Új nemzetközi ingatlanfejlesztő a magyar piacon (x)
Interjú az Intergal Group kereskedelmi igazgatójával
Keresett kifejezés: 2025大一轮步步高精准复习物理答案 | Találatok száma: 7216 Új keresés
Interjú az Intergal Group kereskedelmi igazgatójával
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Ismét több jelentős változás történt a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) leginkább bankképes, pénzügyileg stabil prémium kategóriás napelemgyártókat felsoroló összesítésében. Az utóbbi időszakban a listában tapasztalt fluktuáció azt jelzi, hogy az iparág egésze rendkívüli kihívásokkal szembesül az árak esése miatt. Iparági várakozások szerint az idei év és 2025 eleje vízválasztó lesz számos modulgyártó számára.
Kis sávban mozognak pénteken a vezető részvényindexek, az európai és az amerikai részvénypiacok is csak minimális mértékben mozdultak el. A magyar tőzsdén a Molban volt a legnagyobb sztori, több mint 5 százalékot esett az árfolyam, miután kiderült, hogy Ukrajna akár már 2025-ben leállíthatja az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, a hír cáfolata után azonban visszahúzták az olajcég részvényárfolyamát.
Gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest a jövő évtől életbe lépő termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a II. Baranyai Agrár Napon a minisztérium közleménye szerint.
2025 elejétől leállhat a Barátság II. kőolajvezeték, a Mol viszont még nem tart ott a finomítóknál a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen el tudja látni a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat, ezért jelentős olajimportra kényszerülhet a társaság, ami nagy költségvonzattal járhat. A befektetők reagálnak a friss fejleményre, nagy esésben van a Mol részvénye.
Nagyon fontos üzenetet küldött Olekszij Csernisov, az ukrán tranzitszállításokra is rálátó állami Naftogaz igazgatótanácsának elnöke pénteken a Bloombergnek, miután az ukrán elnöki tanácsadó jelezte: év végével leállítják a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olajszállítást Magyarország, Szlovákia és Csehország felé, illetve 2025-től nem szállítanak orosz gázt se. Csernisov azt üzente, hogy év végéig még teljesítik az orosz olaj- és gáz tranzitjával kapcsolatos szerződéseket, de "minden lehetséges módon" hozzá fognak ahhoz járulni, hogy az érintett uniós országok minél gyorsabban leváljanak az orosz energiahordozókról. Időközben a cseh energiabiztonsági nagykövet azt mondta: őket már nem érinti, ha év végével leáll a Barátság II., mert úgyis meg tudják oldani máshogy a beszerzéseket.
Az ukrán elnök tanácsadója bejelentette, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, Szijjártó Péter már Oroszországban van és energiaellátás-biztonsági kérdésben tárgyal az orosz vezetőkkel, azóta már a Mol is megszólalt. Legfrissebb fejleményként a csehek is reagáltak az ügyre.
A magyar ipari termelés gyenge teljesítménye továbbra is visszafogja a gazdasági növekedést, és az év eddigi adatai alapján nem várható fordulat 2024-ben sem. A külső kereslet visszaesése, különösen a német gazdaság gyengélkedése és az elektromos autóipar stagnálása jelentős kihívást jelent, a belső keresletet pedig az energiaárak és a háborús bizonytalanság is rontotta. A "zászlóshajó" ágazatok – mint a jármű- és akkumulátorgyártás – teljesítménye is gyengélkedik, tovább mélyítve az ipar problémáit. Javulás főként a német gazdaság helyreállásától és alacsonyabb kamatkörnyezettől várható.
Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője beszélt lapunknak arról, hogy az ukrán lépésnek milyen következményei lehetnek a magyar ellátásbiztonságra és a hazai benzinárra nézve.
Az ukrán elnök tanácsadója bejelentette, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, Szijjártó Péter pedig már Oroszországban van és energiaellátás-biztonsági kérdésben tárgyal az orosz vezetőkkel. Legfrissebb fejleményként a Mol is reagált.
Az ukrán elnök tanácsadója bejelentette, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték. Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már Oroszországban van, és energiaellátás-biztonsági kérdésben tárgyal az orosz vezetőkkel.
