2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a nyugati világban megszokott, legalábbis ahhoz hasonló kamatszinteken tudunk lakáshitelt vagy éppen céges hitelt felvenni Magyarországon, a megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7% feletti kamatokkal, amelyek elől menedéket csak a szelektív állami programok jelentenek. Ezek egyre gyakoribbak, a legújabb példa a karácsony előtt bejelentett lakossági kamatstop.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Ahány autós, annyi vezetési szokás – mondhatnánk akár. A Hyundai a vadonatúj elektromos autójával, a nemrég piacra dobott IONIQ 5-tel nem akármilyen vezetői szokással bíró közönségre lő: a kényelemre vágyó, prémium hatást is kedvelő, technológiai újításokat kereső, a rendkívül gyors töltést nagyra értékelő, de hatótávban kompromisszumra is képes autósokat, családokat célozza. Egyértelműnek tűnik ezek alapján, hogy a már most is villanyautózók táborában nagy sikert fog aratni, a legfontosabb kérdés azonban mégis inkább az, hogy a hagyományos autót hajtók számára mennyire lesz vonzó. Egy héten át teszteltük a Tesla-kihívónak is nevezett dél-koreai modellt és annak minden újítását, így például azt is, hogy képes-e valóban feltölteni egy másik villanyautót.
Bár 2021 alapvetően az előző évi nagy gazdasági visszaesés utáni felpattanásról szólt a világgazdaságban, nem minden ország volt ilyen szerencsés. A külföldi turizmusra alapozó gazdaságok még az idén is szenvedtek és a sajnos vannak olyan helyek is a földön, ahol a pandémiától függetlenül is egyre rosszabb élni. A Portfolio hagyományos év végi listája ezúttal is a növekedési kudarcokat szedte össze.
Az idei év a tőzsdék világában szép csendben az opciós piacoké lett, legalábbis ami a forgalmat érinti. A kiváló év pedig elsősorban nem is az emelkedő piacoknak és az azokra ömlő tőkének köszönhető, hanem egy újfajta kisbefektetői hullámnak, amelynek hatásai a piacra és a piaci kereslet-kínálatra, illetve az árfolyamok viselkedésére és nem utolsósorban a volatilitásra igencsak messze mutatnak.
Zavaros 2021-es éven vagyunk túl a világgazdaságban, amit jól szimbolizál a leggyorsabban növekvő gazdaságok listája. Míg korábban az országok többsége reménykeltő gazdasági pályája miatt kerülhetett fel, addig az idén inkább azért, mert a tavalyi súlyos zuhanás egy részét korrigálni tudta.
A tőzsdék szárnyalása az idei évben is folytatódott, mind Európában, mind az Egyesült Államokban csúcsokat döntöttek a vezető részvényindexek. A gyakorlatilag 1,5 éve tartó rali jó alapot teremtett sok vállalat számára, hogy kihasználja az eufórikus részvénypiaci hangulatot és a magas értékeltségeket az által, hogy a nyilvános piacra lépett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy rekordot döntött a globális tőzsdei kibocsátások száma és a bevont források összege is. Persze maguk a tőzsdére lépő cégek is érdekesek voltak, hiszen láttuk az első tőzsdére lépő kriptotőzsdét, "London történetének legrosszabb IPO-ját", és persze egy újabb Tesla-gyilkost is, amely nem sokkal bevezetés után többet ért mint a Volkswagen.
Gyökeresen megváltoztatott életek, középosztályból egyenesen az utcára kerülés vagy akár egy extravagáns penthouse-ba költözés - mindkét forgatókönyv reális volt azon befektetők számára idén, akik nagyobb összegekkel foglalkoztak kriptovalutákkal. Elképesztő sztorikból 2021-ben sem volt hiány, gondolhatunk itt akár az egyre elfogadóbb intézményi közösség megnyilvánulásaira, Kína atomtámadásszerű lépéseire a kriptovilág ellen, Elon Musk Twitteres tevékenysége okán felrobbanó mémkriptókra, többmilliárd forintba kerülő digitális képekre és egészen szemtelen csalásokra is, amik számos hiszékeny kereskedőt tehettek földönfutóvá. Mindezekre visszatekintve egy dolgot biztosra vehetünk: borzasztóan izgalmas évet tudhatunk magunk mögött a kriptovilágban, a 2022-es év pedig újabb és még vadabb izgalmakat tartogathat.
Megállíthatatlan volt idén a hazai újlakás-piac, ahol a használt lakásokkal szemben nyoma sem volt a járvány miatti megtorpanásnak, legalábbis az árak alakulását illetően. Természetesen több tényező is szerepet játszott ebben, a különböző állami támogatások mellett a kereslet továbbra is magas annak ellenére, hogy a kivitelezési költségek és a magas telekárak miatt a fejlesztők is egyre magasabb árcédulák mellett hirdetik újabb és újabb lakásaikat. De mi lesz akkor, ha kifutnak az állami támogatások, lejárnak a kedvezményekre vonatkozó határidők és a kivitelezésben is helyreállnak a problémák? Az alábbiakban ezt vizsgáltuk meg, bemutatva az elmúlt 30 év lakásépítési időszakainak legnagyobb hullámait.
