Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?
- ezzel a felütéssel kezdődött az esemény, amelyen azt vizsgálták a szakértők, hogy a hazai felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv kellően megalapozott-e, illetve megfelelő mértékben hozzájárul-e ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Magyarország már benyújtotta a felülvizsgált dokumentumot az Európai Bizottsághoz, amelyben frissítette a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai és klímacélokat. Ugyanis az uniós előírások szerint minden tagállamnak ötévente felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell azt. Ez biztosítja, hogy a tervek naprakészen tükrözzék a legújabb technológiai fejlesztéseket, gazdasági változásokat és politikai célkitűzéseket.
A teljesen újraszabott uniós energiapolitika, valamint az orosz-ukrán háború okán kitört energiaválság pedig elég okot szolgáltatott arra, hogy a tagállamok újragondolják célkitűzéseiket.
Főbb változások a frissített NEKT-ben
Anélkül, hogy az összes változást felsorolnánk (bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk vele), párat megemlítünk a módosításokból: ezek közé tartozik, hogy a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban 21%-ról 30%-ra emelkedik. Szektoronként ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-termelésben 32%-os, a fűtés-hűtés terén szintén 32%-os, míg a közlekedésben 25%-os megújulóenergia-arányt céloz meg Magyarország.
Az energiatárolás területén 2030-ig 1000 MW akkumulátoros kapacitás kiépítése van tervben. Az energiaimport csökkentése is szerepel a célok között: a földgázimport aránya 85%-ról 80%-ra csökkenne, a villamosenergia-importot 25-30% helyett 20%-ra mérsékelnék, míg a kőolaj esetében továbbra is 85%-os importarány maradna.
A NEKT elemzése két előrejelzési forgatókönyvvel számol:
- WEM (with existing measures) – vagyis a meglévő intézkedések alapján készült becslés;
- WAM (with additional measures) – ami a további, tervezett intézkedéseket is figyelembe veszi;
Ez azért lényeges, mivel a NEKT célkitűzései alapján
Magyarország még a legkedvezőbb (wam) forgatókönyv esetén sem teljesítené a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokat
- tette hozzá Koczóh Levente a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője. Ez azt jelenti, hogy még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is Magyarország 2050-re csupán nettó 89%-os kibocsátáscsökkentést érne el, ami továbbra sem biztosítaná a teljes klímasemlegességet. Ez pedig ellentmond a klímavédelemről szóló törvényben és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában meghatározott céloknak – hangsúlyozta a szakértő.
Az a megfogalmazott cél, hogy minden járásban létrejöjjön egy energiaközösség, végül kikerült a végleges változatból. Új elemként megjelent az energiaszegénység definíciója, amely meghatározás szerint Magyarországon lakosságának 3%-a sorolható ide – ez azonban vitatható, és az idén megjelenő szociális klímaterv várhatóan pontosabb meghatározást hoz majd.
Paks II csúszása új stratégiai megoldásokat követel
A frissített NEKT egyik legfontosabb változása, hogy Paks II belépésével már nem számolnak 2030-ig az építkezés ütemének elhúzódása miatt. Ennek következtében a tervezett (karbonmentes) árammennyiség megtermeléséhez más megoldásokat kell találni.
A Paks II csúszása miatt nagyobb földgázfelhasználásra lehet szükség, ami extra szén-dioxid-kibocsátást eredményez
- magyarázta Koczóh Levente, hozzátéve, hogy ez 4-5 millió tonna többletkibocsátást jelenthet. Ennek ellensúlyozására gyorsabb előrehaladásra lenne szükség a szélenergia, a biometán és a geotermia terén, hogy ezek a megoldások mielőbb kiválthassák a földgázfüggőséget.
A hazai földgáztermelés 2000 és 2022 között megfeleződött, ugyanis a szükséges beruházás hiányában évi 15-20%-kal csökken a magyar gázmezők hozama
- mutatott rá Koczóh Levente a bemutatóanyagában.
Hozzátette, hogy a NEKT szerint a földgázimport továbbra is 80% körüli marad, és ez gazdasági kockázatot jelent: „Ha a nemzetközi gázárak emelkednek, az komoly problémát okozhat Magyarországnak”.
A földgáz 10-20 évig még biztos itt lesz velünk...különösen az olyan iparágakban, ahol nehéz helyettesíteni azt
- mutatott rá a problémára Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.
És mi a helyzet a megújulókkal?
Mezősi András úgy véli, hogy a NEKT kapcsolódó célkitűzései lehetnének ambiciózusabbak különösen az energiahatékonyság és a megújulóenergia-fejlesztés területén.
Ugyanakkor, ha mélyebbre ásunk, és megvizsgáljuk, hogy a NEKT szerint mennyi hőszivattyú és elektromos autóra lenne szükség a célok eléréséhez, és ezt összevetjük az előző évek magyarországi tendenciáival, akkor viszont túl optimisták is lehetnek.
A szakértők azt is elmondták, hogy az ország bruttó ÜHG kibocsátásának nagyjából 50%-a az épületekhez köthető, ezért
A KLÍMACÉLOK ELÉRÉSÉHEZ ÉVENTE ÖSSZESEN 100 EZER LAKÁS ÉS KÖZÉPÜLET FELÚJÍTÁSÁRA LENNE SZÜKSÉG
- ami óriási feladat, ráadásul még ez a szám is alábecsült lehet.
Kozchó Levente szerint a NEKT egyik legnagyobb kihívása az, hogy a villamosenergia-rendszer nem elég kiegyensúlyozott:
nagyon sok napenergia érkezett az energiarendszerbe, de az áramimportunk ennek ellenére még mindig magas.
- emelte ki Matisz Ferenc, a Transzformátor Közösségi Energia Központ tanácsadója.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a szabályozási korlátok lebontása és a befektetések támogatása szükséges a gyorsabb zöld átálláshoz.
Nem a pénzhiány a fő probléma… a befektetők szívesen jönnének, de nem kapnak lehetőséget
– jegyezte meg Koczóh Levente, egyetértve a többi szakértővel abban, hogy az 1000 MW-os szélerőmű célkitűzés nem tűnik elég ambiciózusnak, mivel ennél nagyobb kapacitás is elérhető lenne. Márpedig szükség van arra, hogy a 7550 MW-os hazai napelem-kapacitás mellett egy diverzebb megújuló portfólió épüljön ki hazánkban.
Számításaink szerint a NEKT célkitűzéseinek teljesítése évente 180 milliárd forintos többletköltséggel járna. Még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is ez az összeg csak további 70 milliárddal növekedne (így az éves összköltség 250 milliárd forintra rúgna - a szerk.)
- hívta fel a figyelmet Mezősi András. Az összehasonlítás kedvéért Magyarország 2025-ös költségvetése közel 43 ezer milliárd forint kiadással tervez.
A beszélgetés során előkerült a szakképzett munkaerőhiány is. Abban nem volt vita a szakértők között, hogy ez egy valós probléma, azonban Koczóh Levente úgy látja, hogy van egy egyszerű megoldás a problémára: egyszerűen csak át kellene csoportosítani azokat az erőforrásokat, amelyek most lényegében kiestek az építőiparból - utalva az iparágban tapasztalható létszámleépítésekre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
