Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3479 Új keresés
A mai napon kamatmeghatározó ülést tart a Monetáris Tanács. A jegybanki alapkamat mértéke 11%, a piac 50 bp-os kamatcsökkentést vár. A várható kamatvágást indokolná az erős forintárfolyam illetve a mérséklődő infláció. Az egyensúlyi problémák továbbra is jelentősek.
Az infláció szeptemberi visszaesése után várhatóan fél százalékponttal csökkenti az alapkamatot hétfőn a jegybank, bár a hosszabb távú inflációs előrejelzések nem javultak a Reuters új elemzői felmérésében. A döntésben a szakértők szerint nem politikai szempontok játszanak közre, habár többségük úgy véli, a múlt héten beterjesztett jegybanktörvény módositás sérti a monetáris politika függetlenségét.
Voltak elemzők, akik arra hivták fel a figyelmet, hogy a kormányzat és a Nemzeti Bank közötti súrlódás növeli a forint árfolyamkockázatát. Az előrejelzések azonban rövid távra csak kisebb árfolyamgyengülést vetitenek előre, mert a viszonylag magas jegybanki kamat védelmet biztosit az árfolyam számára - mondták az elemzők.
A jegybank függetlenségének csorbítását vette célba a 3 kormánypárti képviselő által tegnap benyújtott, a Monetáris Tanács kibővítésére, és az erőviszonyok befolyásolására szolgáló törvényjavaslat - áll az egyik legnagyobb londoni befektetési ház szerdai kommentárjában. Ennek eredményeként negatív megjelölést kaptunk, és a bankház szerint elképzelhető, hogy profitrealizálást eredményezhet a törvénytervezet - értesült az MTI.
A forint/euró árfolyama a mai kereskedés során kimozdult az elmúlt napokban már megszokott, jellemzően 245.50-246-os szűk sávjából, és jelenleg már a 247-es szintnél születnek a kötések. Az állampapírok másodpiacán jelentős hozamcsökkenés következett be, mely a tovább erősödő kamatcsökkentési várakozásokat jelzi. A folyamatokról és a várható további fejleményekről kérdeztük Németh Dávidot, az ING elemzőjét.
A KSH által közzétett, vártnál kedvezőbb 6.6%-os éves infláció a forint/euró árfolyamában csak mérsékelt, míg az állampapírok másodpiacán nagyobb elmozdulásokat eredményezett. A forint ismét a 246-os szint fölé kanyarodott, a hozamok jellemzően 5-15 bp-tal csökkentek.
Délután fél háromkor látnak napvilágot az amerikai elnökválasztást megelőző utolsó átfogó munkaerő-piaci adatok, melyek újabb jó vitaalapot szolgáltathatnak a két elnökjelöltnek az egyre élesedő kampány finiséhez közeledve. A devizapiaci hatások sem lebecsülendők, amennyiben a vártnál lényegesen rosszabb adatok látnának napvilágot, úgy a dollár/euró a mostani 1.2320 körüli szintekről akár az 1.25-ös tartományba is ugorhat a jelentősen mérséklődő kamatemelési várakozások következtében.
A GKI Gazdaságkutató Rt. által elkészített idei 3. számú átfogó gazdasági előrejelzést mutatta be Dr. Vértes András, a GKI elnöke egy sajtótájékoztató keretében. Vértes elmondta, hogy a magyar gazdaság mostanra többé-kevésbé megemésztette az elmúlt két év politikai- választási- gazdaságtani megpróbáltatásait, de két területen még tart az "emésztési folyamat": ezek az államháztartási hiány és a monetáris politika. Mindkét területen a piaci átlagnál érdemben optimistább a kutatóintézet: az idei deficit a GDP 4.8%-át teheti ki, míg a jegybanki alapkamat év végére akár 9.5%-ra mérséklődhet.
