Nehéz előre megmondani a forint árfolyamának alakulását, de erősödésre kicsi az esély, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig idén akár 450-ig is elmehet a forint euróval szembeni jegyzése - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen közgazdásza.
Az első félév változatosra sikerült a magyar gazdaságban, de összességében alakulhatott volna rosszabbul is - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Az elemző a rövid távú kilátásokkal kapcsoltban már kevésbé optimista: ahogy ő fogalmaz, a következő hónapokat borús kilátások jellemzik. Ősztől viszont pozitív fordulat állhat be, amennyiben az infláció tetőzik, és az EU-val sikerül megállapodni a jogállamisági kérdésekről. Addig viszont az MNB-nek folytatnia kell a határozott szigorítást, hogy stabilizálni tudja a forint árfolyamát.
A Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke 2022-ben 5 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol, ami lényegesen magasabb a jelenlegi előrejelzéseknél, ugyanakkor jelezte: a gázszállítások esetleges leállása recessziót eredményezhet 2023-ban.
Idén egészen elképesztő ütemben híznak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent Inflációs jelentéséből. Jelentős és a korábbi éveket messze felülmúló bevételek folynak be az államkasszába a cégektől, valamint a fogyasztás alapú bevételekből is, de a lakosság befizetései is hatalmasak, pedig ott ellentétes hatást fejtett ki az szja-visszatérítés is.
Olyan dolgok készülődnek, amelyek a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára teszik - jelezte előadása legelején Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium által szervezett csütörtök esti eseményén. A tárcavezető azt hangoztatta: ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól. A fejlett világban szerinte biztos eljön a recesszió, Magyarországon még nem biztos, mert a növekedési többlet fent tud maradni. Azt is elmondta kérdésre válaszolva, hogy az árstopok nem jók, azokból ki kell jönni. Azt ugyanakkor nem mondta meg, hogy mikor lesz vége az árstop-rendszernek, jelenleg október 1-jéig élnek.
Az elmúlt hónapok az inflációról, költségvetési kiigazításról és az EU források lehívásáról szóltak a gazdaságpolitikában. Ezen tényezők különleges együttállása rekord mélységbe lökte a forintot, amin az MNB legutóbbi erőteljes kamatemelése is csak kissé segített eddig. Mely tényezők gyengítik a forintot, milyen változás várható ennek kapcsán a jövőben? Hol csúcsosodik ki az infláció, meddig repülnek a kamatok, és mi fordíthatja meg a forint gyengülő trendjét?
Rendkívüli, évközi béremelésről döntött az Aldi Magyarország - jelentette be a társaság csütörtökön. Ezzel a lépéssel a januári egységes 8%-os béremelés után július elsejétől ismét emelkednek a bérek a diszkont üzletláncnál.
Az MNB keddi meglepő lépése után több elemző is úgy gondolja, hogy ősszel 10 százalék felett tetőzhet a magyar kamatpálya, ezzel hivatalosan is megjelentek az első kétszámjegyű előrejelzések. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor csak átmeneti lendületet tud adni a forintnak az alapkamat és az egyhetes betéti ráta összeolvasztása, a kockázatok többsége ezzel nem szűnik meg.
Egész egyszerűen képtelenség elszakadni az inflációs témától. Persze aligha csodálkozhatunk ezen, miközben a magas várakozásokat is meghaladó mértékben erősödik az áremelkedés üteme. Eközben pedig jönnek az újabbnál újabb hírek, amik befolyásolják az inflációs pályát: forintrekord, megugró nyersanyagárak, adóemelés és árstopok. Szerintem ma már inkább az a kérdés, hogy vajon 2024-re sikerül-e visszatérni az inflációs normához.
Meglepetésre 185 bázisponttal 7,75%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az vélhetően összeolvadhat az egyhetes irányadó betéti kamattal csütörtökön.
Újabb csúcsra emelkedett a lakosság inflációs várakozása, vagyis az emberek egyre nagyobb és nagyobb áremelkedési ütemet várnak Magyarországon. Ez azért roppant kellemetlen, mert minél tovább vannak nagyon magasan az inflációs várakozások, elméletileg annál nehezebb - és annál nagyobb reálgazdasági áldozattal - törhető le a pénzromlás.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményt kiemelt figyelemmel kísérheti a piac is, a forint árfolyama érzékenyen reagálhat a fejleményekre.
Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.
Zsiday Viktor portfóliómenedszer szerint a forint gyengítésére építő gazdaságpolitikai zsákutca, és amennyiben nem tesz a gazdaságpolitika határozott lépéseket a forint hitelességvesztésének megállításában, a gazdaság átáll euróra - azaz az euróbevezetés spontán megtörténik - írja blogján.
Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai Covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama is megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti euró/forint szintek. De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energiabizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd. Az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban, és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.
Gyorsan elérhetjük az 1,5 millió forintos négyzetméterárat a budapesti új lakások piacán, ahogy a kínálat csökkenésével eltolódik a piaci egyensúly - véli Vincze Edit, az OC Investment Solutions ügyvezetője. Várakozásaik szerint az új és a használt lakások árai még jobban elválhatnak egymástól, az utóbbiak körében inkább az árak stagnálására lehet számítani. Mire számít a következő időszakban a piacon tevékenykedő szakértő a "10 millió ingatlanos" országában?
Két nappal azután, hogy az autópályák mentén teljesen liberalizálták a dízel piaci árát, elengedett két környezetvédelmi adót a szlovén kormány, hogy ezzel is próbálja lefelé szorítani a 2 euró körüli, tehát 800 forint körüli kiskereskedelmi árat - jelentette be Bojan Kumer infrastrukturális miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón.
Jelentősen rontotta a forintárfolyamra vonatkozó prognózisát a Societé Generale (SocGen), a francia bank szerint az év végére 430 forint is lehet egy euró. A cég elemzői szerint jelenleg a magyar deviza a legkevésbé vonzó a régióban, sőt a teljes feltörekvő piacon is az egyik leggyengébb láncszem lehet. A helyzeten csak tovább ronthat, hogy a szakemberek úgy látják, hogy az év végéig sem lesz megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról, ez pedig nyomás alatt tarthatja a forintot.
Az európai EKB, a magyar MNB és a svájci SNB szinte egyszerre tettek meglepő bejelentést múlt héten, miközben az amerikai Fed 28 éve nem látott szigorításról döntött. Az előző hét egyértelművé tette, hogy a jegybanki szigorítás komolyabb lépésekkel járhat, mint amire eddig számíthattunk, és a szigorítás várható hatásai is fájdalmasabbak lehetnek a korábban vártnál. Különösen az EKB hirtelensége tűnhet aggasztónak, a déli tagállamok újbóli megsegítése ugyanis akarva-akaratlanul mindenkiben felidézte az adósságválság éveit. A baj most még messze nem akkora, és ha nem a rossz forgatókönyvek válnak valóra, nem is lesz. Csakhogy az elmúlt néhány hónapban rendre a rosszabb forgatókönyvek igazolódtak be.
Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?