A bevásárlóközösségek olyan alulról szerveződő, közösségi kezdeményezések, amelyek célja a helyi termelők és fogyasztók közvetlen összekapcsolása. Ezekben a csoportokban a vásárlók egy része szervezőként aktívan részt vesz a működésben: hetente (vagy kéthetente) felmérik a környékbeli, gondosan kiválasztott termelők aktuális kínálatát, majd összeállítják a rendelési lehetőségeket. A fogyasztók az előre meghirdetett terméklistából választanak, rendeléseiket pedig a szervezők gyűjtik össze, és továbbítják a termelők felé. Az előrendelt termékek átadása egy meghatározott helyszínen történik, ahol a vásárlók személyesen vehetik át az árukat.
Ezek a közösségek nemcsak a friss, egészséges és kiváló minőségű élelmiszerekhez való hozzáférést biztosítják, hanem a fenntarthatósági és gazdasági előnyeik miatt is egyre népszerűbbek.
- A rövid szállítási távolságok, a szezonális alapanyagok használata és a csomagolásmentesség mind hozzájárulnak az alacsonyabb környezeti terheléshez.
- Eközben a termelők számára kiszámítható bevételt kínálnak,
- a fogyasztóknak pedig közvetlen kapcsolatot a termelőkkel.
Nem véletlen, hogy a bevásárlóközösségek mára a fenntartható élelmiszer-ellátás és a vidéki közösségek megerősítésének egyik szimbólumává váltak.
Kik csatlakoznak bevásárlóközösségekhez?
A hivatkozott kutatás három vásárlói csoportot különített el:
- azokat, akik egyáltalán nem érdeklődnek a helyi élelmiszerek iránt;
- az alkalmi vásárlókat, akik időnként, de nem rendszeresen vásárolnak;
- és a rendszeres vásárlókat, akik elkötelezett tagjai ezeknek a közösségeknek.
Az eredmények alapján a rendszeres vásárlók, akik gyakran középkorúak és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, nem csupán az élelmiszerek minősége miatt választják ezt az értékesítési csatornát.
- Ők komplexebb módon mérlegelik a fenntarthatósági és közösségi szempontokat: míg az alkalmi vásárlók számára például a szállításból eredő környezetterhelés csökkentése fontos, a rendszeres vásárlók figyelembe veszik a hulladék minimalizálását, a termelés biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, valamint a közösségépítés szerepét is.
- A rendszeres vásárlók egyik meghatározó jellemzője a főzés iránti elkötelezettségük. Nem csupán szeretnek főzni, hanem szívesen kísérleteznek szezonális alapanyagokkal, és hajlandóak alkalmazkodni a kínálat időszakos változásaihoz. Ez a rugalmasság és kreativitás különösen fontos egy olyan ellátási rendszerben, ahol az alapanyagok választéka gyakran korlátozottabb, mint a nagyáruházak kínálata.
- Számukra az alapanyagok beszerzése és feldolgozása nem pusztán vásárlás, hanem egy tudatos, átgondolt folyamat, amely hosszú távú szempontokon alapul, hozzájárulva a környezeti fenntarthatósági törekvésekhez, valamint a helyi közösségek támogatásához. Ez a szemlélet és elkötelezettség teszi őket a bevásárlóközösségek legelhivatottabb tagjaivá.
Ezzel szemben az alkalmi vásárlók elsősorban az élelmiszerek minőségét és frissességét helyezik előtérbe.
- Számukra a helyi élelmiszerek vonzerejét leginkább a közvetlen, kézzelfogható előnyök jelentik, például az íz vagy a frissesség.
- Bár támogatják a helyi gazdákat és érzékenyek bizonyos környezeti szempontokra, fenntarthatósági megközelítésük kevésbé összetett.
A kutatás alapján azok, akik nem vásárolnak bevásárlóközösségben,
- leginkább a kényelem és az ár alapján hozzák meg döntéseiket.
- Számukra a helyi élelmiszer beszerzése nehézkesnek vagy drágának tűnik, így nem látják ennek hozzáadott értékét a hagyományos beszerzési csatornákkal szemben.
Fontos a célzott kommunikáció
A fenti különbségek megértése kulcsfontosságú a bevásárlóközösségek növekedéséhez, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a kommunikációs és marketingstratégiák az eltérő motivációkra reagáljanak. A bevásárlóközösségek nemcsak a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem a közösségépítésben és a környezettudatos magatartásformálásban is hosszú távú hatást érhetnek el.
- Az alkalmi vásárlók figyelmét olyan üzenetekkel lehet megragadni, amelyek az élelmiszerek kiemelkedő minőségét és frissességét hangsúlyozzák.
- Ezzel szemben a rendszeres vásárlók számára a fenntarthatósági szempontok és a közösségi értékek kiemelése bizonyulhat hatékonynak. Például olyan üzenetek, mint „Támogasd a helyi gazdákat, és csökkentsd az ökológiai lábnyomodat!” vagy „Vásárlásoddal kevesebb hulladékot termelsz”, erősíthetik elkötelezettségüket, hiszen ezek az üzenetek összhangban állnak az értékrendjükkel.
Az átgondold kommunikációs stratégiák nemcsak a vásárlói bázis bővítésében, hanem az elkötelezettség növelésében is kulcsszerepet játszhatnak.
Így lehet hatékonyabb egy bevásárlóközösség
A bevásárlóközösségek sikere nemcsak az élelmiszer-ellátási lánc rövidítésében vagy a helyi gazdaság támogatásában rejlik, hanem abban is, hogy képesek különböző vásárlói csoportokat megszólítani és hosszú távon elkötelezni. Ennek érdekében érdemes továbbfejleszteni azokat az eszközöket és stratégiákat, amelyek a különböző igényekre szabott üzeneteket hatékonyan közvetítik.
Az oktatási programok és közösségi események szervezése például nemcsak a vásárlói hűséget növelheti, hanem a fenntarthatósági értékek szélesebb körű terjesztését is elősegítheti. Ezen túlmenően a kényelmi szolgáltatások fejlesztése lehetővé teheti, hogy a bevásárlóközösségek elérhetőbb alternatívát kínáljanak, különösen azok számára, akik eddig a kényelem vagy az árak miatt választották a hagyományos vásárlási csatornákat.
A kutatás alapján világos, hogy a vásárlók sokszínűsége nem hátrány, hanem lehetőség:
ha a bevásárlóközösségek képesek célzottan reagálni a különböző igényekre, akkor még szélesebb közönséget érhetnek el.
Ez nemcsak a jelenlegi rendszer hatékonyságát növeli, hanem egy fenntarthatóbb, igazságosabb és közösségközpontúbb jövő felé is utat mutat.
A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás: Benedek, Zsófia, & Fertő, Imre (2024). What makes a devoted local-food-buying club customer?. Heliyon, 10(23).
Benedek Zsófia a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete és az ESSRG kutatója.
Fertő Imre a HUN-REN KRTK főigazgatója, a budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