A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama a déli órákban egészen a 246.70-es szintig ugrott azt megelőzően, hogy a Monetáris Tanács közleménye szerint nem foglalkozott az irányadó kamatláb kérdésével. A jegyzések jelenleg már ismét a 247-es szint alatt járnak. Az állampapírok másodpiacán néhány bázispontos hozamemelkedés következett be a legtöbb lejáraton.
Múlt hét szombaton került sor Draskovics Tibor pénzügyminiszter meghallgatására a Parlament Költségvetési Bizottságában, melynek apropója a jelöltnek az új kormánybeli alkalmasságáról való szavazás. Draskovics kifejtette, hogy a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány 4.5-4.7% közé csökkenhet az idei 5.0-5.3%-os célsávról. A miniszter szerint a 16 hónapos csúcsot elért forint negatív hatással van az ország exportteljesítményére, illetve a kkv-k tevékenységére. A Költségvetési Bizottság több mint négy és fél órás ülésén a résztvevők 15 igen és 13 nem szavazattal támogatta a jelenlegi pénzügyminiszter kinevezését.
Az újonnan megválasztott miniszterelnök Gyurcsány Ferenc a Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy a jövő évi GDP-arányos államháztartási deficit 4.7% alá fog csökkeni, emellett hangsúlyozta, hogy a gazdaságnak a jelenleginél gyengébb forintra és sokkal rugalmasabb monetáris politikára van szüksége.
A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama reggel a tegnapi zárószintjénél kissé erősebben nyitott, majd a kereskedés eddigi szakaszában csak szerény mozgások mutatkoztak a két deviza relációjában. Az állampapírok másodpiacán jellemzően csak néhány bázispontos elmozdulások (hozamcsökkenések) mutatkoznak. A dollár a tegnap megjelenő amerikai makroadatok hatására számottevő gyengülést követően azt 1.24-es szint fölé került az euróval szemben, míg a jen kihasználva a zöldhasú gyengélkedését átmenetileg a 110-es határ alá is benézett.
A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közli a folyó fizetési mérleg második negyedévre vonatkozó hiányát és a felülvizsgált 2002-es, 2003-as, illetve a 2004- I. negyedéves deficitszámokat. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 2.29 milliárd eurós hiányprognózist vázol a második negyedéves folyó mérleg hiányára, míg a Világgazdaság számításai szerint a várakozásoknál kedvezőtlenebb lehet a deficit: összességében meghaladhatja a 2.5 milliárd eurót (az egy évre visszatekintő deficit a GDP 10%-át). A Reuters néhány nappal ezelőtt napvilágot látott konszenzusa a hiányt 2.3 milliárd euróra tette, valamivel magasabbra az egy hónapja várt 2.1 milliárdnál és az első negyedévben mért 1.705 milliárd eurónál.
Ma Magyarország a lehetőségek országa - állítja az új kormányprogram első mondatában. A kormányprogram céljaiban igyekszik kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy 2010-ben Magyarországra is elérkezzen a "hétköznapi Európa", és a forintot felváltsa a közös európai pénz, az euró. A program szerint az államnak mindent meg kell tennie, hogy csak a szükséges mértékben korlátozza az egyéni autonómiát, minél több döntést bízzon az egyénre, a polgárok helyi közösségeire. Tudásintenzív gazdaságot kell építeni, egy eurónyi támogatást sem szabad elveszni hagyni az uniós támogatásokból.
A hazai gazdaság fejlődése ez év első felében folytatódott, összhangban a világgazdaság trendjével. A reálgazdasági mutatók egyenletesen javulnak, a bruttó hazai termék az első negyedévben 4.2 százalékkal, a másodikban 4.0 százalékkal bővült, a teljesítmény-növekedés féléves szinten 4.1 százalékos volt. A gazdasági növekedés szerkezete kedvező, a beruházások, illetve az export növekedése jelentősen meghaladta a GDP növekedési ütemét, míg a lakossági fogyasztás dinamikája a 2003. évihez képest mérséklődött. A magyar gazdaság beruházás és exportvezérelt növekedési pályán halad, miközben a lakossági fogyasztás is élénkíti a keresletet - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézetnek a magyar gazdaságról szóló elemzésében, illetve előrejelzésében.
