Keresett kifejezés: alapok portfolio hu | Találatok száma: 1543 Új keresés
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Különböző lépésekkel digitalizálná a kormány a pénzügyi szektort, a közeljövőben több biztonságot, kényelmet javító intézkedés várható. Július elsejétől már a boltoknál is lehetőség lesz készpénzfelvételre, de arra is lesz lehetőségünk, hogy posta helyett elektronikus úton kapjuk meg a hivatalos leveleket.
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
A viszonylag nyugodt április után a májusi hónap sem tartogatott magában nagy veszélyeket, a befektetések piacát az amerikai hírek és a mesterséges intelligencia mozgatta leginkább. Az európai piac azonban még nincs teljesen biztonságban, egyre nő ugyanis annak az esélye, hogy a kontinens gazdasága recesszióba süllyed. A magyar piacon az MNB kamatcsökkentése volt a legjelentősebb esemény, kérdés azonban, hogy a jegybank hogyan fog hozzáállni a későbbi intézkedésekhez. A modellportfólióban tovább csökkent a pénzpiaci eszközök aránya, az alapkezelők az előző hónapokhoz hasonlóan inkább a kötvényeket részesítették előnyben.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A Széchenyi Alapok (SZTA) 10 millió eurót fektet a 500 Emerging Europe (500EE), amerikai hátterű alapkezelő második alapjába. Az együttműködés részeként a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének franchise cége Budapesten nyitná meg irodáját, és az SZTA befektetésével megegyező összeget a régióban fektetne be – tudta meg a Portfolio.
A kormány azt vállalta, hogy ritkán látott mértékben féken tartja a költségvetés kiadásait jövőre, ám vannak olyan területek, amelyek elsőbbséget élveznek és ennek megfelelően a kormány ezekhez a célokhoz látványosan több forrást rendel, mint 2023-ban tervezte. Ezek közül is kiemelkedik a honvédelmi kiadások ügye, a Honvédelmi Alap keretösszege például 55%-kal emelkedik. Emiatt talán ezt a területet lehet a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesének tekinteni. Nem véletlen, hogy ezen tétel mellett összességében mérsékelt kiadásnövekedést tervezett be a kormány a 2024-es költségvetésbe, ugyanis vannak olyan - a kormány ráhatásától független - költségtételek, amelyek egész egyszerűen kiszívják a büdzséből a mozgásteret: ilyen a kamatkiadások hatalmas növekedése, de a rezsicsökkentés is nagyon sokba kerül még mindig.
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)
Egy hónapja írtunk arról, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy rendelettervezetet, amely lehetővé tenné a kollektív befektetési formák, például a Baross Gábor Tőkeprogramban részt vevő befektetési alapok (a listájuk itt olvasható) számára olyan ingatlantársaságok finanszírozását is, amelyek tevékenysége kiserőművekbe történő befektetés. A legfrissebb Magyar Közlönyben ehhez kapcsolódóan újabb konkrétumok jelentek meg.
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul az energiaigényes iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (1. rész)
Civilekkel, a versenyszéfra szereplőivel, a kormány tagjaival, önkormányzati vezetőkkel is egyeztettek az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai budapesti látogatásukon. Mint jelezték, a vizsgálat nem a kormány ellen irányul, hanem az uniós költségvetést védik a demokratikus elvek mentén. Azonban a testület tagjai missziójuk végén arról számoltak be, hogy számos problémát látnak, amelyeket a jogállamisági eljárás ellenére sem rendezett a magyar kormány. Így a bizottság sajtótájékoztatóján a delegáció tagjai arról beszéltek, hogy elvárják a helyreállítási tervben megfogalmazott 27 szupermérföldkő maradéktalan végrehajtását. A legtöbb kritikát a diszkriminatív versenyjogi környezettel és a források igazságtalan, "politikavezérelt" elosztásával fogalmazták meg. Mindez pedig negatív hatással lehet a magyar uniós források kifizetésére.
Nem látnak sok esélyt a forint további erősödésére a hazai alapkezelők, a magyar tőzsdével kapcsolatban azonban inkább optimisták - derül ki a Portfolio havi rendszerességű alapkezelői felméréséből. A megkérdezett profi befektetők elmondták azt is, hogy melyek a kedvenc részvényeik a budapesti tőzsdén, és hogy mely papírokat súlyozzák alul a leginkább május elején.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások, még a Győr – Bécs – Pozsony aranyháromszögben sem: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, miközben az energiaköltségek permanensen magasak, csakúgy, ahogy a hitelkamatok is. Ebben a nehezített környezetben a túlélés záloga lehet a Széchenyi Kártya Programban elérhető 5 százalékos hitel, amelynek részleteiről, a vármegye számára kínálkozó kitörési pontokról, és a kohéziós alapok helyett elérhető uniós forrásokról is szó volt a Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvény sorozatának győri állomásán.
Márciusban berobbant a tőkepiacra a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által meghirdetett, három pillérből álló Baross Gábor Tőkeprogram. Az első pillér két alprogramot tartalmazó pályázati kiírása már le is zárult, 14 alap fordíthatja beruházásokra, zöldfejlesztésekre és a tőzsdei aktivitás ösztönzésére az elnyert mintegy 170 milliárd forint forrást. A pályáztatás tapasztalatairól, az alprogramok várható eredményeiről és az NTH intézkedéseiről Katona Bence vezérigazgatóval beszélgettünk.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, miközben a kormánya és az Európai Bizottság között kialakult nézeteltérések miatt a kohéziós keret és egyéb támogatások sem elérhetőek, amíg a felek meg nem egyeznek a források feloldásának feltételeiről. De nemcsak a hazai elosztású operatív alapok által nyújtott finanszírozási lehetőségek léteznek, a direkt EU források továbbra is elérhetőek. Ennek részeleteiről fog beszélni előadásában Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető projektmenedzsere a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatának győri állomásán, május 9-én.
Magyarország igazságügyi reformjai pozitív lépésnek számítanak az ország felfüggesztett uniós finanszírozásának egy részének felszabadítása felé, de a Fitch Ratings szerint az esetleges kifizetések időzítése és mértéke továbbra is bizonytalan. Emellett a gazdasági kormányzat döntéseivel kapcsolatban is problémákat látnak, hitelességi kockázatok miatt a leminősítés felé mutató negatív kilátásokat jeleztek.
Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.
Harmadára esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése az év első hónapjaiban az egy évvel korábbihoz képest. Arról, hogy mit okozhat ez a bankok és a hitelközvetítők működésében, tetőztek-e már a hitelkamatok, és mi vár a lakáspiacra, valamint a jelzáloghitelezésre, arról a Hitelezés 2023 konferencia második szekciójában részletesen beszéltek a szakértők.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Mindig szomorú leszek, amikor hitelspirálban, vagy annak a határán levő ügyfelekkel beszélek. Ennek az egyik legfőbb...
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
