Újabb idegesítő hírt kapott Magyarország a britektől

A britek nem arra szavaztak tavaly júniusban, hogy a Brexit után továbbra is hatalmas összeget fizessünk be évente az EU kasszájába és nem is fogunk - ezt az elég kemény üzenetet mondta a csütörtöki EU-csúcs keretében Theresa May brit miniszterelnök. Ez megint abba az irányba mutat, hogy bár az EU még sokmilliárd eurót akarna kifizettetni a britekkel a kilépésük után, ők erre nem hajlandók. A meccs persze távolról sincs lejátszva, de az újabb May-üzenet ismét annak a forgatókönyvnek az esélyét növeli, hogy a Brexit jókora lyukat üt már a most futó 2014-2020-as uniós költségvetésen is, így akár Magyarország is több százmilliárd forinttal kevesebb pénzhez jut majd, mint amire eredetileg számíthatott.

Hatalmas üzletet köthet a luxusingatlanon az MNB

Nyilvános pályázatot ír ki a Magyar Nemzeti Bank az Eiffel Palace értékesítésére - írja az MTI. Az irodaházat az MNB még 2014-ben vásárolta meg nettó 13,6 milliárd forintért. A kiírás szerint csak akkor adhatjék el, ha megtérül a befektetés. Nem lesz egyszerű, de ha valaki beleszeret, még nagy üzlet is köttethet.

Nincs magyar modell, de sürgősen ki kellene találni

Az Európai Unió a csatlakozó országoknak a gazdag országok érdekeit szem előtt tartó liberális szabályokat és a kohéziót segítő pénzügyi támogatást adott, gazdasági modellt nem. Két korábban csatlakozott tagállam azonban már igazolta, hogy a felzárkózás az EU keretei között is lehetséges. Így a később csatlakozók számára a lehetőség nemzeti individuális ügy maradt, ami mindenekelőtt a gazdaság új képességekkel való felruházását jelenti.

Kinyírja Brüsszel a magyar bankok bizniszét?

A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.

De miért vették el a csillagot az egyik legjobb magyar étteremtől?

Negyedik helyezés és különdíj a Bocuse d'Oron, új izgalmas étteremnyitások Budapesten, továbbra is több hazai díjazott a nemzetközi szakácsművészet bibliájának tartott Guide Michelinben - így indult az év a magyar gasztronómiában. A főváros egyik topétterme, a Tanti azonban elvesztette Michelin-csillagját: mit jelent ez egy étteremnek, és milyen gyakran fordul elő? Azt is kiderítettük, melyik magyar éttermeknek érik jó ideje az elismerés, és mikor lehet Magyarországnak két vagy három csillagos étterme.

Aprópénzért veszi meg Kína Magyarországot is?

Sokat fejlődtek az utóbbi években a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok, ezzel azonban nem vagyunk egyedül a régióban. Sokak szerint a kínaiak európai hídfőállása, mások szerint trójai falova lehet Kelet-Közép-Európa. Minden ország szeretne közelebb kerülni Kínához, és elsősorban a kínaiak pénzéhez, azonban ők láthatóan senki felé nem köteleződnek el, az utóbbi években mindenkinek ígértek egy kicsit, ami aztán vagy megvalósult, vagy nem. Mindez azért lehet érdekes a következő hónapokban, mert várhatóan ősszel ismét Budapest ad majd otthont a régió és Kína közti éves csúcstalálkozónak, ahol folytatódhat a helyezkedés.

Nem az a veszély, hogy elfogynak a nyugdíjak, hanem hogy másra nem jut pénz

A mai nyugdíjrendszer nem is olyan sokára nem fog tudni a a mait megközelítő nyugdíjakat produkálni, a nagy vesztes a mai 30-50 éves korosztály - mondja Holtzer Péter. A nyugdíjszakértő szerint a korhatáremelés elkerülhetetlen, de még így is óriási szükség lesz olyan időskori jövedelemre, ami más logika mentén képződik. Holtzer szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a legnagyobb sikerrel egy "kvázi önkéntes" megtakarítási rendszer kecsegtet.