E hét kedden került sor Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghallgatására a Parlamentben az MNB elmúlt három éves tevékenységével kapcsolatban. A téma a portfolio.hu oldalain rendszerint élénk érdeklődést vált ki olvasóinkból, a szerdai cikkünkhöz (Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a...? - Járai tegnapi meghallgatása a Parlamentben) kapcsolódó fórum is erre utalt. Az alábbiakban az MNB oldalára feltett Járai-beszédet teljes terjedelmében közöljük.
Nem rengették meg a piacot a mai inflációs számok. A várttal megegyező tényadatra jelentősebb reakció nem mutatkozott a pénz- és állampapírpiacon. A forint a kezdeti erősödés után a nyitó szintre gyengült vissza, a hozamok 5 bp körüli mértékben estek.
Jelentős erősödéssel reagált a forint a reggeli inflációs adatokra. Az euróval szembeni árfolyam 248.3-ról egészen 247.7-ig erősödött, jelenleg 247.8 Ft/euró körül folyik a kereskedés. Az állampapírpiacon néhány bázispontos (5-10) hozamcsökkenés következett be.
Az elmúlt időszakban számos elemzés foglalkozott azzal, hogy mi okozza a mostani szokatlanul magas világpiaci kőolajárakat (keresleti-kínálati és egyéb megközelítések), és azzal is, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a világgazdaságra. Mindezek részletezésétől most eltekintünk. Olyan elemzéssel már ritkábban találkozhatunk, amelyik konkrétan csak a magyarországi vonatkozásokat taglalja. A Magyar Nemzeti Bank augusztus közepén közzétett Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványa tartalmaz egy részt, mely az olajárak emelkedésének a magyar gazdaságra gyakorolt hatásait taglalja, számszerűsíti. Jelen elemzésünk kerete és gondolatmenetének fonala ez a jegybanki dokumentum, de természetesen megpróbáltunk egyéb érdekes kérdéseket és részleteket is felvillantani, amelyek tovább árnyalják a képet ebben a meglehetősen sok (és csak igen nehezen számszerűsíthető) összefüggéssel tarkított kérdéskörben. Kézenfekvő tehát a kérdés, hogy milyen hatásmechanizmuson és milyen mértékben hathat a világpiaci árrobbanás Magyarországra?
A KSH ma reggel publikálta a második negyedéves részletes GDP adatokat. A főszám az előzetes becsléssel megegyezett. A portfolio.hu által megkérdezett két elemző Trippon Mariann (CIB) és Vojnits Tamás (OTP) elmondta, hogy a részletes adatok nem okoztak különösebb meglepetést. Az elemzők kifejtették véleményüket a tegnap délután közzétett augusztusi államháztartási hiánnyal kapcsoltban mutatkozó folyamatokról és a Monetáris Tanács szeptember 20-i kamatmeghatározó üléséről.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Az amerikai tőzsdepiac teljes kapitalizációja, vagyis a befektetett vagyon koncentráltabb, mint valaha. Ez azt jelenti... 
A Google-kereséseket alapján a klímaváltozás, a sportesemények, a merényletek, és persze a politika foglalkoztatták...
A Nyugat alapvető paradigmaváltáson megy át, százéves szabályok és gyakorlatok dőlnek meg. Ugyan Donald Trumpot...
A mezők színpompás világában a méhek ugyanolyan dilemmákkal szembesülnek, mint a szupermarketek polcai között bolyongva...
Kétrészes blogsorozatunkban a szivattyús-tározós erőművek létesítésének tőkeköltségeivel foglalkozunk részletesebben....
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
