A napokban megjelent a Magyar Nemzeti Bank szokásos negyedéves felmérése, melyben 1300 háztartást kérdeztek a pénzügyeik különböző aspektusairól. A minta reprezentatív a háztartásfő életkora, neme és iskolázottsága, valamint régió és településtípus szerint. Az MNB már több mint négy éve végzi rendszeresen a kutatást, amivel az a céljuk, hogy mélyebben megértsék a lakosság megtakarítási döntéseinek hátterét.
A 2024. decemberi felmérésből többek között kiderült, hogy:
- a lakosság jellemzően 4-8% közti inflációra számít a következő években,
- az önkéntes nyugdíjpénztárak lakáscélú felhasználása révén 215 milliárd forint mozdulhat el az ingatlanpiac felé,
- továbbá a lakossági állampapírral rendelkezők 68%-a az idei kamatfizetést követően is megtartaná az állampapírját.
Növekvő pesszimizmussal tekintenek előre a magyarok
A háztartások az utolsó negyedévben pesszimistábbá váltak a saját anyagi kilátásaikat illetően. Mind a munkaképes korúak körében, mind a nyugdíjas korú háztartásoknál nőtt azoknak az aránya, akik az anyagi helyzetük rosszabbodására számítanak. Aggasztó adat, hogy a 65 év felettiek közül csaknem 70% vélekedett úgy, hogy rövidesen romlani fog a helyzete.
Mindeközben erősebben csökkent azoknak az aránya, akik szerint a következő egy évben változatlan lesz az anyagi helyzetük, és enyhe csökkenés tapasztalható azok körében is, akik úgy kalkulálnak, hogy a sorsuk a közeljövőben jobbra fordul.
Ismét meglódulhat az infláció?
A felmérés alapján a lakosság arra számít, hogy egy-két éves időtávon ismét felgyorsulhat a fogyasztói árak emelkedése. A rövidebb távú (egy évre előretekintő) inflációs várakozások mediánja az előző felmérés óta 0,3 százalékponttal emelkedett, míg két éves távon már 1 százalékponttal nagyobb inflációra számítanak a válaszadók a szeptemberi várakozásaikhoz képest. Ez trendfordulónak számít, hiszen az utóbbi hat negyedévben a válaszadók folyamatosan az infláció csökkenését várták.
A legtöbben mind egy év múlva, mind két év múlva 4-8% közti inflációra számítanak – miközben a kormány az idei költségvetést 3,2%-os éves átlagos áremelkedéssel tervezte meg.
Kevesebben számoltak be hitelfelvételi tervekről
A hitelfelvételek terén fordulat mutatkozik a lakosság terveiben. A legkorábbi, 2021-es felmérés óta szinte mindegyik hiteltípusnál csökkenő trend uralkodott, ami az utóbbi évek számottevő kamatemelkedésének fényében egyáltalán nem meglepő. A tavaly szeptemberi felmérés azonban mindenütt növekvő hitelfelvételi kedvre engedett következtetni, míg a decemberi kutatás rá nem cáfolt az eredményekre.
A legfrissebb adatok alapján a fogyasztási hiteleknél zuhant a legnagyobbat a hitelfelvételi kedv, de a lakáshitelezés, a babaváró hitel és az autóhitel/autólízing kategóriákban is mérséklődő eladósodási tervek mutatkoznak.
Az ország egyik fele megtakarít, a másik fele nem
A megtakarítást tervezők aránya továbbra is magas: a válaszadók több mint 50%-a mondta azt, hogy a következő egy év folyamán megtakarítana.
Enyhe csökkenést jelez mindeközben a GDP százalékában mért megtakarítási ráta. A legfrissebb adat szerint 8% körüli szintre mérséklődött a mutató, ami azt jelzi, hogy a háztartások már bátrabban költekeznek, mint például egy évvel ezelőtt. Ez összhangban van azzal a kormányzati szándékkal, hogy oldódjon az „óvatossági motívum”, azaz erősödjön a belföldi fogyasztás.
Természetesen a különböző jövedelmi helyzetű háztartások között nagy eltérések vannak a megtakarítási terveiket illetően.
A legmagasabb jövedelmű csoport, azaz a 750 ezer forint feletti havi nettó bevétellel rendelkező háztartások csaknem 80 százaléka számolt be arról, hogy tervez félretenni a következő egy évben.
Ezzel szemben a legkevesebb (200 ezer forint alatti) havi bevételű háztartásoknál a 40 százalékot sem érte el ez az arány.