Mi facebookozunk a legtöbbet, mégsem értjük a digitális világot

Érezhetően javult a szélessávú internet elterjedtsége Magyarországon, viszont még mindig csak az emberek 51 százaléka rendelkezik legalább alapfokú digitális ismeretekkel - derül ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentésében. A digitális gazdaságról és társadalomról szóló dokumentum szerint hazánk a 21. helyen áll az Unióban, csak hét országot előzünk meg.

Milyen legyen a jövő Európája? Erről az étlapról lehet választani

Öt lehetséges forgatókönyv áll az Európai Unió előtt, hogy 2025-ig milyen irányban indul el - olvasható a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által szerdán bemutatott "Fehér könyvben". A tervek szerint az EU 27 tagállamának az év végéig kellene dűlőre jutnia, hogy melyik elképzelést támogatják, és a következő években az határozná meg az új EU irányát.

Hihetetlen pályázati hajrá: az utolsó nap elkérték a teljes keretösszeget

Az utolsó napon kb. annyi támogatási igény özönlött be a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatra (GINOP-1.2.1-16), mint amennyi a felhívás teljes (megemelt) keretösszege - derül ki a hivatalos kormányzati statisztikából. Elképesztő pályázati hajrát láthattunk tehát tegnap éjfélig. A másik, hasonló kapacitásbővítési pályázat továbbra is nyitva van és ott az együttes támogatási igény még csak most érte el a teljes pályázati keretösszeget.

Uniós ingyenhitelt igényelnél? Ezekre figyelj!

Ma lépett hatályba az a dokumentum, ami már 11 hitel és kombinált hitel alapú uniós pályázat szabályait fekteti le, melyek keretösszege több mint 600 milliárd forint. Kiemelt jelentőségű a megjelent dokumentum, hiszen a pályázók számára fontos tudnivalókat és szabályokat tartalmaz, melyek közül a mostani cikkünkben a projekt keretében finanszírozható tevékenységek és a biztosítékok feltételeire térünk ki részletesen.

Festészet, ami csak Magyarországon érhető el

Váli Dezső 1978-tól letiltotta képei külföldre kerülését, ezt a hátoldalukon is feltüntette. Magyarországon túl kizárólag csak közgyűjtemények juthatnak hozzá munkáihoz. Mi viszont abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy nyugodt szívvel hazavihetjük és falra akaszthatjuk Váli "Csudaszép képeit". - írja a műtárgy.com

Magyarországon is itt vannak a robotok, és épp elveszik a munkád

A munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma már létező technológiákkal automatizálni lehet - véli a McKinsey. Egy ilyen kijelentés azonban az egyszeri magyar dolgozónak nem éri el az ingerküszöbét: "mondogassák csak az okosok, majd Amerikában, meg majd 20 év múlva, hát hol érdekel ez engem?". Csakhogy nem csak az Audi és a Mercedes gyárakban dolgoznak már most is robotok, hanem a nagy magyar valóságban is megjelentek, csak éppen digitális formában. De attól, hogy fizikailag nem ülnek mellettünk, még nagyon is nagy hatással lesznek és vannak a munkánkra és az életünkre.

Tízezer dollár egy hívásért? Megy a harc a bankok és az alapkezelők között

A 2018-ban életbe lépő új szabályozás, a MiFID II.-vel kapcsolatban nagy kihívást jelent az alapkezelőknek, hogy az ügyfelek pénzéből vagy a saját zsebükből fizessék ki a munkájukhoz sok esetben nélkülözhetetlen elemzéseket. A bankok és az alapkezelők között nagyban folynak az egyeztetések, egyes alapkezelők szerint a bankok hívásonként 10 ezer dollárt is elkérnének a vagyonkezelőktől, ha banki elemzővel szeretnének beszélni - írja a Financial Times.

Bíróságon támadja meg a Magyar Telekom a GVH határozatát