Vegyes és mérsékelt mozgások jellemezték a mai kereskedést a nemzetközi színtéren, ami igaz volt a magyar tőzsdére, a BUX napon belül a pozitív és a negatív tartomány között mozgott, majd a nap végére gyakorlatilag a tegnapi záróértékétől csupán néhány pontra érkezett meg a hazai részvényindex.
Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek, ez alatt az idő alatt a régiós középmezőnybe kell eljuttatni a magyar benzint és a dízelt. A Mol már meg is tette az első nagy lépést, mindkét terméknél 10-10 forinttal csökketette a kiskereskedelmi árrését, ezt a piac többi szereplője is nagyjából lekövette. A kormányzat a múlt héten a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükségességét jelezte, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat szerintük meg: felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakulhat a kisebb, független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik az árrés összehúzása? Megéri az új környezetben üzemeltetni a kutakat? Mi a nagy veszélye a piaci folyamatokba való belenyúlásnak? Eljön a „benzinkutak bosszúja"?
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
Jegybanki kamatvágás, geopolitikai konfliktusok, vállalati eredmények - talán a három legfontosabb abból a számos sztoriból, amelyek meghatározták a tőkepiacok irányát az idei év első négy hónapjában. Ugyan az első hónapok kifejezetten erősen indultak, mostanra jelentősebb korrekciót láttunk a részvénypiacokon, elsősorban az amerikai technológiai szektor vezetésével. Mindeközben a nyersanyagpiac köszöni jól van, az ezüst, az arany és a réz 10 százalékot meghaladó árfolyamemelkedést könyvelhetett el eddig, miközben a soft commodity szegmensben is voltak jelentős mozgások. Sok jó sztori van a magyar tőzsdén is, a blue chipek közül a Magyar Telekom emelkedik ki, míg a midcapeknél a Nyomda vezeti az emelkedést, a BUX index pedig a globális lista élmezőnyébe került a maga 12 százalékot meghaladó felértékelődésével.
A magyar bankokra jellemző alacsony hitel-betét arány kis túlzással a bankok üzleti képességét kérdőjelezi meg - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Cselovszki Róbert, aki az Erste Bank vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyetteseként mind a hitel-, mind a befektetési piacra közvetlenül rálát, így mindkét piac aktuális folyamatairól beszélgettünk vele. A szakember szerint a mostani hitelkamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy beindítsa a vállalatok fantáziáját, a befektetési piacon viszont rendre rácáfol az élet a negatív várakozásokra. A kereskedelmi ingatlanokról, a felár nélküli céges hitelezés "sikeréről", az Erste üzleti modelljéről és a Random felvásárlása utáni helyzetről is kérdeztük Cselovszki Róbertet.
Az egy évvel korábbihoz nagyon hasonló, 664 millió eurós konszolidált nyereséget ért el az első negyedévben a Raiffeisen Bank International (RBI) a kockázati költségek több mint 90%-os visszaesése mellett. Ebből a nyereségből az orosz tevékenység még mindig 326 millió eurót, a magyar 54 millió eurót hozott. A részvényárfolyam a bécsi tőzsdén jelenleg 0,5%-os emelkedést mutat.
Az OTP április 30-án több mint 1,1 milliárd forint értékben vásárolt saját részvényeket - derül ki a bank közleményéből.
A hazai részvénypiaccal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció itt.
Egyre több arra utaló jel mutatkozik, hogy egy újabb autógyártó vállalat érkezhet Magyarországra, egészen pontosan a kínai Great Wall Motorl, vagy GWM. Már egy évvel ezelőtt is arról jelentek meg értesülések, hogy a vállalat az európai terjeszkedéshez gyártóközpontot hozna létre, és a hetekben Szijjártó Péter kínai látogatása és a kínai elnök Magyarországra érkezése kapcsán is felerősödtek a találgatások. Bár a hivatalos kommunikációban semmi konkrétum nem jelent meg eddig a GWM magyarországi terjeszkedéséről, az egyre hangosabb pletykák miatt megnéztük, mégis milyen cégről van szó.
Európában a Volkswagen kedvezőtlen számait követően az autógyártók vezették az esést, ezt követően pedig az amerikai tőzsdék is nagy mínuszban zártak a vártnál kedvezőbb béradatok publikálását követően. A bitcoin 2022 novembere óta a legrosszabb hónapját zárta, az idei évben azonban még így is jelentős pluszban van a jegyzés.
A befektetők eközben már a piaczárást követő gyorsjelentésekre is figyelnek a holnapi kamatdöntés előtt: az Amazon, az MAD, és a Supermicro egyaránt a keddi zárást követően teszi közzé legfrissebb számait.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
A nemzetközi átlaghoz képest jócskán felülteljesített a magyar tőzsde, a BUX pedig új történelmi csúcson zárt kedden. A hazai nagypapírok közül az OTP teljesített a legjobban.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese már előre vetítette egy Portfolio-interjúban, hogy rekord mértékű nyereséget érhetett el 2023-ban az MVM, most a hivatalosan közzétett éves jelentésből ez hivatalossá vált. Az európai és régiós energiapiacok fokozatosan stabilizálódtak a 2022-es sokkok után, így a második félévben is alapvetően egy nyugodtabb piaci környezetben tudott működni a társaság - és bár a csökkenő gázárak miatt visszaesett a társaság bevétele éves alapon, de a költségek sokkal nagyobb mértékben szorultak vissza.
A kínai államkötvények hozama kedden csökkent, miután a Kommunista Párt jelezte a kamatlábak és a banki tartalékolási követelmények lehetséges csökkentését. Mindezzel az állampárt kezelni akarja a gazdaság instabilitását, amely a befektetőket a kötvénypiacra terelte.