Az Igazából szerelem korunk egyik legnépszerűbb karácsonyi filmje, amely nemcsak az ünnepi hangulatra vágyó filmkedvelőkre, hanem a politikusokra és a közbeszédre is hatást gyakorol. A film több ikonikus jelenete is kampányeszközzé vált, miközben egy fontos részlet kimaradt. Nem, nem Billy Mack legendás ígérete. A fennálló kérdés az, hogy melyik párt frakciójában ül az Igazából szerelem népszerű miniszterelnöke?
A kritikusok szerint a brit királyi család tagjai kiváltságaikat kihasználva akarják elkerülni a botrányokat, miközben az adófizetők tartják el őket. A köztársaságpárti Republic szerint a hatalmas rejtett költségek miatt a Windsor-család és a monarchia sokkal többe kerül, mint az állampolgárok gondolnák; és nem csak tovább szabályoznák az uralkodó család eltartását, de meg is szabadulnának az idejétmúltnak, korruptnak és költségesnek tartott rendszertől.
Az agrár- és élelmiszer-gazdasági szektort az európai integrációban a kezdetektől stratégiai ágazatként kezelték. Szabályozása és annak megújítása folyamatosan központi kérdés volt az együttműködés bővülő és mélyülő szakaszaiban. Ma már természetesnek számít, hogy az új hétéves költségvetési ciklushoz újabb agrárreform társul. Igaz, a reform csúszik, mert egyre nehezebb az egyeztetés. Jelen írásban annak járunk utána, hogy a lassan „nyugdíjas korba” lépő agrárpolitika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, elérte-e a kitűzött célokat, illetve az idők folyamán miként, milyen érdekek mentén változtak ezek a célok. A mai, piaci szemléletű világban jogosan merül fel a kérdés: miért is van szükség agrárpolitikára? Miért más a mezőgazdaság, mint a feldolgozóipar? Mit keres itt az állam?
Idén sem úszta meg a történelmi mélypontot a forint, november végén 372-nél is járt az euró jegyzése. Így másfél évig húzta a magyar deviza az újabb lélektani szint átlépése nélkül, de ezzel is felemás éve volt a feltörekvő piacon, a régióban sem volt egyértelműen alulteljesítő.
"Csőd szélén lévő, alig üzemelő mozilánc? Az e-commerce cégek miatt elavult üzleti modellel rendelkező videójáték-kiskereskedő? Remek befektetésnek tűnik, azonnal fel is teszem rájuk minden megtakarításomat és a házat is!" Az ilyen logikával megáldott egyszeri befektetőre finoman szólva is ferde szemmel nézhettek tavaly ilyenkor a profi tőzsdések, azóta azonban nagyot fordult a világ. A globális pandémia okán otthonukban ragadt, stimulus csekkekkel megbombázott unatkozó amerikai huszonévesek ugyanis egy valódi befektetői közösséget hoztak létre a Redditen, a TikTokon és a Twitteren kommunikálva, és a nagy közösségi feeling közepette elhatározták, hogy kimenekítik kedvenc, csődközeli állapotban lévő vállalataikat a "gonosz hedge fundok markából". Hatalmas mennyiségben kezdték zsákolni a papírokat, aminek köszönhetően beindult az öngerjesztő short squeeze a mémrészvényeknél, brutális árfolyamrobbanásokat és egészen nyakatekert eseményeket eredményezve. Év végi cikkünkben összefoglaljuk, hogy pontosan hogyan is történt 2021 legőrültebb tőzsdei sztorija.
A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.
A jövő egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az elektromos autók átveszik a vezető szerepet a járműpiacon, azonban az áramár emelkedése olyan költségoldali tényezőt jelent, ami sokak számára elrettentő lehet. Ha feltételezzük, hogy a mostani árszintek tartósnak bizonyulnak, vagy a jövőben tovább növekednek, akkor nagy valószínűséggel az elektromos autózás minden lesz, csak nem olcsó.
A korábbi évek mintája alapján idén is megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak a következő évben a hazai lakáspiacon a lakásárak, az adásvételek száma vagy a bérleti díjak tekintetében. Emellett a befektetési célú lakásvásárlások, a hitellel történő vásárlások és a külföldi lakásvásárlók számának változásaival kapcsolatos várakozásaikra is kíváncsiak voltunk, valamint arra, hogy melyek lehetnek 2022-ben lakáspiaci szempontból az ország legkeresettebb területei. Hét szakértő, hét véleménye alapján ilyen évre számítunk 2022-ben a hazai lakáspiacon.
Az újabb 9,5 milliós rendelésnek köszönhetően 2022 második félévére 3 millió adag, 2023-ra pedig 6,5 millió adag – ebből 1,5 millió adag gyermekek oltásához való – Pfizer-oltóanyag érkezhet hazánkba, az új megrendelés értéke 195 millió euró – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az Indexszel.
Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.
