A CNN szemlézte Volodimir Nazarenko ukrán katonatiszt nyilatkozatát, aki a donyeck-megyei Bahmut városában kialakult helyzetről, valamint az ott megjelenő orosz ejtőernyősökről beszélt az ukrán állami médiának.
Az orosz védelmi minisztérium mindenkinek katonai felszerelést és fegyvereket ad, aki csatlakozik az orosz haderőben létrehozott önkéntes katonai alakulatokhoz - írja a TASzSz hírügynökség.
Megtört a jég: Németország Leopard 2A6-os harckocsik, az Egyesült Államok Abrams harckocsik Ukrajnába küldéséről döntött. Németország más országoknak is engedélyezi a Leopardok átadását, Norvégia már döntött is saját harckocsijainak Ukrajnába küldéséről. Szlovákia szovjet gyártmányú T-72-es tankokat adna. Az ISW védelmi agytröszt értékelése szerint a jelek arra mutatnak, hogy Oroszország ejti Bahmut bevételét, a Wagner zsoldoscsoport helyett pedig reguláris haderejére támaszkodva nagy offenzívát tervez, vélhetően Luhanszk megyében. Csütörtök reggel az oroszok ismét több tucat rakétát indítottak ukrán városok ellen.
Az orosz erők valószínűleg korlátozott romboló támadásokat hajtanak végre az ukrajnai frontvonal nagy részén, hogy szétszórják és eltereljék az ukrán erők figyelmét, és megteremtsék a feltételeket egy döntő támadó művelet megindításához Luhanszk megyében – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) védelmi elemzőintézet szerdai jelentése.
Az orosz haderő meg fogja semmisíteni az amerikai M1 Abrams tankokat, ahogy minden más haditechnikai eszközt, melyet a NATO Ukrajnába küld – mondta Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete a TASzSz hírügynökségnek.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.
Az Európai Unió hivatalosan elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló új rendeletet, amely várhatóan 2023 második negyedévétől lesz alkalmazható, de 3 évre visszamenőlegesen vizsgálhatják az egyes EU-ba települő cégeket. A rendelet lényegében kiterjeszti az EU állami támogatásokra vonatkozó tilalmát a harmadik országok által nyújtott állami támogatásokra, a nagyszabású közbeszerzési eljárásokra, valamint az egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyletekre összpontosít. Magyarország nagy vesztese lehet az új szabályozásnak.
A tavalyi likviditási krízisekkel és kriptotőzsde-csődökkel tarkított zuhanórepülés után úgy tűnik, hogy kezd magára találni a bitcoinnal az élen a kriptopiac - olyannyira, hogy egyelőre az egyik legjobban teljesítő globális eszközről beszélhetünk a legjelentősebb coin esetében. Bár a kilátásokat alapvetően befolyásoló körülmények nélkül tudott óriásit ralizni az elmúlt bő két hétben a bitcoin, az egyre nagyobb optimizmus mentén szektorspecifikus mozgolódásokról és különféle grandiózus megnyilvánulásokról már be tudunk számolni.
Videót tett közzé az orosz Wagner-csoport, melyben vezérük, Jevgenyij Prigozsin a Szoledár elleni műveleteket vezető parancsnok jelenlétében arról beszél, hogy sikerült elfoglalni a várost.
Jelentős mennyiségű erőforrást felhasználva, a Wagner-csoportot hús-vér ostromgépként használva elfoglalta az Oroszország a kelet-ukrajnai Szoledár városát. Arról többször írtunk korábban, hogy a településnek önmagában semmilyen stratégiai szignifikanciája nincsen, hiszen még Bahmut bekerítéséhez sem elég, a győzelemnek ettől függetlenül presztízsértéke van, hiszen hat hónapja Szoledár az első város méretű település, melyet az orosz haderő meg tudott hódítani. Ami érdekes az egész történettel kapcsolatosan az, hogy nagyon úgy néz ki, hogy a szoledári győzelem nem törte meg az ukrán ellenállást a térségben, az orosz hadvezetés belső kohézióját viszont alighanem tovább rombolja.
Tegnap váratlanul hátrébb léptette az orosz védelmi minisztérium vezetése Szergej Szurovikin tábornokot, az „Armageddon tábornok” néven is ismert katonai vezetőt, akit az orosz hadvezetés október elején nevezett ki a „különleges művelet,” vagyis az Ukrajna ellen folytatott invázió élére. A lépés azért érdekes és meglepő, mert Szurovikin egyrészt népszerű volt a háborút leginkább pártoló orosz nacionalisták, Wagner-zsoldosok és csecsenek körében, másrészt pedig olyan nagy stratégiai hibákat, melyeket láthattunk februártól egészen a szeptemberi, harkivi összeomlásig, Szurovikin nem követett el. Különféle hírszerzési szervezetek, OSINT-elemzők és milbloggerek most ezerrel próbálnak ötletelni azon, hogy mi lehetett Szurovikin visszaléptetésének valódi oka, több ezek közül kifejezetten hihetőnek, racionálisnak tűnik. Nézzük, melyek a lehetséges magyarázatok és vessünk egy pillantást arra is, hogy kicsoda Valerij Geraszimov, a "különleges művelet" új parancsnoka.
Az orosz Wagner-csoport alapítója szombaton azt mondta, azért szeretné annyira megkaparintani az orosz hadsereg az ukrán Bahmut városát, mert sok földalatti várossal rendelkezik – számol be a hírről a Reuters.
Az észak-ukrajnai Szumi városának lakói 2022 februárjában egyik percről a másikra találták magukat egy háború frontvonalán. Az azonos nevű megye székhelyeként szolgáló települést az orosz invázió megindulásakor szinte azonnal elhagyta az ukrán hadsereg, a hirtelen összeállt területvédelmi erők azonban az egész világot meglepték azzal, hogy hat hétig védték az orosz határ mellett fekvő várost. A védőkkel a Guardian készített interjút.
Az Egyesült Államok egyik tisztségviselője szerint valójában inkább anyagi, mintsem stratégiai indokok húzódnak amögött, hogy az orosz reguláris erők, különösen a Wagner-zsoldoshadsereg egységei megpróbálják elfoglalni a Donyeci Bahmut városát – írta meg a Reuters.
Egy olyan törvényt fogadott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amely jogvédő szervezetek szerint jelentősen növeli az ukrán állam kontrollját az ukrán média fölött és szigorítja a médiavállalatok szabályozási keretrendszerét – írja az amerikai The Hill, a New York Times és az ukrán Kyiv Independent hírportál.
Tajvan a sorkatonaság reformjára számít a kínai invázió elrettentése érdekében, azonban a kötelező kiképzés kiterjesztésének terve nem éri el a szükséges mértéket, figyelmeztetnek a szakértők - írja a Financial Times.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
Egyes elemzők arra következtetnek, hogy Jevgenyij Progozsin, akit „Putyin séfjének” is becéznek, az általa alapított Wagner-csoportot az orosz reguláris erők alternatívájaként kínálja Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Az orosz elnök közeli szövetségesének tartott orosz oligarcha katonai szervezete ennek megfelelően a legnehezebb harcokban vesz részt és a legjobb fegyverzetet kapta cserébe - írta meg a Forbes.