Miközben az elmúlt hetekben olyan hírek terjedtek el, hogy az Egyesült Államok és Oroszország már készíti elő a két elnök személyes találkozóját az orosz-ukrán háború ügyében és egyes információk szerint Vlagyimir Putyin nyitott a béketárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este közzétett nyilatkozata ennek szöges ellentétére utal.
Az Európai Bizottság új kezdeményezése, amely az európai vállalatok globális versenyképességének növelését célozza, komoly aggodalmat keltett civil szervezetek körében. A szakszervezetek és zöld csoportok bírálják a szabályozási terhek csökkentésére irányuló terveket, attól tartva, hogy az a dereguláció felé tolja az uniós politikát.
A DSG Tec USA jelentős áttörést ért el a bűnüldözési és katonai alkalmazásokban használt hagyományos kézifegyverek lőszereinek fejlesztésében. A vállalat olyan innovatív megoldásokat dolgozott ki, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek a szokásos fegyverformátumok és lőszerkaliberek esetében. Az új technológiák mind a páncélzat átütésében, mind a vízen való áthaladásban kiemelkedő képességeket mutatnak - jelentette a Forbes.
Negyvennyolc órát tartott az Egyesült Államok által indított vámháború (első menete) két szomszédja ellen. Az első körös anyagi veszteségek mérsékeltek, ha nem számolunk a megnövekvő bizonytalanság üzleti és társadalmi következményeivel. De több kérdést hoztak ezek a napok, mint választ.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a David Lammy brit külügyminiszterrel folytatott szerdai kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz államfő mindent meg fog tenni, hogy Belaruszt is bevonja a háborúba, a következő kiszemeltje pedig Lengyelország vagy a balti országok lehetnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock, a heteken belül bitcoin alapú tőzsdén kereskedett terméket (Exchange Traded Product - ETP) tervez indítani Európában. A lépés a kriptovaluták iránti növekvő keresletre reagál, mind az intézményi, mind a lakossági befektetők részéről.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Kínára kivetett 10 százalékos amerikai vámról, és a 800 dollár alatti kínai árucikkek esetében megszüntetett vámmentesség hatásairól volt szó, abból a szempontból, hogy hogyan hathat ez az e-commerce piacot az elmúlt pár évben letaroló Sheinre és Temura. A témában vendégünk volt Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A műsor második részében Trump legfrissebb külpolitikai tervét elemeztük, miszerint Gázát Amerikai tulajdonba venné, újjáépítené, és a Közel-Kelet riviérájává változtatná a területet. Vendégünk volt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Donald Trump a kriptoeszközök ellenségéből a kriptók nagy barátjává képezte át magát, a választási kampányban számtalan ígérete is volt arra, hogy hogyan marad az Egyesült Államok ezen a területen is a világ vezető hatalma. Az azért látszik, hogy nem ez a legfontosabb terület, amivel megválasztása óta foglalkozik az új elnök, Kanada, Mexikó és Kína megregulázása vagy a Grönlandra való rátenyerelés előrébb van a sorban, de azért a kriptóknál is van haladás. Mutatjuk, hogy mit ért el a Trump kormányzat az elmúlt hetekben, azon túl, hogy most már az elnöknek és a feleségének is van saját mémcoinja.
Alapvető kihívások sokaságával szembesült az elmúlt években az európai belsőégésű- és elektromos járműipar, amelyekre úgy tűnik, hogy egyelőre nem, vagy csak részben vannak meg a válaszok; és mindez a termelés visszafogásában és áthelyezésében, illetve elbocsátásokban is jelentkezik a mindennapi híráramlásban. Érdemes ezekből egy kicsit kitekinteni, és megvizsgálni, hogy mennyire jelentős az autóipar súlya Európában, milyen tendenciák mutatkoznak az elektromos autószektorban, és melyek azok a főbb kihívások, amelyekre sürgősen meg kellene találni a megfelelő válaszokat. Ha nem sikerül összehangolni az "európai értékeket" a globális piac tempójával egy átfogó stratégia keretében, akkor a kontinens könnyen a saját, szigorú szabályozási szándékai és a dinamikusabb, kevésbé kötött - sokszor masszív állami támogatással operáló - versenytársak közé szorulhat.