Önkéntes nyugdíjpénztárak: 215 milliárd forint kiáramlására számít az MNB
2025 egyik legnagyobb horderejű változása a megtakarítások piacán, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok lakáscélra is felhasználhatók. A legfrissebb felmérésből az derül ki, hogy a pénztártagok 86%-a nem tervezi feltörni a megtakarítását – ez jóval magasabb arány, mint a szeptemberben mért 74%. Ez alapján az MNB úgy számol, hogy 215 milliárd forintot mozdíthatnak meg idén a nyugdíjmegtakarítók, szemben a legutóbb közölt 365 milliárddal.
Arra is fény derült, hogy a megtakarításukat feltörni tervezők milyen célra fordítanák a meglévő nyugdíjpénztári tartalékukat. A legnépszerűbb célnak a lakásvásárlás bizonyult (40% tervezi), második helyen a lakásfelújítási cél végzett, míg a legkevesebben a hiteltörlesztést választották. Az MNB viszont rámutat, hogy azok közül, akik most felhasználnák a nyugdíjpénzüket, 57% eleve tervezett ingatlanvásárlást vagy -felújítást, éppen ezért az önkéntes nyugdíjpénztári változás valójában mérsékelt addicionális hatással lehet az ingatlanpiaci folyamatokra.
Fontos, hogy a fenti eredményeket érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a mintán belül viszonylag kevesen, mindössze 215-en mondták azt, hogy a háztartásuk rendelkezik ilyen típusú megtakarítással.
Mire mehet el a megnövelt családi adókedvezmény?
A felmérésből az is kiderül, mire költenék a családok az idén nyártól megnövekedő családi adókedvezmény révén keletkező többletjövedelmüket. A kormány gazdasági célkitűzéseit támogathatja, hogy a válaszadók 60 százaléka fogyasztásra (mindennapi vagy nagyobb kiadásokra) fordítaná a plusz pénzt.
Igaz, hogy jövedelemszinttől függően ebben is nagy eltérések mutatkoznak: a havi nettó 750 ezer forintot meghaladó bevételű háztartások körében 40% részben vagy egészben megtakarítaná a pénzt, és csak 44% fogyasztaná el. Ezzel szemben a 400 ezer forintnál kevesebb pénzből gazdálkodó családok túlnyomó többsége arról (82%) számolt be, hogy kiadásai fedezésére költené a megnövekedett családi adókedvezményt, a megtakarítási szándék pedig csak elenyésző gyakorisággal (10%) jelent meg körükben.
Állampapírok: a befektetők többsége az államnál hagyná a pénzét
Idén több mint 550 ezer PMÁP-tulajdonos kapja kézhez a 2023-as (rendkívül magas) infláció alapján megállapított állampapírkamatokat. Úgy tűnik, a többségüknek nem kenyérre kell a pénz: a válaszadók 55%-a mondta azt, hogy újra befektetné a kifizetett összeget, közülük is a többség megmaradna az állampapírok világában. Ezzel szemben 39% elköltené ezt a bevételt.
68% nem váltaná vissza az állampapírját a kamatfizetések után sem
Nagy kérdés, hogy a kamatok bezsebelését követően mihez kezdenek majd a befektetők, hiszen a viszonylag alacsony tavalyi infláció (éves átlagos 3,7%) következtében a Prémium Magyar Állampapír sokat veszített versenyképességéből. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a PMÁP-kamatfizetések hetében a Fix Magyar Állampapír tud kiugróan nagy összegeket bevonzani, és sejthető, hogy nem csupán a kamatok, de akár a tőke egy része is átvándorolhat a fix 6,5%-os kamatot termelő konstrukcióba.
A Magyar Nemzeti Bank azonban azt mérte, hogy a befektetők döntő többsége (68%) egyáltalán nem váltaná vissza az állampapírját, további 12% pedig úgy válaszolt, hogy csak a befektetése kis részét venné ki, és mindössze 20% mondta azt, hogy nagyrészt vagy teljes egészében kiszállna az eddigi konstrukciókból. Persze ez még semmit nem mond el az összegek várható mozgásáról, hiszen az állampapír-befektetések felettébb koncentráltak: Nagy Márton közzétételéből tudható, hogy 2024. év végén a PMÁP-állomány 58%-át a PMÁP-tulajdonosok 13%-a tartotta kézben.
Az állampapírpiaci mozgások témájában a Portfolio is végzett felmérést, ennek – a fentiektől eltérő – eredményei itt olvashatók.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
