Átlátszó trükkel játssza ki a törvényt az MNB

Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.

Ha jönnek a rossz idők, hat országban érdemes igazán aranyat tárolni

Egy olyan időszakban, amikor a globális gazdaság növekedése lassul, a hitelállomány rekordszintre emelkedik, csökkennek a vállalati profitok, a világ vezető jegybankjai valutaháborút vívnak, rendszeresek a katonai összecsapások és a terrorcselekmények, egyre népszerűbbé válik a befektetők körében a befektetési célú arany vásárlása. Ennek segítségével ugyanis egy olyan menekülőeszközt tarthatnak a portfóliójukban, amelyet a saját bankrendszerükön kívül, sokszor külföldi országban elhelyezve, bármikor pénzzé tudnak tenni. Azoknak a befektetőknek, akik arany vásárlása mellett döntenek - és azt külföldön helyezik el - fontos szempont az is, hogy szeretnék biztonságos helyen tudni a befektetésüket. Éppen ezért a Sprott Money összeállított egy rövid leírást arról, hogy mely országok lehetnek ideálisak arra, hogy a befektetők ott tárolják az aranyukat.

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

MNB: A Moody's szerint jó úton halad a magyar bankrendszer

A Moody's Investors Service a tavaly július óta érvényben lévő stabilról június végén pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását. A hitelminősítő a döntés indoklásában kiemelte, hogy a bankok működési környezete folyamatosan javul, ami pozitívan hat mind a tőkehelyzetükre, mind az eszközminőségükre, helyreállítva azok jövedelmezőségét is. A Moody's külön üdvözölte a forintosítást, amely során jelentős kockázat került ki a bankrendszerből, valamint a háztartások helyzete is javult. A Moody's mellett tavasszal a két másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's és a Fitch is közzétette a magyar bankrendszerről szóló szektorelemzését, melyben kiemelték a magyar bankrendszer eszközminőségének és kilátásainak javulását.

Súlyos mellékhatást okozott a dohányzásról való leszokás

Itt egy nagyon magabiztos jóslat az olimpiai érmekről

Még, hogy lusták? Elképesztő, hogy mennyit dolgoznak a mai fiatalok

Két ábra arról, hogy mit okoz a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon

A korhatáremelések és a nyugdíjrendszer egyéb paramétereinek szigorítása következtében egyre később vonulnak nyugdíjba a magyarok. A Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányában szerepel az alább két látványos ábra arról, hogy mit hoz a jövő.

Több tízmilliárd forintnyi EU-pénzről döntött most a kormány

Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt - közölte ma a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A beruházások összértéke több mint 105 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

Ez nagyobb összeomlás, mint a náci Németországé

Negyedmillió halott, 5 millió menekült, 6,5 millió országon belüli földönfutó - elkeserítő a szír polgárháború mérlege. Emellett nem csoda, hogy a gazdasági károk is óriásiak, amelyeket - és ez szintén jellemző az állapotokra - csak durván megbecsülni lehet, semmint megmérni. Az IMF azért megpróbálta.

Az OTP közgyűlésének határozatait támadta meg egy részvényes

Teljes kudarc az EU nyomor elleni harca, Magyarország is rosszul áll (korr.)

Az Európai Unió tagállamainak többségében - köztük Magyarországon is - 2008 és 2014 között nőtt a mélyszegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyével fenyegetett társadalmi csoportba tartozók száma, ami tökéletesen szembe megy az "Európa 2020" program stratégiai céljaival. Nem mindenhol ilyen rossz azért a helyzet: az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az oktatás terén meghatározott kritériumok tekintetében érdemi előrelépés történt a 2020-as célok felé, míg a foglalkoztatottsági és kutatás-fejlesztési mutatókban továbbra is van hova javulni.

300 milliót költ a PannErgy a saját részvényeire

A PannErgy közleményben jelezte, hogy saját részvény visszavásárlási programja keretében, kereskedési naponként 3 ezer darab törzsrészvény vásárlását célozza meg a BÉT-en.

Gigászi feladat előtt áll a gyógyszeripar

Az Európai Unió egyik legnagyobb egységes informatikai fejlesztése van készülőben és mindezt a hamisított gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vetik be az érintettek. Ha ugyanis ilyen készítmények kerülnek a legális ellátási láncba, annak súlyos következményei lennének, nemcsak egészségügyi szempontból. Azt is eláruljuk, Magyarországon mit kell tenniük emiatt a gyógyszeripar szereplőinek és hogy mindez mennyibe kerül.

Mutatunk négy érdekességet a friss költségvetési számokból

Méretes hiány volt júniusban a költségvetésben, de ezt már tudjuk két hete. Ennél sokkal érdekesebb, hogy milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben.

15 évre börtönbe kerülhet a biztosítási csaló, aki levágatta a lábait egy vonattal

MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol

A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.

Újabb könnyítés a pályázatértékelőknek

A projektértékelőknek már csak négy dokumentumot kell csatolniuk elektronikus úton a pályázati adatlaphoz - olvashatjuk a napokban megjelent kormányrendeletben. A munkáltatói igazolás és a pályázati adatlapok módosultak.

Hajlandó a kormány több pénzt tenni az EU-s pályázatértékelők zsebébe

A kormány lazított a pályázatértékelői rendszerrel szemben támasztott feltételein, mivel feltehetően nem elégedett a jelentkezők számával. A pályázók talán azért nem "tolonganak" a pozícióra, mert tartanak a lehallgatástól és a nemzetbiztonsági átvilágítástól, a díjazás pedig nem eléggé kompenzálja ezt a félelmet.