoz szükséges tagdíjfizetési arányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy fellégezhetnek a pénztárak, hiszen hat hónapos átlagban a 70%-os arányt folyamatosan tartaniuk kell, ráadásul voltak és vannak olyan pénztári tagok, akik inkább az állami rendszer mellett döntenek. Ráadásul nem a tagdíjfizetők arányának fenntartása az egyetlen probléma, ami fejtörést okoz a kasszáknál, ugyanis jelen állás szerint nem tudni, hogy a már nyugdíjjogosultságot elérő tagokat hogyan fizetik ki. Járadékszolgáltatást a biztosítókon keresztül is nyújthatnának, de az egyeztetések nagyon lassan haladnak. Megkérdeztük erről a magánnyugdíjpénztárakat is, elgondolkodtató válaszokat kaptunk.

Hiába várták a cégek a százmilliárdot - Eltért saját menetrendjétől a kormány

Két hónapos csúszással március 24-én hozta nyilvánosságra a kormány azt a menetrendet, ami a kis- és középvállalkozók által leginkább várt gazdaságfejlesztési pályázatok idei egész éves menetrendjét rögzítette. Ebben áprilisra 90 milliárd forintnyi olyan pályázat megjelenése is szerepelt, amire a folyamatos ígéretek miatt sok hónapja várnak a vállalkozások. Most, hogy az április is eltelt, úgy tűnik, továbbra is várniuk kell egyrészt a kiírásokra, másrészt a jövőbeli fejlesztéseikkel kapcsolatos sokféle kérdésük válaszára is. Vannak azonban biztató jelek is, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy már tényleg nem kell sokáig várniuk.

Nem csak adócsökkentés lesz jövőre! Itt vannak az új tervek

A kormány április 30-án elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot - jelentette be csütörtök délutáni közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 74 oldalas dokumentum fő számai alapján elmondhatjuk: a kormány várakozásai szerint sokkal jobban teljesíthet a gazdaság és kedvezőbb lehet a költségvetési hiány- és adósságpálya. Az adósságképletből fakadó szigor azonban nem tükröződik vissza. A kormány 2016-os terveiről is megtudhatunk néhány újdonságot, az eddig ismert adócsökkentéseken túl.

Itt a részletes brüsszeli vélemény a reklámadóról

Az Európai Bizottság április 24-én a hivatalos lapjában tette közzé a reklámadó progresszív adókulcsának felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat, amelyekből a leglényegesebb megállapításokat a Reklámadó blog gyűjtötte össze. A EB szerint az intézkedések torzíthatnák a piaci versenyt, és úgy véli, azok valójában állami támogatást valósítanak meg. Ezek alapján akár arra is kötelezhetik majd a kedvezményezett cégeket, hogy fizessék vissza a tiltott támogatásokat - ám valószínűbb, hogy a reklámadó-törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosul, így ettől a szankciótól eltekintenek. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosít, hogy 30 napon belül megtegyék észrevételeiket az üggyel kapcsolatban, amelyeket a vizsgálat során figyelembe is vesznek.

Három ábra, ami mindent elmond a kormány terveiről

Mire költünk idén többet és honnan lesz erre pénz a 2015-ös költségvetésben? - ezekre a kérdésekre ad nagyon szemléletető választ a Költségvetési Felelősségi Intézet által frissen közreadott "Polgárok költségvetése" dokumentum.

Így akarunk felzárkózni? - Mindig ugyanazok viszik el a pénzeket

Készítünk intelligens terveket, elemezzük évekig a teendőket. Például minden fejlesztési koncepció központi eleme a hazai kis- és középvállalkozás-fejlesztés. Aztán amikor a végrehajtásra kerül a sor, valahogyan mindig hátraszorulnak, és a megszokott szereplők a megfelelő pillanatban és módon belépve elviszik a fejlesztési pénzeket. Vajon 2014-2020-ban másképpen lesz? Vagy már írhatjuk előre az új stratégiát is, a régit átmásolva? Mit is akarunk a kis- és középvállalkozásainkkal?

Az NGM korlátozná a külföldiek munkavállalását

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról címmel jelent meg rendelettervezet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán.

Vége az energiaitaloknak Magyarországon?

A kormány tervei között szerepel az energiaitalok fogyasztásának korlátozására vonatkozó szabályozás kidolgozása - válaszolta Rétvári Bence EMMI-államtitkár egy képviselői kérdésre.

Kiszámolta az MNB, mennyit ér az ingyen hitelük

Az MNB friss tanulmányában arra kereste a választ, hogy egy alternatív világban, ahol nem indult volna el a Növekedési Hitelprogram első szakasza, hogyan alakult volna 2013-ban a kkv-szektor beruházásainak volumene. Az elemzés végkövetkeztetése szerint a kkv-szektor 6,8 százalékkal több új beruházást hajtott végre, mint amennyit a program nélkül beruháztak volna. Ez azt jelenti, hogy a GDP-hez 0,2 százalékkal járult hozzá a program első szakasza. Ez az alsó határa annak a sávnak (0,2-0,5%), amivel eredetileg számoltak.