2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal – közölte az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban. Emellett azt is bejelentette, hogy január 1-től megszűnik az orosz gáz tranzitja Ukrajnán át, ami szintén érinti a hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződést. Ukrajna legfeljebb arra nyitott, hogy nem orosz eredetű gázt továbbítson a jövő évtől kezdve az európai gázvásárlók felé. Talán nem véletlen, hogy a fenti bejelentéssel párhuzamosan ma az oroszországi Szentpéterváron bukkant fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a Gazprom székházából védte az orosz gázszerződést, de az orosz olajszállítások sorsáról nem beszélt. Megkérdeztük a friss információról a Molt is, a reakció itt olvasható, aztán a Mol részvényárfolyamának zuhanásáról itt írtunk, a magyar üzemanyagárakra gyakorolt potenciális hatásokról pedig itt. Délután az ukrán Naftogaz vezére is megüzente, hogy a hatályos az orosz olaj- és gáztranzit szerződéseket még teljesítik, jórészt év végéig, de utána minél gyorsabban le kell válni az orosz energiahordozókról. Délután aztán maga Podoljak adott egy pontosító nyilatkozatot, amiben árnyalta: nem 2025. január 1-től áll le az orosz olajtranzit Ukrajnán át, hanem akkor, amikor az egyes háttérszerződések lejárnak.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Európa gazdasági kilátásai nagyon bonyolultak, egy dolog viszont biztos: ha minden így marad, ahogy most van, az senkinek nem jó. A kulcs a bérdinamika: a bérek jelentős mértékben nőnek, ami makrogazdasági szempontból nem jó, hiszen fokozza az inflációs aggodalmakat, miközben az áremelkedés mértéke még mindig messze a jegybanki cél felett jár (különösen igaz ez a maginflációra). Ám ha a bérdinamika túlságosan lelassul, akkor az áhított növekedésről mondhatnak le az európaiak, ami szintén kedvezőtlen következmény. Nehéz döntések előtt áll az Európai Központi Bank: milyen ütemben kell csökkenteni a kamatokat ahhoz, hogy az infláció ne pattanjon vissza, de az épp éledező növekedés előtt időben felszámolják az akadályokat. Ezekről a kilátásokról kérdeztünk eurózónával foglalkozó nyugati közgazdászokat.
Költekező kedvében volt a kormány, egy kis időre legalábbis: a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent két határozatával a következő évekre forrást biztosított két gigantikus építőipari projektnek. Az egyik a valaha volt legdrágább magyarországi Duna-híd, a másik az M49-es gyorsforgalmi.
A kormány először közölt hivatalosan új inflációs becslést a 2025-ös évre vonatkozóan. Ez pedig már jó kiindulási alap ahhoz, hogy a nyugdíjasok megismerjék a 2025-ben várható nyugdíjemelés mértékét.
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Egynél meglépték, követte a többi is: a FixMÁP után a Bónusz Magyar Állampapír, a Kincstári Takarékjegy, valamint az éppen a nyáron megújult MÁP Plusz is áldozatául esett a kötvénypiaci hozamcsökkenésnek. Az Államadósság Kezelő Központ úgy tűnik, igyekszik csökkenteni a lakossági befektetők intézményi szereplőkkel szembeni kamatelőnyét az állami kamatkiadások lefaragása érdekében. Mostani cikkünkben körbejárjuk, hogy ilyen kamatkörnyezetben pár hónapra, illetve 1-5 évre melyik állampapír hozza most a legjobb hozamot.
A MÁV átalakítása elkerülhetetlen, és bejelentette, hogy 2025 januárjától egységes menetrend lép életbe – mondta el Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, csütörtöki nyilvános eseményén, a Semmelweis Nyári Egyetem kerekasztal-beszélgetésén. A politikus felvázolta a magyar vasúti közlekedés problémáit és a lehetséges megoldásokat.
Két éve írtam az Altriáról, hogyan lehetne bővíteni a csomagomat egy lokális aljon, aztán meg a drágábban vett...
Eddig nagyon szerették Trumpot a részvénypiacok, a kevesebb szabályozás, kisebb adók ígérete lelkesítő volt,... 
A következő két évtizedben a történelem egyik legnagyobb vagyonátruházása zajlik le.* Az 1946 és 1964 között...
Az atomenergetika világában szokatlan, hogy egy erőművet több ország működtet, azonban van rá példa, ráadásul...
Az RSM, a világ egyik vezető audit, adó- és tanácsadói hálózata 2024-ben 10 milliárd dolláros árbevételt ért... 
Szőcs Gáborral, piaci volatilitással és energiával van tele az e heti adásunk, és egyben kitárgyaljuk az Expedíció-Orion...
Az korábbi jegybankelnökkel a vámok hatásait elemeztük.
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