Az Európai Unió fenntartható finanszírozási szakértői csoportja javaslatot tett a klímabarát tevékenységek osztályozási szabályainak módosítására. A javaslat célja a vállalatok jelentési terheinek csökkentése és a zöld befektetések ösztönzése. A változtatások várhatóan harmadával mérsékelnék a cégek adminisztratív kötelezettségeit, miközben egyszerűsítenék az EU fenntarthatósági szabályrendszerét.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
Donald Trump amerikai elnök ezúttal nem kritizálta a Federal Reserve döntését, hanem helyesnek nevezte azt, hogy a jegybank szünetelteti a kamatcsökkentési pályát, miközben gazdasági bizonytalanságok és inflációs kockázatok továbbra is fennállnak.
Az idei davosi Világgazdasági Fórumon számos kreatív ötlet hangzott el arról, hogyan lehetne megmenteni a bolygót, csökkenteni az egyenlőtlenséget és kezelni a sürgős biztonsági kihívásokat. Nagyrészt azonban az volt az esemény nagy tanulsága, hogy az európaiak mennyire borúlátóak a gazdaságuk helyzete és különösen Donald Trump miatt.
Az energiarendszer klímavédelmi célok hatására kezdődött, ma már számos tényező által hajtott napjainkban zajló paradigmaváltása számos olyan új technológia és megoldás megjelenésével járt, amelyek elterjesztése, de még kipróbálása is nehézkes a nagyrészt a hagyományos viszonyokhoz igazodó szabályozási környezetben. Ebben a helyzetben hozhat kedvező változást egy Magyarországon eddig nem alkalmazott, a szabályozás területén szintén innovatívnak számító eszköz, az energetikai szabályozási tesztkörnyezet bevezetése és alkalmazása, aminek előkészítésén már dolgozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Franciaország az utolsó csádi bázisról is kivonta a katonáit – jelentette be a közép-afrikai ország vezetése. Ezzel egy hosszú együttműködés végére került pont.
A globalizáció átalakulásáról, az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyről, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze, aki a Budapesti Metropolitan Egyetemen tartott előadást a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Beszélgetésünk során szóba került az energiaválság, a megújuló energiaforrások ára, az AI-forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatása, valamint az amerikai és európai szabályozási különbségek is. Harold James rámutatott, hogy az innováció sikerének kulcsa az oktatás és a készségek fejlesztése, különösen a félperifériás országokban, mint Magyarország. A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy az EU hogyan használhatná ki a globalizáció földrajzi átrendeződését, és milyen kihívásokkal néznek szembe a régi ipari központok, például Németország és Franciaország.
Az Európai Bizottság bemutatta új gazdaságélénkítő stratégiáját, a Versenyképességi Iránytűt, amely célja az EU gazdasági dinamizmusának helyreállítása és hosszú távú fenntartható növekedés biztosítása. A program fókuszában az innováció, a dekarbonizáció, a digitális átállás és az ipari versenyképesség javítása áll, miközben az Unió szabályozási környezetét is egyszerűsíteni kívánják. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU gazdasági modelljét alapjaiban írják át, mivel a korábbi, olcsó kínai munkaerőre és orosz energiára épülő rendszer fenntarthatatlanná vált. A stratégia részeként növelnék a magánbefektetések volumenét, elősegítve az európai megtakarítások helyben történő felhasználását, amely akár 12-15 ezer milliárd eurónyi forrást mozgósíthat az elkövetkező években. Emellett kiemelt figyelmet kap az AI és a kvantumtechnológia fejlesztése, az ipari zöldátállás támogatása és az energiaárak csökkentése, hogy az EU globális versenyképességét megerősítsék.
Az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, Maria Luis Albuquerque nyitott arra, hogy egy „vállalkozó kedvű koalíció” haladjon előre a tőkepiaci unió megvalósításában, anélkül, hogy minden tagállam egyhangú támogatását megvárnák. A kezdeményezés célja az európai vállalatok finanszírozási lehetőségeinek bővítése és a közel ezermilliárd eurós befektetési hiány csökkentése.
A Cseh Nemzeti Bank (CNB) vezetője, Aleš Michl kormányzó bejelentette, hogy a bank devizatartalékainak egy részét bitcoinba kívánja fektetni. Ez a lépés példátlan lenne a nyugati központi bankok körében, és jelentős változást jelezhet a kriptovaluták megítélésében a pénzügyi intézmények részéről - írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a Versenyképességi Iránytű (Competitiveness Compass) nevű gazdaságélénkítő programját, amely az elkövetkező öt évre határozza meg az EU gazdaságpolitikai irányait – írja a Politico. Egy a Portfolio által látott bizottsági előterjesztés szerint az egyik legfontosabb intézkedés a zöld szabályozások egyszerűsítése lesz, amelynek célja a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint jóval előrébb hozzák a tőkepiaci unió bevezetését is.